A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör 30 fős csoportja Kozármisleny városába látogatott. Helyből már várt ránk Tarcsay Gyöngyvér, aki három évtizede a város képviselője. A mai napon ő volt a város és a templomok bemutatója. Beszámolóját nagy élvezettel hallgattuk, hiszen mindig nagy öröm ha részleteiben is megismerhetjük egy-egy szakrális érték építésének, létrejöttének mozzanatait.
Így megtekintettük a református és a katolikus templomot is, ahol Gyöngyvértől nagyon alapos ismertetést kaptunk. A kolostortemplom melletti kápolnában Dánél Mária Francesca nővér fogadott bennünket, aki a szerzetesi életről és missziós szolgálatukról adott tájékoztatást.
Hála és köszönet szívünkben, hogy az égiek ismét kedves emberekkel hoztak össze és így vármegyénkből újabb szép értékeket ismerhettünk meg. Az alábbiakban olvashatjuk a látottak történetét.
Kozármisleny
Kozármisleny kisváros Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. 1928-ban jött létre Kiskozár és Misleny települések egyesítésével. 1445 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.
A város történetének kezdete a régmúltba nyúlik. Az első régészeti lelet a bronzkor korai szakaszából, i. e. 1900-1800 körül a Somogyvár-Vinkovci kultúra népétől bukkant elő. A rómaiak számos emléket hagytak maguk után. A honfoglalást követő időszakból a 10-11. század korából több sírt tártak fel. A területen két jelentősebb várispánságról tudunk, középpontjukban egy-egy földvárral, élükön az ispánnal. A koaszti várispánság többször volt átvonuló hadak szálláshelye és a hagyomány szerint többször láthatta a magyar királyt fényes kíséretével. A középkor idején a Koaszt várispánság Kiskozár határában állt, amelyet II. Endre (udvardi) Farkas ispánnak adott.
Kiskozár és Misleny falvak a történelmi korokban fontos szerepet játszottak. Kozár temploma miatt jelentős helynek számított a 14. század első felében. Neve 1332 és 1335 között Kosar alakban bukkan fel a pápai tized-összeírásokban. A 15. században Kiskozár a pécsi püspöké, Misleny pedig ennek részbirtoka lett. Kiskozár és Misleny is lakott helység volt a török hódoltság alatt, magyarok és katolikus délszlávok laktak itt.
A török uralom megszűnésekor Kiskozár az üszögi uradalom tartozéka lett, és azt érdeme jutalmául Sonchez császári tábornok nyerte el. Leánya révén gróf Pálffy Lipót is birtokolta, akitől a Batthyány grófoké lett. Misleny földesurai a 18. században szintén gróf Batthyányiak voltak.
1760-ban Kiskozárba németek érkeztek, és a 19. század elejére a falu német többségűvé vált. Ugyanakkor Misleny a Rákóczi-szabadságharc után egynemzetiségűvé lett, lakói ettől kezdve magyarok, mindössze a század második felében költözött ide kevés németajkú. A Kiskozár helynév kis előtagja a szomszédos Nagykozár miatt megkülönböztető szerepű. A Kozár helynév a kabarokkal, a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet. A Misleny helynév szerb-horvát eredetű személynévből keletkezett. Az egykori Malom-árokban, a Csatornán valamikor több malom működött.
A település gyors fejlődése az 1960-as évek második felében indult meg. Az 1970-es években Pécs új kertes, családi házas peremtelepülésének tekintették. Baranya megyében egyedülálló népesség növekedés napjainkban is tart. Ennek fő oka a Pécsiek kiköltözése a lakótelepi, sűrű népességű környezetből csendesebb, családi házas, kiskertes övezetbe. 2007. július 1-jei hatállyal lett város.
Református templom
2006-ban épült modern stílusban, erdélyi építészeti elemekkel. A Kálvin téren a gyülekezeti házzal egybeépülve áll. Tornya a déli homlokzatból kissé előlépve az épület délnyugati sarkát foglalja el. A szakrális teret belül deszka lambéria borít. Két harangja van, a nagyharang 325 kg, a kisebb 115 kg.
Flüe-i Szent Miklós kolostor templom
1993-ban kezdték el építeni Kozármislenyben. Bali Katalin Kapisztrána alapító nővér, a rend akkori elöljárója, a nővérek részére szeretett volna egy kolostort és mellette egy templomot építtetni, ezért imádkozott az Úrhoz és ezért kérte az emberek segítségét. Josef Eberli svájci plébános személyén keresztül a svájci emberek adományából épült fel a templom 4 év alatt. Eberti atya életfeladatának érezte, hogy saját országa védőszentjének tiszteletét jobban elterjessze, ismertesse a világ egyházban, ezért a templom a Flüe-i Szent Miklós titulust kapta. Ünnepe március 21-én van. A templomot Viczencz Ottó pécsi tervezőmérnök tervezte, Eördögh István építészmérnök pedig kivitelezte az építését. Templom szentelés 1997-ben volt.
A templomnak három harangja van. A három harang súlya összesen 800 kg, svájci szokás szerint a harangoknak nevet is adtak; nagy harang – Flüe-i Szent Miklósról, középső harang – Szent Mihály arkangyalról, és a kis harang Assisi Szent Ferencről kapta a nevét. A nagy és a kis harangot Lengyelországban öntötték, amelyek elkészítéséhez a kozármislenyi hívek is anyagiakkal hozzájárultak. A középső harangot Svájcból ajándékozták az új templom részére.
A templomban látható R. Törley Mária szobrászművész alkotása. A szobor Flüe-i Szent Miklóst és feleségét – Dorothea asszonyt – ábrázolja legkisebb gyerekükkel együtt, megörökítve a búcsúzás pillanatát, amikor Szent Miklós – Isten hívására, felesége és püspöke engedélyével – a remeteségbe vonult vissza. A templom fennállása óta folyamatosan imádkoznak benne a ferences nővérek és a kozármislenyi hívek, kérve az Úr segítségét és áldását életükre.
Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei
A rend betegápoló karizmájával segítik a nővérek a településen élő idős embereket, így ápolják és gondozzák a rászorulókat. Közel 30 éve végzik a lelkigondozói szolgálatukat is. Az imaórákba, a közös szentségimádásokba az egyházközség hívei is bekapcsolódnak. A Dorothea Otthonban szintén betegápolói és lelkigondozói tevékenységet látnak el. Minden évben október 3-án ünneplik Szent Ferenc tranzitusát, ehhez kapcsolódóan többnapos Ferences Napokat szerveznek lelki programokkal. Erre a programra érkeznek ferences atyák, bekapcsolódnak a ferences világi harmadrend tagjai is, továbbá hívek is jönnek. Szentmisékre és előadásokra, közös zsolozsmára is sor kerül.
