TÚRA A SÁS-VÖLGYBE, A LOMBKORONA SÉTÁNYHOZ

 

Sás-völgy

 

Hetvehelytől keletre húzódó hosszú völgy. Széles kocsiút vezet benne, melyen a P■ jelzés halad. A völgyben Hetvehelytől kb. 2 km-re található az Erdő Háza, a Mecsekerdő Zrt. erdei iskolája. A Sás-völgyben egykor egy Erszék nevű Árpád-kori település volt, ahol a 14. sz. elején Szent Mártonnak szentelt templom állt. A török­dúlás idején pusztult el, romjait a kövesút építésekor Reuter Camillo azonosította. Helyét az út mellett egy kereszt jelöli, mellette tájékoztató tábla.

 

Cigánytelep-emlékhely

 

A Sás-völgy nyugati végén, a P■ jelzésű turistaút mentén található emlékmű. Két, fából készült faragott kopjafából és egy kerékből áll. A táblán a felirat: "Állíttatta a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a cigánytelep lebontásának 25. évfordulójára. Hetvehely, 2005. augusztus." Az emlékművet Mórácz Sándor abaligeti fafaragó készítette.

 

Erszék

 

Egykori Árpád-kori település, középkori falu a Hetvehelytől keletre húzódó Sás-völgyben. A pápai tizedjegyzék szerint a 14. sz. elején már templomos hely volt. Templomát Szent Mártonnak szentelték. A török hódoltság után nem népesedett be ismét. Templomának romjait a sás-völgyi kövesút építésekor Reuter Camillo erdőmérnök azonosította. A templom alapkövei ma is megtalálhatók a Sás-völgyben. A P■ jelzésen haladva Hetvehelytől kb. egy kilométerre, keleti irányban az erdészeti aszfaltút mellett fakereszt jelzi a hajdani Erszék falu helyét. A keresztet a Mecsekerdő Zrt. állította 2017-ben, és információs táblát is elhelyeztek mellette.

 

Erdő Háza 

 

Erdei iskola és szálláshely a Sás-völgyben, Hetvehelytől 2,5 km-re keletre, a P■ jelzésű út mellett. A ház az 1950-es években épült vörös homokkőből, erdei munkások használták munkásszállásként. Az épületet a Mecseki Erdészeti Rt. 2010-re teljesen felújította, azóta az árpádtetői Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola szálláshelyekkel (34 fő) is rendelkező épülete, szabadtéri fedett pihenővel. A ház kulcsosházként is igénybe vehető. Mellette található a sás-völgyi lombkoronasétány. A háztól több körtúra indul.

 

Lombkoronasétány és tanösvény

A Sás-völgyben, Hetvehelytől 2,5 km-re, az Erdő Háza Erdei Iskola mellett található, 6 m magasban vezető, 50 m hosszú sétány, a lombkoronaszint jellegzetes élővilágát bemutató tájékoztató táblákkal. 2017-ben építették. Elérhető a P■ jelzésen.

 

Cigány-forrás

 

Hetvehelytől dél-keletre található a forrás a Sás-völgyi patak déli felén, a hegy oldalában. A forrás megközelíthető a piros irányított körtúra útvonaláról leágazó PO jelzésen. A forrást 2000-ben a Hetvehelyi Erdészet építette terméskőből, szépen kivitelezve, vize alumíniumcsövön folyik. A forrás homlokzatán megtalálható a nagyméretű márványtábla, melyen szerepel a forrás megnevezése. Vízhozama 2-6 liter/perc érték körül mozog, csak a forrás vizének jelentős része a falazat réseinél megszökik. A forrás elnevezése arra utal, hogy valamikor itt a völgyben egy cigánytelep volt. Ennek emlékére a völgy túlsó oldalán 2005-ben egy emlékhelyet állítottak kerék szimbólummal.

 

FÜRDŐTÚRA HARKÁNYBA

 

A pünkösdi hosszú hétvége első napján egy maroknyi kis csapat Harkány szép városával ismerkedett. A 3 napos hétvége sok programja nyilván szétszórta a különféle programokra és családi eseményekre a túratársakat. Bár a harkányiakra számítottam, hogy talán szívesen jönnek velünk, méltatva a sok-sok szép teret, közparkot és szobrot. Azért, akik ott voltak, sok szépet láthattak. Az érdekes kivitelű modern katolikus templomot Kárász Gábor atya mutatta be, aki lelkes vezetője a közösségnek. Két plébániát (Harkány és Siklós) vezet 14 településsel, bár ebből csak 3-4 működő misézőhely van. A templomot éppen szorgos hívek takarították a pünkösdi ünnepre, jó volt látni, hogy aktív a helyi közösség, s Harkány egy erős bástyája egyházmegyénknek. Sajnos a kisebb településeken ez éppen fordítva van, s egyre több az elhagyott, kihasználatlan templom. A fürdőben rengetegen voltak, és most nagy-nagy többségben a magyarok. Ebből is látszik, nem minden olyan rossz, mint sokan kiáltják, igenis sokaknak telik arra, hogy tízezreket költsenek Dél-Dunántúl egyik legnagyobb és legszebb gyógy-komplexumában.

