HAJDANI VASBÁNYÁK NYOMÁBAN

 

A Geresdi- és Szekszárdi-dombság kerülő túrasorozat 2. túráját is teljesítettük, annak ellenére, hogy reggel és az induláskor is esett az eső. Amikor megérkeztünk indulópontunkra elállt, s szerencsére napközben már egyáltalán nem esett, a sáros szakasz sem volt hosszú, illetve többnyire kikerülhető volt. Utunk első felében szilárd burkolatú úton vezetett utunk, ez most pont ideális volt, majd megkezdődött a vadregényes erdei szakasz, szurdokvölgyekkel, patakátkelésekkel, egykori bányák felkeresésével és az itteni kőzetek elemzésével. Végül egy szép gyertyános-tölgyes erdőben fejezhettük be a túrát, ahol még néhány nagyon idős bükk példányát is láthattuk.

A területen egykor vasbányászattal és mészégetéssel foglalkoztak, ezért az alábbiakban összegyűjtöttem e két régi mesterséggel kapcsolatos ismereteket. 

 

Vasbányák

 

A vasérclelőhelyen vas-és mangánoxidból álló kiválások találhatóak. A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve. A vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7 tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz, változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a kéreg átlagos vastartalmához képest 3-4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet.

A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak. A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60% fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival (jáspis, kvarc) nő össze. A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető. A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos keletkezésűek.

Magyarország egyetlen bányászható vasérctelepe Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Rudabánya város környékén található, mely hidrotermális eredetű. Magyarországon néhány helyen még akadnak vasércek, de legtöbbjük művelésre alkalmatlan. A Bükk-fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék is vannak, az utóbbit az 1950-es években bányászták is. Az Árpád-korban Pécs és Komló környékén bányásztak ilyeneket.

 

Mészégetők

 

A mészégető a termésállapotban kifejtett kalciumtartalmú kövek kiégetésével foglalkozó szakember, aki a mészégetéshez szükséges berendezésekről, anyagokról gondoskodik, majd a kész meszet értékesíti. A mészégetéssel foglalkozók népi neve meszes. Meszes szavunkról 1150-ből származik az első írásbeli adat.

A mészégető kövekből kemencét, mészpestet épít. Ezt gyakran partoldalban készítik, így a környező talaj a kemence jelentős részét szigeteli. A kör alakú kemencében tűzteret, ennek elején boltozatos, álboltozatos tüzelőnyílást képeznek ki. A tűztér fölé boltozatosan összehajló falakkal égetőteret emelnek. A kemence teteje meglehetős szélesen nyitott marad. A megfelelő kőzetfajtákból kifejtett darabos köveket itt rakják a tűztérbe. Miután azt megtöltötték, a kemence felső nyílása felé púpozzák tovább úgy, hogy az nagyjából boglya alakúra nő. – A meszet fával égetik, ahol rendszeresebb a termelés, tűzifát használnak, másutt helyből vágták ki régen a fát. A tüzelésnek hosszú órákon át kell folynia, a tűznek át kell járnia a kemence egészét. A lángnak ki kell csapnia a kövek közül a kemence tetején. Egy-egy helyen rendszeresen több kemencét építenek, hogy folyamatosan dolgozhassanak. Mivel hosszú időn át éjjel-nappal tüzelni kell a kemencék alatt, a mészégetők ideiglenes szállásokról gondoskodnak, kunyhókat építenek.

Égetés után a kemencét hűlni hagyják, majd kirakják a kész égetett meszet, amelyet csapadéktól védett száraz helyen kell tárolni. Hazánkban csak égetett meszet szállítottak, azt a felhasználás helyén vagy közelében oltották. Ritkán fordult elő, hogy az égetetlen mészkövet, ha nagy mennyiségű mészre volt szükség távoli építkezésen, a felhasználás helyszínén égették ki. 

 

KELETI-MECSEK KERÜLŐ TÚRA A DOMBAY-TÓTÓL ZENGŐVÁRKONYIG

Baráti körünk Keleti-Mecsek-kerülő 9. túrájának útvonala a következő volt: Pécsvárad, Dombay-tó, am. – Dombay-tó – Kisnádasdi-forrás – Ruzsama – Vörösma jelzetlen útja – Büdös-kút – Büdöskúti-völgy – Patakos-völgy – Zengővárkony – Zengővárkony, bejárati út.

Megtett táv: 14 km. Szintemelkedés: 320 m. Pécsről a 8 órási busszal indultunk, s Zengővárkonyban már elértük a 13.36-os buszt, de akár a 12.36-os busz is elérhető lett volna, de inkább napoztunk még a kellemes őszi napsütésben a Zengő alján a rétek mentén.

Dombay-tó

Pécsváradtól nyugatra, mintegy 2 km-re terül el a Tóvölgy a Dombay-tóval. Vizét a Dombay- a Tóvölgyi- és a Kisnádasdi-forrásból nyeri, mely utóbbi egy elpusztult középkori falu, Kisnádasd nevét őrzi. A falu a pécsváradi apátság birtoka volt, Pécsvárad, Hetény és Szilágy határolta. A forrás felett nyugatra az Aranyhegy emelkedik.

A patak mellett malmok sorakoztak: a Pécsi-malom, Meiszter- illetve későbbi lakója után Kútor-malom (ma itt van Pécsvárad Város Önkormányzatának ifjúsági tábora), a tó alatt Csordos-malom (ma itt van a Zengő Ifjúsági Tábor), a vasút alatt Koch-malom (ma is a család birtokában), a régi országút alatt a Hauck-malom, a 6-os út alatt a Kleisz- vagy Gerner-malom, Fuller-malom, Jäger-malom és végül Erzsébet község közelében a Driesz-malom.

