Bábolna Komárom-Esztergom megye nyugati szélén helyezkedik el. Tata 28 km, Komárom 15 km távolságra található. Az M1-es autópálya a közelében vezet el, viszont egyetlen főút sem érinti, csak négyszámjegyű utakon érhető el, igaz négy irányból.
Pécsről 6.30-kor indul a győri buszjárat, ez 10.22-re ér Kisbérre, innen jó csatlakozás van 13 perc után 10.35-kor Bábolnára, ahová a járat 11.04-re érkezik. Féltem, hogy esetleg gond lesz az átszállásnál, ha netán késik a pécsi járat, főleg, hogy indulásnál a sofőr csak annyit mondott a kérdésemre, hogy általában oda szoktunk érni időre, de pl. tegnap 25 percet késtünk, Sárbogárdnál ugyanis útfelújítás van. Szerencsére az egysávosra csökkentett úton most könnyen átjutottunk, így még előbb is, 2 perccel korábban meg is érkezett Kisbérre a járat, így bőven volt idő az átszállásra.
A Bábolnára induló Ászár és Tárkány érintésével közlekedő járat meglepően egy elég rozoga busz volt. Eleinte nem is voltak utasok, csak később szálltak fel néhányan. Nagyon rossz, és elhagyatott keskeny és kátyús úton mentünk, csak csodálkoztam, hová kerütem… Aztán több olyan pusztán haladtunk át, ahol még ma is állnak az egykori hosszú cselédházak, és ahol szemmel láthatóan igen nehéz sorsúak (egyébként magyarok) laknak. Vasdinnyepusztát háromszor is érintettük (Alsó, Felső és a Tejház részét.)
Bábolnára megérkezve azonban teljesen más kép fogadott. Ez egy tetőtől talpig rendezett kis városka 3700 lakossal. Ki gondolná, Bábolna nem is olyan régen, még csak falu sem volt, csak egy puszta volt a helyén, igaz nem akármilyen, hatalmas kastélyszerű épületekkel, lovas- és mintagazdasággal. Csak 1958-ban vált önálló faluvá. Addig csak Bábolnapuszta néven szerepelt. 1971-ben pedig már nagyközség lett. Lakóinak száma 3 évtized alatt megháromszorozódott, új lakótelepek utcák létesültek. 2003-ban még a városi rangot is elnyerte. Emiatt van az, hogy a 18. század elején épült katolikus templom igen kicsike a település mostani méretéhez képest. 1932-ben épült egy szintén kis méretű református templom is. S ez a két templom látja el ma is a település híveit, de bizonyára elegendő ez is, hiszen Magyarországon a jellemző adatok szerint kb. a lakosság 10%-a gyakorolja vallását.
Ménes
Talán csak néhány kivételes ménes van világszerte, mely közel két évszázada hűséggel, szakértelemmel és a nemes tradíciók értékeivel ápolja, műveli és fejleszti az arab ló tenyésztését. A török béke után meginduló francia háborúk a Mezőhegyestől (a magyarországi ló- és vágó marha tenyésztés központja) messze fekvő tájakra kívánta irányítani a katonaság ló és vágó marha szükségletének kielégítését. Csekonics József (Mezőhegyes puszta parancsnoka) javaslatára, az 1789. február 11-én kelt Legfelsőbb Utasítás már a mezőhegyesi méneshez rendete a gróf Szapáry József tulajdonát képező bábolnai birtokot. A birtok ára: 450 000 forint volt színaranyban. 1948. december 23-án megalakult a Bábolnai Állami Gazdaság. 1995-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arablótenyésztés történetét mutatja be. A ménest, és a ma is megtekinthető múzeumi egységeket ezen a gyönyörű honlapon lehet megismerni: https://babolnamenes.hu/
A méneséről híres Bábolnát nem csak a lovakért érdemes felkeresni, hiszen egész évben nyitva áll az ingyenesen látogatható arborétum. A település keleti végében található, botanikailag és esztétikailag is gondosan tervezett kertet sétautakon járhatjuk körbe.
A kert története
Az arborétum alapítása Dr. Burgert Róbert nevéhez fűződik. Az addig csak legelőgazdálkodással érintett, természetes növénytakaróját tekintve kizárólag gyepszinttel rendelkező területen 1965-ben kezdték el az első telepítéseket. A cél az volt, hogy minél több fajta, alak és változat összegyűjtésével kulturált, esztétikus zöldterület létesüljön a községben. 1992-ben az önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította a gyűjteményt.
