A pünkösdi hosszú hétvége első napján egy maroknyi kis csapat Harkány szép városával ismerkedett. A 3 napos hétvége sok programja nyilván szétszórta a különféle programokra és családi eseményekre a túratársakat. Bár a harkányiakra számítottam, hogy talán szívesen jönnek velünk, méltatva a sok-sok szép teret, közparkot és szobrot. Azért, akik ott voltak, sok szépet láthattak. Az érdekes kivitelű modern katolikus templomot Kárász Gábor atya mutatta be, aki lelkes vezetője a közösségnek. Két plébániát (Harkány és Siklós) vezet 14 településsel, bár ebből csak 3-4 működő misézőhely van. A templomot éppen szorgos hívek takarították a pünkösdi ünnepre, jó volt látni, hogy aktív a helyi közösség, s Harkány egy erős bástyája egyházmegyénknek. Sajnos a kisebb településeken ez éppen fordítva van, s egyre több az elhagyott, kihasználatlan templom. A fürdőben rengetegen voltak, és most nagy-nagy többségben a magyarok. Ebből is látszik, nem minden olyan rossz, mint sokan kiáltják, igenis sokaknak telik arra, hogy tízezreket költsenek Dél-Dunántúl egyik legnagyobb és legszebb gyógy-komplexumában.
Országalmás csobogó
Vajda László és Kamerer Tamás munkáját, a Millenniumi Országalmás 2000-ben adták át. Az országalmán a kódexek iniciáléinak stílusában készült porcelánképek futnak körbe. A szobor sokféle anyag felhasználásával készült, és látható rajta Harkány Város címere is. Szökőkútként már régóta nem üzemel.
Jézus Szíve Katolikus Templom
A 19. században a község egyre növekvő katolikus lakossága és a gyógyfürdőbe látogató katolikus vallású vendégek magas száma tette szükségessé templom építését. Ennek eredményeként 1906-ban felépült a katolikus kápolna, lehetővé téve a római katolikusoknak vallásuk gyakorlását, illetve szentmisék látogatását. A kápolnát még ugyanebben az évben Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelték fel.
Harkány lélekszámának növekedésével az 1980-as évek közepére a településen a római katolikusok száma 2000 fő fölé emelkedett. Emellett az idegenforgalom is nőtt. Ezek a tények szükségessé tették a mintegy 100 ember befogadására alkalmas római katolikus kápolna megnagyobbítását.
Az építkezés Holczer József tervei alapján, Hopp Ferenc máriagyűdi plébános irányításával 1985-ben vette kezdetét. Az 1906-ban felszentelt kápolna neoromán és neogótikus stílusban épült, míg az új templom a modern kor jegyeit viseli magán. A felújított, alapterületét tekintve hatszorosára növekedett templom felszentelésére 1988. október 22-én több ezer hívő jelenlétével került sor.
A templom külső falán a Stációk Morvai László tűzzománc alkotásai, a Mária-kertben pedig a magyar történelem állomásai tekinthetők meg.
Zsigmondy-sétány, park és arborétum
A gyógyfürdő kiépítése az 1820-as évek közepén indult meg, nem sokkal a kénes víz gyógyító hatásának véletlen felfedezése után. Az első fürdőépület klasszicista stílusú volt, a hozzá tartozó szálloda 28 szobával fogadta a vendégeket. Hamarosan megkezdődött a terület parkosítása is, mintegy 40 holdon sétautakat alakítottak ki, fákat, bokrokat ültettek, szobrokat állítottak a sétautak mentén. Zsigmondy Vilmos bányamérnök tervei alapján készültek el a karsztvizet felszínre juttató első kutak. Róla nevezték el a fürdőtől délre található ősparkot, ahol számos képzőművészeti alkotás és kényelmes padok várják a pihenni vágyókat.
Harka-kút
A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették.
Gyógyfürdő
Magyarország egyik legjelentősebb, legszebb gyógyfürdőhelye. A harkányi gyógyvíz ugyan már a török megszállás idején sem volt ismeretlen, az első fürdőszezon 1824-es dátummal íródott a vidék történelmébe.
A gyógyvíz felfedezése a Batthyány családhoz köthető, akik annak érdekében, hogy a megnövekedett állatállományukat nagyobb területű legelőkhöz juttassák, birtokukon; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogtak. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás, Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatta fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását, melynek köszönhetően megkezdődött a gyógyfürdő kiépítése.
Van azonban egy népi monda is, mely Harkány és környéke kialakulását az ördög kudarcba fulladt leánykérésének legendájával köti össze.
Az ősi monda úgy tartja, a harsányi hegy lábánál élő öreg boszorkány páratlan szépségű lányára, Harkára még az ördög is szemet vetett. A vénasszony próbatétel elé állította az ördögöt, aki csak akkor kaphatta meg a lány kezét, ha egy éjszaka alatt, kakasszóig felszántja a köves hegyoldalt. A boszorkány látva, hogy az ördög már majdnem elvégezte a munkát, cselhez folyamodott és pirkadat előtt a kakas hangját utánozva elkukorékolta magát. Az ördög mérgében, hogy elbukta a próbatételt, nagyot dobbantott, és ahol elnyelte a föld, azóta kénes, melegvizű-forrás tör fel a mélyről.
A kénes gyógyvíz számos betegség gyógyítására alkalmas, ez a város legnagyobb kincse. Harkányban és környékén szálláshelyek, éttermek, a szabadidő eltöltésének széles választéka biztosít kellemes pihenést.
A jó levegő, a vidéki idill mellett a modern infrastruktúra biztosítja a gyógyulást és a kellemes időtöltést. Szezonban zenei programok, fesztiválok szórakoztatják a vendégeket. A déli fekvésének és a kedvező mikroklímájának köszönhetően Harkány és környéke az ország egyik legnaposabb vidékének számít. Az évi napsütéses órák száma 2200 körül alakul, amely bő 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
A város évek óta részt vesz a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen, melynek zsűrije 2018-ban különdíjjal, 2019-ben pedig regionális fődíjjal jutalmazta a szépen gondozott köztereket, a virágos városképet.
