Komló – Dombóvár vasútvonal
A túra egyik apropója a 3 év szünet után újraindult vasúti összeköttetés volt, mely vonalon Komló és Dombóvár között újra közlekednek a vonatok. A kétórás ütemes menetrend kiszolgálja a Komló környéki településeket és átszállási lehetőséget biztosít Dombóváron a főváros, Baja, Kaposvár vagy a Balaton felé.
Godisa–Komló vasútvonal a MÁV 47-es számú nem villamosított, egyvágányú vasúti mellékvonala. A Mecsek nyugati része és a Baranyai-Hegyhát dombvidékének határán, a Kaszánya-patak völgyében húzódik, a Budapest–Pécs-vasútvonaltól Godisa állomásnál ágazik el.
A komlói szénbányák és a MÁV Budapest–Pécs-vasútvonala közötti vasúti kapcsolatot 1896 áprilisában kezdték el építeni. A 18,8 km hosszú, elsősorban a szénszállításhoz épített vonalat 1897. május 13-án helyezték üzembe. A vasútvonal a mai Godisa, akkoriban Bakócza-Felsőmindszentnek nevezett állomásáról indult, jelentős emelkedővel, jellemzően kis sugarú ívekkel, a Pölöskei-patak völgyében haladva érte el Komlót.
A teherforgalom zöme korábban jellemzően szénszállítmányokból állt. Mecsekjánosiban máig fát, Komlón pedig rendszeresen követ rakodnak.
2010 decembere és 2019 decembere között Sásd–Komló viszonylatban Bzmot motorvonatok közlekedtek, 2012. áprilisától egészen 2020. júniusáig egy egységgel naponta kétszer.
A vasútvonalon 2009. december 13-ától szünetelt, majd a 2010/2011. évi menetrendváltással újraindult a személyforgalom, de csak Sásd és Komló között jártak a vonatok. Később mindössze napi 1 pár vonat közlekedett, ez volt a hírhedt „alibimenetrend”.
2021. december 12-étől ismét naponta négy pár vonat közlekedett a vonalon. Komló felé minden vonat Dombóvárról indult, a másik irányba az első szerelvény Sásdon, míg a másik három vonat Dombóváron biztosította a más vonatokra történő átszállást. A 2022-es járatsűrítés következtében már napi 6 pár vonat járt, amelyből öt Dombóvárról, egy pedig Sásdról indult.
A vonalon 2023. augusztus 1-étől Lázár János akkori közlekedési miniszter leállította a személyforgalmat. A vonatok helyett hosszabb menetidejű pótlóbuszok közlekedtek. Három év hányattatás után Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elrendelte a leállított mellékvonal személyforgalmának visszaállítását. A kitartó civil és szakmai lobbi eredményeként a 47-es számú vasútvonalon 2026. augusztus 1-jétől újraindult a menetrend szerinti személyszállítás. A vasútvonalon a megnyitás óta jelentős az utasforgalom, odafelé kb. 60-an, visszafelé kb. 50-en utaztunk, majd szét nyomtuk a „kis piroskát”.
Mecsekpölökse
Az első írásos emlék 1332-ben említi először a falu nevét Pyliske formában, az itt folyó patak szláv eredetű neve után, a falu 1898-ban nyerte el mai nevét. Az Árpád-korban már temploma is volt. 1462-ben Töttösök birtokaként volt számon tartva. A település a török idők alatt is lakott volt. Az itt élő emberek kőbányászattal, mészégetéssel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. Az 1700-as évek végén a falu lakossága csaknem megduplázódott a betelepülő németeknek köszönhetően. Az 1911-ben épült iskolának harangtornya is van, ami arra utal, hogy templom híján az iskola imaházként is szolgált.
Pölöskei-horgásztó
Egy 5,5 hektáros, csodálatos természeti környezetben fekvő völgyzárógátas tó Mecsekpölöske határában, amelynek átlagos vízmélysége 1,5 méter, de néhol elérheti a 3-4 m-es mélységet. A Komlói Bányász Horgász Egyesület kezelésében áll, és népszerű célpont a horgászat kedvelői körében. A tó teljesen körbesétálható, partján gyalogösvény vezet, déli felén pedig egy égeres ártéri erdőben fapadlókon kerülhetjük meg a tavat. A vízfelület partján jellemző a gyékény és a sás. A tóba ponty, amur, süllő és keszegfélék élnek. A területen sátorozási lehetőség biztosított.
Mecsekjánosi
A Mecsek közepén, mintegy a hegység ölében fekszik. Erdővel borított dombok veszik körül. A falut kettészeli a Kaszánya-patak. 1332-ben említik először. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a településen. Jánosi, hasonlóan a szomszédos községekhez, Baranya megye kis falvai közé tartozó település. Északon Kisbattyánnal, délen Komlóval, délnyugaton Mecsekfaluval, északnyugaton Mecsekpölöskével volt határos. 1954 óta Komló város része. Keresztelő Szent János temploma 1810-ben épült, jelenleg renoválják. A mellette álló plébániaépület pedig 1820-ban. A plébánia már megszűnt, jelenleg Komló filiája. A kálvária stációk a templom mögött szépen felújítva láthatók.
