2026. október 28., szerda

SIMONFAI KÖRTÚRA

 

A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csapata ezúttal 31 fővel teljesítette a simonfai körtúrát. Még mindig tart a csodálatos és verőfényes őszi idő, amit sokan kihasználnak, hogy felkeressenek egy-egy szép erdőt, tájat. Mi is ezt tettük.

 

Észak-Zselic

Az 1976-ban létrehozott Zselici Tájvédelmi Körzet egyik turisztikai központja Simonfa, ahol turistaház és kulcsosház várja a kirándulókat. Simonfa fő látványossága a természeti környezet. A falun több turistaút is áthalad, köztük a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a sárga túra, a Zselici „Négy fa” nevű túra zölddel jelzett útvonala.

 

Simonfa

Kaposvártól 8 km-re délre fekvő falu a Zselic-patak völgyében. A település a völgyre néző zselici domboldalra települt. A település határából bronzkori tárgyak is előkerültek, bizonyítva, hogy már akkor is lakott volt. A helység neve a Simon személynévből származik, viselője a falu egykori tulajdonosa volt. Az utólag a „falva” szó rövidülése. Simonfa nevét 1421-ben említette először oklevél Symonfalwa alakban írva, mikor Zsigmond királytól a Tamási család kapta meg adományként Illyemindszenti János itteni birtokait. 1536-ban Fanchy János és Péter voltak a település földesurai. Az 1554 évi török kincstári adólajstromban csak 6, az 1571 éviben pedig 10 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Dersffy Ferenc birtokaként említették az oklevelekben. Az 1660 évi dézsmaváltság jegyzékében a szigligeti vár tartozékai között sorolták fel. 1715-ben 8 háztartását írták össze, ekkor Guary Gábor birtoka volt, majd 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady családé, 1767-ben és 1776-tól a Somssich családé volt. A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. 1910-ben 705 lakosából 592 magyar, 112 német volt. Ebből 703 római katolikus volt. Ma 366 fő az itt élők száma.

 

Utolsó vacsora templom

A templomot 1803-ban építtette Sárdi Somssich Miklós földbirtokos. 2018-ban felújították.

 

Kálvária

A településnek nem volt kálváriája. 2018-ban tizenöt stációs, kopjafás keresztutat faragott a falu egyik lakosa Bakai István, aki sok mindent faragott már életében, ám ilyen nagyszabású vállalása még nem volt. A szokásos tizennégy stáció mellé készített még egyet, mert szerinte a „feltámadás” is a keresztúthoz tartozik.  A tizenötödiken olyan szimbólumok kaptak helyet, mint a kereszt, alatta alfától omegáig jelek, a felső részén pedig a Napot, a Holdat, és a csillagokat jelenítette meg. A kálvária stáció oszlopait a templom körül helyezték el.

 





































MÁRTON NAPI ZARÁNDOKLATUNK SZENT MÁRTON SZÜLŐFÖLDJÉRE, SZOMBATHELYRE VEZETETT

  A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör november 11-én, Márton nap tiszteletére Szombathelyre vezette zarándokútját. A programot jelent...