GÁRDONY-DINNYÉS ÉS PÁKOZD

 

Körtúránk során Gárdony-Dinnyés - Velencei-tó - Szúnyog-csárda - Pákozd, történelmi emlékművek, emlékparkok, arborétum és vadaspark célpontjait kerestük fel. Sajnos az aszály ezen a tájegységen már olyan mértékű, hogy még nézni is rossza. A tóban megmaradt kevéske víz megposhadt, a fű mindenütt kiégett, a fák és a növényzet félhalott elszáradó állapotban. Sajnos...

A Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. A Várpark és Skanzen 24.000 négyzetméteres területen fekszik.

Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás. Különlegessége, hogy a parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak (46db) kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.

A park egyediségét az adja, hogy a történelmi Magyarország várait még sehol nem jelenítették meg eredeti anyagukból elkészített makettként: a kicsinyített várak, akárcsak eredetijük, kőből, téglából, fából és földből készültek. A park építője, Alekszi Zoltán találta ki és alkotta meg a világon egyedülálló anyaghű makettparkot. A Várpark anyagával az építő 2018,2019,2020,2021 és 2023-ban bekerült a Guinness világrekorderek közé.

A várak parkon belüli elhelyezése nem véletlenszerű: a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül, az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően vannak felépítve (megyényi pontossággal). A várak mellett három nyelven olvasható rövid történetük.

Emellett az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó neve és legfontosabb tettei is megtekinthetők a 90 emlékoszlopon. A Várkutatók Emlékháza is itt található.

2019-ben megépült egy Árpád-kori település (skanzen), amelyben kettő, XI. századi fatemplom, szekérvár, palánkvár rekonstrukciós kísérlet is helyet kapott. A skanzenben megtalálhatóak  a korabeli veremházak, állattartást bemutató építmények, valamint a Kárpát-medencét felölelő fazekas kiállítás is megtekinthető.

Templomkert: egy 11.századi fatemplom rekonstrukciós kísérlete látható, melyben Magyar Oltár van berendezve. Balról jobbra Szent István király, Szűz Mária (a Magyarok Nagyboldogasszonya), illetve Szent László király látható, továbbá helyet kapott az összes Árpád-házi szent szobra is.     

A székesfehérvári Koronázó Bazilika (Szent István király korából) valamint a dinnyési Árpád-kori templom makettja is itt található.                                                                      

2024-ben elkészült egy 11.századi fa körtemplom (rotunda) rekonstrukciós kísérlete, amelyben Jézus élete jelent meg 101 szobor formájában.

A skanzen mellett egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglalás kori szekérvár és palánkvár található. A szekérvárakat már az ókorban is használták, ezen kívül fontos része volt a huszita hadi taktikáknak is. A szekérvárat a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével mozgatni is lehetett, amit zászlójelekkel vezényeltek, így támadó fegyverként is jól használható volt.

Infó: https://varpark.hu/ 

DUNAFÖLDVÁR RÉGI KÖZÉPKORI ÉS BAROKK ÉRTÉKEIT FEDEZTÜK FEL

 

 

Dunaföldvár

 

Földvár nevét ismereteink szerint először 1199-ben említi oklevél Monasterium de Felduar formában, ahol 1131-ben II. (Vak) Béla király Szent Péter tiszteletére apátságot alapított. A bencéseknek monostora állt itt. A nagy javadalmakkal bíró apátság az idők folyamán lassan veszített rangjából, a 15. századra korábbi birtokait jórészt elvesztette, építményei pedig a török uralom idején teljesen elpusztultak. A török kiűzése után az elnéptelenedett vidéken betelepítés kezdődött, nagyobb számban szerbek (rácok) és német telepesek, később tótok is érkeztek. Földvár fontos dunai átkelőhely volt és mezővárosnak számított. Ezt a jogállását megerősítette I. Lipót király 1703. évi rendelete, melyben évi három országos vásár tartására jogosította fel a települést. A 18. század közepén már hat, később kilenc céh létezett, nagy forgalmat bonyolító sóhivatal és királyi postaállomás működött. A népesség gyors ütemben nőtt, Dunaföldvár – Szekszárdot a század végén egy időre utolérve – a vármegye legnépesebb települése lett.

A millennium évében, 1896 decemberében befutott Dunaföldvár újonnan épült állomására az első vonat, de a megyeszékhellyel nem teremtett közvetlen összeköttetést. A dunántúli vasúthálózat fővonalai a Duna völgyét elkerülték, ez hátrányosan érintette a régiót. A folyó menti kisvárosok, köztük Dunaföldvár fejlődése lelassult.