 

Országalmás csobogó

 

Vajda László és Kamerer Tamás munkáját, a Millenniumi Országalmás 2000-ben adták át. Az országalmán a kódexek iniciáléinak stílusában készült porcelánképek futnak körbe. A szobor sokféle anyag felhasználásával készült, és látható rajta Harkány Város címere is. Szökőkútként már régóta nem üzemel.

 

Jézus Szíve Katolikus Templom

 

A 19. században a község egyre növekvő katolikus lakossága és a gyógyfürdőbe látogató katolikus vallású vendégek magas száma tette szükségessé templom építését. Ennek eredményeként 1906-ban felépült a katolikus kápolna, lehetővé téve a római katolikusoknak vallásuk gyakorlását, illetve szentmisék látogatását. A kápolnát még ugyanebben az évben Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelték fel.

Harkány lélekszámának növekedésével az 1980-as évek közepére a településen a római katolikusok száma 2000 fő fölé emelkedett. Emellett az idegenforgalom is nőtt. Ezek a tények szükségessé tették a mintegy 100 ember befogadására alkalmas római katolikus kápolna megnagyobbítását.

Az építkezés Holczer József tervei alapján, Hopp Ferenc máriagyűdi plébános irányításával 1985-ben vette kezdetét. Az 1906-ban felszentelt kápolna neoromán és neogótikus stílusban épült, míg az új templom a modern kor jegyeit viseli magán. A felújított, alapterületét tekintve hatszorosára növekedett templom felszentelésére 1988. október 22-én több ezer hívő jelenlétével került sor.

A templom külső falán a Stációk Morvai László tűzzománc alkotásai, a Mária-kertben pedig a magyar történelem állomásai tekinthetők meg.

 

Zsigmondy-sétány, park és arborétum

 

A gyógyfürdő kiépítése az 1820-as évek közepén indult meg, nem sokkal a kénes víz gyógyító hatásának véletlen felfedezése után. Az első fürdőépület klasszicista stílusú volt, a hozzá tartozó szálloda 28 szobával fogadta a vendégeket. Hamarosan megkezdődött a terület parkosítása is, mintegy 40 holdon sétautakat alakítottak ki, fákat, bokrokat ültettek, szobrokat állítottak a sétautak mentén. Zsigmondy Vilmos bányamérnök tervei alapján készültek el a karsztvizet felszínre juttató első kutak. Róla nevezték el a fürdőtől délre található ősparkot, ahol számos képzőművészeti alkotás és kényelmes padok várják a pihenni vágyókat.

 

Harka-kút

 

A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették.

 

Gyógyfürdő

 

Magyarország egyik legjelentősebb, legszebb gyógyfürdőhelye. A harkányi gyógyvíz ugyan már a török megszállás idején sem volt ismeretlen, az első fürdőszezon 1824-es dátummal íródott a vidék történelmébe.

A gyógyvíz felfedezése a Batthyány családhoz köthető, akik annak érdekében, hogy a megnövekedett állatállományukat nagyobb területű legelőkhöz juttassák, birtokukon; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogtak. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás, Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatta fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását, melynek köszönhetően megkezdődött a gyógyfürdő kiépítése.

Van azonban egy népi monda is, mely Harkány és környéke kialakulását az ördög kudarcba fulladt leánykérésének legendájával köti össze.

Az ősi monda úgy tartja, a harsányi hegy lábánál élő öreg boszorkány páratlan szépségű lányára, Harkára még az ördög is szemet vetett. A vénasszony próbatétel elé állította az ördögöt, aki csak akkor kaphatta meg a lány kezét, ha egy éjszaka alatt, kakasszóig felszántja a köves hegyoldalt. A boszorkány látva, hogy az ördög már majdnem elvégezte a munkát, cselhez folyamodott és pirkadat előtt a kakas hangját utánozva elkukorékolta magát. Az ördög mérgében, hogy elbukta a próbatételt, nagyot dobbantott, és ahol elnyelte a föld, azóta kénes, melegvizű-forrás tör fel a mélyről.

A kénes gyógyvíz számos betegség gyógyítására alkalmas, ez a város legnagyobb kincse. Harkányban és környékén szálláshelyek, éttermek, a szabadidő eltöltésének széles választéka biztosít kellemes pihenést.

A jó levegő, a vidéki idill mellett a modern infrastruktúra biztosítja a gyógyulást és a kellemes időtöltést. Szezonban zenei programok, fesztiválok szórakoztatják a vendégeket. A déli fekvésének és a kedvező mikroklímájának köszönhetően Harkány és környéke az ország egyik legnaposabb vidékének számít. Az évi napsütéses órák száma 2200 körül alakul, amely bő 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

A város évek óta részt vesz a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen, melynek zsűrije 2018-ban különdíjjal, 2019-ben pedig regionális fődíjjal jutalmazta a szépen gondozott köztereket, a virágos városképet.