Dombay János régész javasolta 1959-ben a Pécsváradon ülésező és az ő ásatásaival ismerkedő megyei vezetőknek, hogy egy gát megépítésével mesterséges tó alakítható ebben a gyönyörű környezetben. Palkó Sándor megyei tanácselnök vezetésével megkezdődtek az előkészületek. A 11 kataszteri hold terület kisajátítása után a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal elvégeztette a földmunkákat, megépült egy 71 méteres gát zsilippel és a partoldalt helyenként burkolták. 1961 tavaszán 7,5 kataszteri hold területen, ezen belül 1,3 hektár vízfelülettel, összesen félmillió forintból elkészült Baranya első mesterséges csónakázótava.

A Pécsváradi Tanács 1962-ben átvette az üzemeltetést, és úgy döntött, hogy a tó őrizze az akkor már egy éve halott Dombay János emlékét, így lett a Tóvölgyből Dombay-tó. Öt év múlva felavatták az emlékkövet, Vígh Tamás budapesti szobrászművész alkotását, az alábbi szöveggel: „Az innét indult, itt sokat időzött, híres ásatásait a községben végző Dombay János (1900. VIII. 10. Veszprém - 1961. III. 23. Pécs) régész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának első vezetője emlékét idézi ez a kő.”

 

Üvegesek útja

A Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány által alapított Üvegesek útja a hosszúhetényi üvegkiállítástól indul, majd a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán keresztül ér vissza a kiindulási helyre.

 

Büdös-kút

A Zengővárkony felé irányuló völgy legfelsőbb helyzetű vízkilépése, mely régebben állatok itatását szolgálta. Foglalása erre utalóan történt, mivel az aknás kialakításból néha az előtte lévő kővályúkba folyik ki a túlfolyó víz. A környékben a 17. században ezüstöt bányásztak. A forrást 2009-ben Biki Endre Gábor teljesen felújította, ám azóta senki sem gondozza, így az újra az enyészeté vált. A forrás történetéhez tartozik, hogy közelében 2011. június 22-én elveszett egy kétéves kisfiú. Amíg szülei a közelben cseresznyét szedtek, addig kóborolt el. Már szülei visszamentek Pécsváradra és bejelentették eltűnését a rendőrségen, amikor Patkó Zoltán juhász rátalált a kisgyerekre, aki egy bokor alatt ült és hangosan sírt. A gyereket ezután megetette és megitatta az akkor még használható forrásnál, majd kézben Pécsváradra vitte, akit szülei már nagyon vártak.

 

Zengővárkony

 

420 lelkes település, Baranya megyében, a Zengő lábánál, Pécsvárad szomszédságában, a megyeszékhelytől mintegy húsz kilométernyire terül el. A Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képezi.

Zengővárkony, Magyarország egyik legdallamosabb nevű települése, mely nevét egy anekdota szerint egy vadkanról kapta. A falu erdejében vadkant kergető gazda, „Várj kan!” kiáltásait hallotta a csősz Várkonynak. A legenda szerint innen a név.

A község igazi története azonban a régmúltig nyúlik vissza. Szomszédságában feltárt újkőkori leletek arról tanúskodnak, hogy ezen a tájon már i.e. a III. évezredben már élt ember.
A korai leleteken kívül az ember tevékeny ittlétét igazolja a messze földön híres szelídgesztenyés, mely máig a falu büszkesége. Az első fákat még a törökök elől menekülő magyarok ültették, így ma számos öt-hatszáz éves famatuzsálemekkel találkozhatunk. A helybeliek megkedvelték a különleges mediterrán fát, egyre többet ültettek belőle – melynek szaporításához hozzájárult az igen kedvező klíma is – így az összefüggő gesztenyés lassacskán negyven hektárnyi területen terjeszkedett el, a termés eladásával biztosítva a gondtalan megélhetést, nagyobb jólétet az itt élő embereknek. Ezen a különlegesen szép tájon, a Pécsváradhoz vezető úthoz közeli gesztenyefák árnyékában nyugszik, végső akarata szerint Rockenbauer Pál, „világjáró”, természeti és honismereti filmek készítője.

 

A falu lakói túlélték a török hódoltság nehéz évtizedeit is, sőt, egyes feljegyzések szerint az oszmánok elöl menekülő görögök is betelepedtek a Zengőalja védett erdeibe. Egy Basileus nevű görög remete emlékét ma is őrzi a bő vízű Balázs-forrás, melyet a vízmű ivóvízhálózatába foglaltak. A törökök kiűzését követően a színmagyar községbe a 18. század végén több német család is beköltözött. Az országos reformáció következtében a protestáns „kálomista” vallást vették fel. Mára a betelepítések következtében a lakosság mintegy fele római katolikus (német ajkú), másik fele megőrizte reformátusságát.

Talán „zsákfalu” jellegének is köszönhetően, Zengővárkony megőrizte ősi kultúráját. Néprajzilag, lelkületileg, viseletben és hagyományokban a Sárközhöz tartozik. Mintegy szigetként éli meg hagyományait, ápolja gazdag kulturális örökségét. Az itt élőket a tolna vármegyei, sárközi református falvakhoz (Váralja, Decs, Őcsény, Alsónyék és Báta) szoros rokoni szálak fűzik. Zengővárkony fiataljai a 20. század közepéig a már említett településekről hoztak maguknak feleséget illetve oda mentek menyecskének.