A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör 2019-ben alakult meg 20 fővel. Célja volt az akkor rossz állagú kegyhely megmentése, s azóta is töretlenül végezzük a még hátralévő felújításokat, s immár fejlesztéseket is. Havonta rendszeresen találkozunk a kegyhelyen, és munkáinkkal folyamatosan gondozzuk Szűz Mária hajlékát. Ezúton is hálával a szívemben köszönöm mindenkinek az áldozatos munkáját és adományát, mellyel egyre szebbé tehetjük ezt a megszentelt helyet.
Csoportunk tagjainak számos programot, zarándoklatot és túrát szervezünk, különböző tematikák szerint, melyeken évente ezres, kétezres létszámban vesznek részt érdeklődők. Minden programunk nyitott, melyre a továbbiakban is várjuk az új becsatlakozókat. A kegyhelyen szervezett rendezvényeink és a búcsúk is sok látogatót, zarándokot vonzanak. Sok-sok szervezett eseményünk segíti, hogy fenntarthassuk és tovább szépíthessük a máriakéméndi kegyhelyet.
Hét éves fennállásunkat egy túrával ünnepeltük, ahol három fontos célpontunk is volt. Az első az éppen restaurálás alatt álló Szent Flórián szobor, mely a helyi önkormányzat és a máriakéméndiek jóvoltából újul meg, melyet anyagilag a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör is támogat. A második célpont a Vár-hegy lábánál elhelyezkedő Törökvári-pihenőhely volt, mely a helyi önkormányzat és számos civil szervezet összefogásával újulhatott meg az idei évben. A hozzá vezető turistaút jelzéseit is az idei évben újítottuk meg. A másik nagy turisztikai attrakció az a 35 millió forintból, a korábbi állami támogatásból és jelentős plébániai, valamint egyházmegyei támogatásból megvalósuló rendezvényépület, mely a kegyhely udvarán fogadja a zarándokokat. Ennek térkövezéséhez is fél millió forinttal hozzájárult kis csapatunk. A program során a zarándokház is bemutatásra került, ahol az éppen zajló munkafolyamatokba is bepillantást nyerhettek résztvevőink. A túrát a fedett-nyitott esőbeállóban borkóstolóval zártuk.
Máriakéménd és a kegyhely létrejötte
A 13. században a régi Kemend falu még nem a mostani helyén, hanem a kegytemplom környékén helyezkedett el. A falu földesura Óvári Konrád volt, aki a Vár-hegyen kővárat építtetett magánk. Ekkor a falu három részből állt, Kiskéménd, Nagykéménd és a vár alatti Váralja faluból. Nagykéménd a mostani kegytemplom mellett helyezkedett el, plébániával és templommal is rendelkezett, ezért egy idő után Egyházaskéméndnek is hívták. A régi, 15. századi Szent Miklós templom a mai kegytemplom helyén állt, a szentély a 15. századi templomból maradt meg. 1713-ban felmérések készültek a török idők után megmaradt templomokról. Ekkor már csak a szentély falai álltak, de boltozata már beomlott, a többi fal pedig romos, és teljesen ellepte a bozót. A német telepesek, amikor ide érkeztek, a romoknál évente egyszer, Szent Miklós napján tartottak misét.
Jelenések a kegyhelyen
1740 tavaszán öt lány, köztük Margaretha Rogner és Anna Weiß füvet gyűjtött a templomrom körüli régi temetőben, mikor előbukkant Szűz Máriának fényességet árasztó képe, karján kisdedével. Ahogy hozzáértek, kezük fényesen ragyogott. Amikor a kiáltásukra odasiető Elisabetha Blumenthaler fel akarta emelni a képet, az eltűnt. Néhány nappal később egy ifjú látta Szűz Máriát karján kisdedével, amint dicsfénytől övezve belép a templomrom szentélyébe.
A történtekről a falu elöljárósága, valamint az egyházi méltóságok több ízben kihallgatták a lányokat. Először csak gyermeki képzelgésnek gondolták, és megtiltották a misék tartását. A látomások hallatára azonban egyre több zarándok érkezett, ezért feloldották a tilalmat. Franz Blumenthaler bíró szalmával befedette a régi szentély tetejét, hogy misézésre alkalmas legyen. A szentélyhez kis kápolnát építettek.
1742-ben ferences atyák kezdték újjáépíteni a templomot, majd később Lipussy György plébános irányította az építkezést, melynek során a régi templom 15. századi gótikus szentélyét felhasználták. Az építkezést a zarándokok adományaiból finanszírozták. A Mária mennybemenetelének tiszteletére felépült templomot Lipussy György plébános 1753. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén szentelte fel. 1754-ben XIV. Benedek pápa részleges búcsú jogot adott, majd 1773. augusztus 15-én XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a templomnak. A rohamosan növekvő Mária-kultusz miatt 1762-re megépítették a barokk kolostort, mely végül plébánia lett. Az ott lakó plébános és káplán szolgálta ki a híveket.
A kegytemplom oltárán álló kegyszobor 1765-ben készült. Egyedülálló és figyelemre méltóan szép a fából készült főoltár, amelynek két oldalán rokokó keretekben a hét-hét rózsafüzér titok fára festett képe látható.
A hitélet a csodajelenés után egyre inkább fellendülőben volt, a Mária ünnepeken egyre több búcsújáró jött a környékbeli falvakból, Tolna vármegyéből és a Bácskából is. Számuk ekkor vetekedett a Máriagyűdre látogatók számával.
A templom 230 éves jubileumára, a volt máriakéméndiek egy új harangot adományoztak a falunak, melyet 1981. augusztus 15-én, a búcsú napján szenteltek fel kétezer fős tömeg jelenlétében. A templom bejárata felett található Zsolnay dombormű Lontay Lajos tervei alapján készült és 2016-ban lett restauráltatva. A Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló alkotás másolata látható Budapesten a Mátyás templom főbejáratánál.
A kegytemplom előtt álló angyalszobrok az 1890-es években készültek pécsi Zsolnay gyárban. Társaikat budapesti megrendelésre alkották a Kőbányai Szent László templomhoz, melyek azóta is ott állnak. További 3 társa Kishajmáson áll. A szobrokat Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a szászvári születésű Kiss György (1852-1919) volt. Az alkotások a szecesszió kedvelte géniuszok heroikusságát jelzik, magyaros jelleggel és erővel. A nagyméretű honalapítás kori domborműves magyaros öltözetű angyalszobrok a hitet és szeretetet szimbolizálják. Az egyik szobor a keresztet tartó hit, a másik a szívet tartó keresztet ábrázolja. A szobrok 3,5 millió forintos adománygyűjtésből lettek restaurálva, megáldásuk a 2018-as Szentháromság vasárnapi nagy búcsún volt.
2018-ban megkezdődött a régi kolostor felújítása, elkészülte után igen kihasznált zarándokszállásként működik. A kegytemplom külső felújítása 2020-2023 között több ütemben zajlott. Jelenleg a belső felújításra vár, hogy ismét használatba vehessük. Az elmúlt években megszépült a templom parkja, újjáépült több kerítésszakasz, és számos beruházás segítette a kegyhely megújítását. Támogatóinknak köszönhetően most éppen az ebédlőterem antik bútorának megújításán dolgozunk.
