Kaposmérő, vá. – Kalocsai-rét – horgásztó helye – régi vasút nyomvonala – Lovasíjász központ – Premontrei apátság helye és visszatemetett régészeti feltárása – Kaposdada – Szt. Benedek szobor – Petörkei-tavak – Kaposszentbenedek – Bárdudvarnok, kastélyok – Bárdibükk, am. útvonalon vezetett 10 km-es utam.
Pécsről a 7 órási busszal Kaposvárig utaztam, onnan a gyékényesi vonattal két megállót Kaposmérőig. Éjjel lassan, de szinte folyamatosan esett a szemerkélő eső, ami reggelre elállt. Így az időjárás igen ködös, nyirkos volt egész nap. Szerencsére végig aszfalton tettem meg a 10 km-t, ami egyébként nem túl szerencsés egy túrán, de most jól jött. Kéktúra ide-oda, az utat frissen végig leaszfaltozták Mérő és Dada között, amin eszméletlen mennyiségű az autóforgalom. A keskeny úton állandóan le kellett térni a padkára, ez nagyon zavaró volt. Hogy hová mennek itt luxusautóikkal ennyien, számomra kérdés, bár... Bár van itt több turisztikai centrum, de azok most kihaltak voltak, csak szezonálisan üzemelnek. Van egy két kiskirályi birtok is... Meg van további fejlesztés, oda is áramlottak az autók. De, hogy a sok taxi hová és kikért igyekezett? Rendezvény éppen nem volt... Mi lehet itt nyáron, elviselhetetlen lehet hosszú km-eken keresztül a kéktúrás gyaloglás.
Én egy faluban ennyi embert még életemben nem láttam, mint Kaposszentbenedeken. A nem túl kedvező idő ellenére szinte minden ház udvarán éppen munkálatok folytak. Mindenki éppen felújít valamit. De, hogy ennyien egy átlagos novemberi hétfői nap szabadságukat töltik... Mert nem nyugdíjasok voltak. Akadtak, pl., akik modern villák udvarán bográcsokban főztek az udvaron, és nem rendezvényre, csak a családnak, csak úgy hétköznap. Zajlik itt az élet, nem éppen kihaló falvak ezek, Kaposvártól 10 km-re. Pénz is van, látszik a sok fejlesztésből itt és Kaposváron is. Volt is mindig. Pécs a lábuk nyomába sem érhet. Lassan Baranya más részei sem.
Bárdudvarnok, Bárdibükk megállóból a 12.13-as busszal Kaposvárig utaztam, ahol jó átszállás volt Pécsre, ahová 14.05-kor meg is érkeztem. A párás, ködös időben fotóim zöme pocsék lett, de mégis egy kordokumentum, hogy egyszer erre is jártam.
