Ebben a hónapban is folytattuk a Geresdi-és Szekszárdi-dombság kerülő túrasorozatot. Pécsről és Bajáról is elérhető volt a túra a Dombóvár – Baja között közlekedő vonattal. A nyári időszakban már kora reggeli indulással terveztük az utat, így lesz ez júliusban is a következő túránál.
Cikó
Németül Zickau, település Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található. Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. Közúton megközelíthető Bonyhád és Mőcsény irányából is.
Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd a betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a falu lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott. Azóta nagyon sokat fejlődött ez a szép település.
Zsibrik
Aprófalvas térségben található, de a környező településekhez képest is kis népességű volt. evangélikus temploma 1823-ban épült.
Vályi András szerint „Német falu Baranya Vármegyében, földes Ura Pertzel Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Bonyhadtól 1 órányira; szántó földgyei egyenetlenek, borai sem derekasak, határja 3 nyomásbéli, réttye alkalmatos szénát terem.”
1851-ben Fényes Elek ezt írta róla: „Zsibrik német falu, Baranya vármegyében, 317 evangélikus, 34 ref., 7 katolikus., 79 zsidó lak. Az evangelikus fiókgyülekezet az apáti anyaekklézsiához tartozik. Dohányt és bort termeszt, földesura a Perczel család…”
Népessége kedvezőtlen közlekedési helyzete és mezőgazdasági adottságai miatt a 20. században folyamatosan csökkent, e folyamatot a népességének nagy részét kitevő német anyanyelvű lakóinak második világháború utáni kitelepítése tovább gyorsította.
A korábban önálló község Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott. 1959-ben a szomszédos, de Tolna megyéhez tartozó Mőcsényhez csatolták. Sokáig nem kapott bekötőutat, így elnéptelenedett. 1990-ben a református egyház rehabilitációs központot nyitott. Az egykor gyönyörű, ám a 21. századra elhagyott és romossá váló evangélikus templomot 2015-ben a földdel tették egyenlővé, így ma már nem látható.
Mőcsény
A
Révai lexikon ennyit ír Mőcsényről: „Mőcsény, kisközség Tolna vármegye
völgységi j.-ban, (1910) 711 német és magyar lak., vasúti megálló- hely,
postaügynökség, u. t. Mórágy.” Azt nem írja, hogy 1910-ben a falu lakosságának
legalább 80%-a német volt.
A Katolikus lexikon szerint: „Mőcsény, Tolna m.: plébánia a pécsi egyházmegye
szekszárdi esperes kerületében. - Cikó filiájából 1945: alapították. Templomát
1767-ben Szent Péter és Pál titulusra szentelték.”