Botanikai értékek
A kert részben Bábolnán belül található, mégis olyan érzetet kelt, mintha távoli, de kulturált természeti környezetben sétálnánk. A látogatók több mint 3 km hosszú, gondozott sétautakon haladva gyönyörködhetnek a gondos botanikai- és kerttervezés eredményében. A sétautak melletti alacsonyabb növekedésű cserje fajok, fajták adnak lehetőséget a beljebb elhelyezett magasabb növekedésű, főként facsoportok egyidejű megfigyelésére. Mindenütt jellemző a csoportos telepítés, amelyek összeállítása során figyelmet fordítottak a virágzás idejére, a lombozat- és termésszín évszakoktól függő összhangjára, hogy mindig legyen valahol érdekes ritkaság vagy figyelemfelkeltő színes növénycsoport. Egy-egy fenyőnemzetség (tiszafa, álciprus, tuja, tűnyalábos fenyő, luc, jegenyefenyő) többféle alaki- és színváltozatának együttes telepítése hasonló szép látványt teremt. A csoportos telepítés lehetőséget ad szabad gyepterületek meghagyására, ahol szinte az összes helyi jellemző egy- és kétszikű lágyszárú faj megtalálható. Egy tó is található a területen, mely egy szigetet ölel körül. A víz közelében, illetve a sziget területén a nedves területekre jellemző fa- és cserjefajok természetes vegetációja képez galériát som, fagyal, kőris, és fűz fajokkal. A pihenők körül virágzó fajok (jázmin, zanót, lonc stb.) nyújtanak árnyékot, napsütés vagy szél elleni védelmet a pihenni vágyóknak.
További látnivalók
Az arborétum kedvelt színfoltja az őshonos házi- és vadállat bemutató. Kifutókban magyar parlagi baromfifajták, kopasznyakú és kendermagos tyúkok, fodrostollú ludak, magyar félvad kacsafajták, fácánok és galambok élnek, de láthatunk itt vaddisznót, dámszarvast, őzet, alpakát, mangalica sertést, valamint juhokat és szamarat is. Látogatásomkor csak kevés állatot lehetett látni talán elbújtak valahová, vagy éppen nincs annyi. Érdekes látványosság a Híres Lovak Emlékparkja kopjafás sírhalmokkal. A körívesen kialakított emlékkert közepén elhelyezett mészkő tömbbe vésve gróf Széchenyi István sorai olvashatók. Az emlékkövet a mellé telepített szomorú bükk teszi még ünnepélyesebbé.
Gyógyfürdő
Ha a fenti
sokszínű látnivaló után még valami izgalmasat keres az, aki Bábolnán jár, talál
még egyet. Ez nem más, mint a 2020 nyarán átadott új strand- és gyógyfürdő.
Bábolnának korábban nem volt fürdője, de álmodtak egy nagyot (3700 lakosú
településként), és megvalósították. Igaz, a melegvíz már adott volt. A háromhektáros
területen három termálmedence, élmény-, gyermekmedence és szauna kínál
kikapcsolódási lehetőséget nyáron közel ezer, télen pedig 340 látogatónak. Igazán különleges, aranysárgás-barnás vize van, s mintha kissé iszapos lenne. Kellemes szagú, ehhez hasonló vízzel még nem találkoztam.
A teljes beruházás költsége 3,5 milliárd forint, ebből a település egymilliárd forintot uniós támogatásként kapott, 1,2 milliárd forint hitelt vett fel, 1,3 milliárd forintot pedig saját költségvetéséből biztosított. A strand vonzerejét növeli a mellette 10 hektáron kialakított szabadidőpark és csónakázótó, amely a korábbi téglagyár elhanyagolt és kihasználatlan területén valósult meg. Igény esetén a későbbiekben további három, összesen 220 négyzetméteres téli-nyári termál- és gyógymedencével, szaunával, masszázzsal és sóterápiára is alkalmas gőzkabinnal bővülhet a szolgáltatások köre. A fürdőhöz kapcsolódóan kihagytak egy közel ötezer négyzetméteres területet, ami a leendő tanuszoda helyszínéül szolgálhat majd. Az állam ígérvényben biztosította a várost a tanuszoda megépítéséről, melyben egy tanmedencét és egy úszómedencét alakítanának ki.
Bábolnán 1983-ban a mezőgazdasági kombinát vezetője, Burgert Róbert fúratott két kutat, olajat keresve. Az egyikből 600 méter mélyről 38 fokos, a másikból pedig 1200 méterről 51 fokos termálvíz tört felszínre. A melegebbik kút vizét próbafürdetések nyomán gyógyvízzé nyilvánították, de akkor nem hasznosították.
Bábolnáról 15.30 vagy 16.35-kor nyílik lehetőség a hazautazásra IC-vel komáromi (vagy tatabányai) ezután budapesti átszállással Pécsre. És most a pályakarbantartás miatt még Dombóváron is át kell szállni pótlóbuszra, mert az IC egy hónapig nem jön el Pécsig. Kelenföldön volt 40 perc az átszállásra, így most belül is alaposan megnéztem a két hete csak kívülről látott 3 szintes és hatalmas Etele Plazát. Teljesen ultramodern, de jó értelemben. Bár nem vagyok egy plaza vagy áruházrajongó, nekem egyébként tetszik, sokkal szebb, mint a pécsi, igaz az már nem most épült.