A századfordulóra kialakult a városközpont a közhivatalokkal, néhány pénzintézettel; több utcában emeletes házak sorakoztak. 1904-ben felépült az új, tekintélyt parancsoló városháza a régi emeletesre való átépítésével. A 20. század végére modern kisvárossá fejlődött megőrizve régi óvárosi hangulatát. Dunaföldvár és az itteni plébánia a Pécsi Egyházmegye legészakibb területe.

 

Szent Anna templom

 

Nevezik ferences plébániatemplomnak, és barátok templomának is. Története egészen régre, a törökök kiűzését követő időszakra nyúlik vissza, ekkoriban telepedtek be ferences barátok a város területére. Templomukat 1736-38 között kezdhették el építeni. Az egytornyú templom 1786-ban emelt tornya nem középen helyezkedik el az épületen, így meghatározó a képe. Érdekesség, hogy a ferencesek által épített templom egy korábbi, bencés apátság helyére épült, amelynek már csak romjai maradtak akkorra. A templom berendezése túlnyomóan 18. századi, ugyanakkor a szerzetesek munkái közül is maradt fent néhány fafaragvány, míg faliképei 20. századiak. A rendházban is pusztító, 1858. évi tűz után a szerzetesek Gyöngyösre költöztek. Legutóbb 2010-ben lett felújítva a templom.

 

Szent Ilona templom

 

Szent Ilona templom Dunaföldvár három boltszakaszos hajóval épült. Mednyánszky László apát a saját vagyonából és a hívők adakozásából építtette. A toronyban ma két harang szól. Külső megjelenésében rendkívül egyszerű, vaskos, barokk épület. Az 1720-as években építtette Mednyánszky László apát a hívők, valamint a saját bőkezű adományozásából. 1757-ben ledőlt az egyetlen tornya, melyet csak hat évre rá tudtak helyreállítani. A három boltszakaszos épülethez 1777-ben csatolták hozzá a ma is meglévő sekrestyéjét. A berendezések zöme viszont későbbről származik, mivel 1858-ban tűzvész pusztított a templomban. Sajnos a II. világháborút sem úszta meg, és a szentélyben keletkeztek károkon csak 1961-ben kezdtek munkálkodni.

A templom védőszentjének egyháztörténeti jelentősége van. Szent Ilona, az uralkodók, régészek és bányászok védőszentje volt az, aki az egyházi hagyományok szerint megtalálta Jézus keresztjét a Jeruzsálembe tett zarándokútja során. Emellett arról is ismert, hogy mindenhova templomot igyekezett építeni, ahol Jézus megfordult. Szobrokon és festményeken könnyen felismerhető alakja, mivel egy hatalmas keresztet fogva szokták ábrázolni. Augusztus 18-án van az ő emléknapja, aminek alkalmából minden évben búcsúi szentmisét és ünnepséget tartanak a templom kertjében.

 

Szerb ortodox templom

 

Az 1787-ben épült templom épület barokk stílusú, déli oldalának falában 1782-ből származó sírkövek találhatóak, görög nevekkel, az itt nyugvók valószínűleg görög kereskedők voltak. Berendezése egykor 18. századi copf stílusú volt, ikonosztáza 1801-ben készült. Tornya 1828-ból való. A hajó csehüveg boltozatos, a szentély fiókos félkupola. Az épületet és a mellette álló egykori kolostort (mely szociális otthonként működik) 1994-ben a szerb egyház visszakapta.

 

Török (Csonka)-torony

A 16. század elején emelték, gótikus stílusban. A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományos munkákban Öregtorony, Csonkatorony, vagy Töröktorony néven ismertetett négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn.
A földvári vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük. Később két utazó, a török Evila Cselebi és egy osztrák hadmérnök Ottendorf Henrik írta le a vár és a mezőváros állapotát. Az erős palánk és a szép torony azonban a leírást követően már negyed századot sem ért meg épségben. 1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak. 1703-ban a legendás hírű kuruc generális, Vak Bottyán foglalta el Földvárat, mely mint a dunántúli hadjárat hídfőállása vált híressé.
A 19. század elején a toronytesthez északnyugatról toldaléképületet emeltek, melyet az 1974-ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak. Azóta az épületben múzeum üzemel. A kézzel faragott várkapú Csepeli István dunaföldvári fafaragó népi iparművész munkája.

 

Fürdő

 

Kevés Duna-parti településnek van olyan hosszú és szép partszakasza, mint Dunaföldvárnak. Egy 1966-os mélyfúrás során került felszínre az ásványi sókban és szénsavakban gazdag 38°C-os víz, mely a termálfürdőt táplálja. A 2003. januárban átadott, teljesen átépített fedett gyógyfürdő és nyitott medence, melynek vizét az ásványi sókban gazdag gyógyvíz táplálja. A gyógyvíz összetétele jelentős mértékben hidrokarbonátos és magas sótartalmú, így mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok, valamint bőrbetegségek kezelésére is alkalmas.