Pécsről Túronyig utaztam a 8 órási busszal. A mai túra célpontja a Pikó-kút felkeresése volt. A Villányi-hegység egyetlen hegyi forrása, mely szakszerűen kiépítve sosem volt, de régebben erdészeti dolgozók innen vételeztek vizet, és kezdetlegesen ki volt mélyítve a forrás eredete, amit facölöpökkel védtek. Ez ma már nincs meg. A forrás a térképeken már csak időszakos jelzéssel szerepel, mert vize gyakran elapad az utóbbi aszályos években.
A sárga sáv, majd sárga kereszt jelzésen szép kaszált erdei úton jutottam el Tenkes-hegyet Bissével összekötő műútra. Innen szőlők és présházak mentén értem le a völgytalpra. A Tenkes-erdőt itt egy széles, és dél felé egyre szűkülő völgy vágja ketté. Ennek alján rögtön rá is leltem az egykori Pikó-kútra, mely éppen csak gyér szivárgást mutat, és jelenleg a vaddisznók dagonyája. Szép természeti környezetben van, sok szép mészkőtömb és öreg hárserdő veszi körül. Elindultam a völgyben felfelé az egyre meredekebbé váló jól járt, de jelzetlen erdei úton. A forrástól pár száz méterre felfelé egyszer csak piros sáv jelzésekre lettem figyelmes. Legalább 8-10 db jól látható jelzés vezetett fel egészen a gerincig, a Mária-hátra, ahol a kék sáv, sárga sáv és egyéb utak futnak. A jelzések életkora minimum 25 év körülinek tűnik. Jó állapotuk az öreg fákon sokáig fennmaradhat. Megfelelő minőségű, szabványos festésnek látszik, ma már a fák növekedésével természetesen kinyúlva.
A turistautak.hu lejjebb a völgyben Bissétől délre is jelez törlőkereszttel áthúzott piros sávot, Bisse és Kistótfalu között pedig megszüntetett piros kör jelzést, a mostani zöld sáv nyomvonalán. Térképek, leírások nem tartalmazzák sehol, hogy erre jelzett turistaút vezetett volna, ám a valóságban mégis csak nyomát találni. A Mecsek Híradó 20-30 évvel ezelőtti lapszámai sem említik, de az is tény, hogy a Villányi-hegységben az 1990-es évek közepéig csak annyit írnak konkrét megnevezés nélkül, hogy ott is festettek, javítottak turistautakat. A ma létező piros sáv Harkány – Máriagyűd – Vokány útvonalon vezet, ami egészen más útirány, mint a megtalált egykori jelzett út.
A Mária-háton a kék sáv jelzésű turistaúton haladtam tovább, ami egészen szép és különleges út, azt hiszem ezen nem is menetem még, mert mindig a Pyber kunyhó mentén jöttem le Gyűd felé. Az esőbeállótól a S+ és Pháromszög mentén indultam le meredek ösvényen a hegyről, ahol egy helyen régi K+ turistajelzés maradványát lehet látni. Máriagyűdön körbejártam a kegyhelyet, majd kis kitérővel még felkerestem Szent-kutat, aminek jelenleg túlfolyása nincs, de a kútban van víz. Mivel még volt időm, tovább sétáltam és a Járó Péter utcai megállóban szálltam buszra 14.02-kor.
