A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör az idei évben 5 alkalommal kereste fel Mohács városát az 1526-os Mohácsi csata 500. évfordulójának alkalmából. Az öt rész alatt körbejártuk a várost, megtekintettünk minden nevezetességet és szakrális értéket. Jártunk a Szőlő-hegyen, kompoztunk a Dunán, és sétáltunk a „Szigetben”. Egy alkalommal vonattal érkeztünk a városba, ahol az állomás melletti látogatóközpontban megtekintettük az épülő Duna-hidat. Két fő látványosság sajnálatos módon nem készült el az évfordulóra, a Sátorhelyi Nemzeti Emlékpark jelenleg (és az idei évben) nem látogatható, valamint a belvárosi Szent Mihály templom teljes renoválása jelenleg is folyik. Ezért 6. alkalommal remélhetőleg jövőre ismét visszatérünk, hogy a fő-fő látványosságokkal zárhassuk túrasorozatunkat. Az eddigi 5 alkalmon 144 fő vett részt dacára a forró nyári napoknak. Az ötödik részben az alábbi nevezetességeket tekintettük meg, melyekről egy kis történelmi ismertetőt az alábbiakban olvashatunk.
Fogadalmi Nagyboldogasszony templom
A mohácsi fogadalmi templom alapkövét 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek, a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére. Árkay Aladár (1868–1932) és fia, Árkay Bertalan (1901–1971) mérnöki tehetségét dicséri az ország első betonhéjazatú építménye. Az íves oldalfalak impozáns üvegablakai gótikus székesegyházakra emlékeztetnek szenteket ábrázolva, melyek Árkay Bertalan felesége, Árkayné Sztehlo Lili (1897–1959) művészi munkái. A kupola 30 méter magas és 20 méter széles, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban egyidejűleg 3600-an férnek el. 1940 augusztus 29-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyés püspök Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának ajánlva. A tervezett torony sohasem valósult meg.
Csatatéri emlékkápolna
A Csatatéri emlékkápolna egy klasszicista stílusú kápolna a mohácsi katolikus temetőben, melyet 1816-ban építettek a mohácsi csatában elesettek emlékére. A kápolna építését Makay György mohácsi plébános alapítványa ihlette, aki 1784-ben halt meg és végrendeletében meghagyta, hogy saját tulajdonát képező kertjének haszonélvezete fejében, a mindenkori mohácsi plébános a mohácsi csatában itt elesett katonákért évenként misézzen. Az 1807-ben pécsi püspökké kinevezett Király József megértette az alapítvány nemes szándékát és Mohácson a mohácsi csata helyszínére vezető út mellett emlékkápolnát építtetett, továbbá háromezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból a mohácsi csatában elesettek emlékére „minden esztendőben Keresztelő Szent János napján a kápolnában tartsanak egy énekes misét, tizenkét kismisét, valamint három prédikációt magyar, német és horvát nyelven". A kápolna 1816-ra készült el, az első misére 1817. augusztus 29-én, a mohácsi csata 291. évfordulóján került sor.
Az ekkor felépített kápolna lapos teteje kilátóként is szolgált, továbbá a tetőn helyezték el a ma a kápolna előtt látható három kálváriakeresztet is. A súlyos teher azonban megbontotta az épület statikai egyensúlyát, ezért szükségessé vált átépítése. Az 1856-tól 1860-ig tartó átépítés során nyerte el az épület belső tere a ma is látható, sokféle stíluselemet ötvöző képét. Az átépítés után került a kápolnába Girk György püspök ajándékaként id. Dorfmeister István festőművész két hatalmas méretű (555×270 cm-es) festménye. Az egyik festmény a mohácsi csatából menekülő II. Lajos tragédiáját, a másik az 1687-ben lezajlott nagyharsányi csatát ábrázolja.
1862-ben készült el a kápolnához tartozó kripta, temetkezési helye azoknak a papoknak, akik ezt követően Mohácson szolgáltak és itt is hunytak el.
Az 1856–60-as felújítás során a kápolna tornyát nem sikerült megfelelően kialakítani, ezért 1908-ban Pilch Andor pécsi építész átalakította a ma is látható méretűre. A kápolna két harangját 1916-ban rekvirálták a katonai hatóságok, a jelenlegi harangok 1925-ben kerültek ide mohácsi polgárok adományaként.
A kápolna ma is látható nevezetessége a Perényiné Kanizsai Dorottyát ábrázoló üvegablak, melyet Haranghy Jenő, a budapesti iparművészeti iskola tanára készített 1928-ban. Ebben az évben készítette Gebauer Ernő, pécsi festőművész a kápolna belső falfestményeit is. A kápolnát és környékét 1998-ban az egyház hozzájárulásával a Mohácsi Farostlemez Rt. újíttatta fel. A műemléki együttes a kálváriával és a körülvevő zöldterület 2026-ban a Mohács 500 emlékév keretében teljesen megújult.
Busóudvar
Mohács büszkesége a hat napon át tartó télűző népszokás, a Busójárás, melyet az Unesco 2009-ben az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánított. A városközpontban létrehozott Busóudvar komplexum célja, hogy az érdeklődők az év minden napján megismerhessék a több évszázados farsangi népszokást, ízelítőt kapjanak annak páratlan hangulatából. Egy 400 négyzetméteres, U alakú, árkádokkal szegélyezett ház ad otthont a kiállításnak, mely az átélhető hagyomány otthona.
Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják. Az épületben busó öltözékek és a hagyományőrzők által használt kellékek, egy berendezett sokác ház láthatók, a hangulatot pedig fokozza a busók máglyáját idéző fény- és hangjáték.
A látogatók a Busóudvar négy látványműhelyében betekintést nyernek a rendezvényhez kapcsolódó helyi kézművesek tevékenységébe is. A szolgáltatásokat egy étterem és kávézó teszi teljesebbé.
