Máriaremete, Kisboldogasszony kegytemplom
Máriaremete az egykor önálló Pesthidegkút területén fekszik - ma Budapest II. kerületében -, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. A 18. században a mai Svájc területéről, egy Thalwieser Katalin nevű asszony telepedett le Pesthidegkúton. Még hazájában nagy tisztelője volt a híres einsiedelni Máriának, amelynek másolatát magával hozta. Úgy érezte, hogy boldog házasságát egy Linzenpold György nevű, jómódú emberrel a Boldogságos Szűznek köszönheti, ezért a képet a faluhoz közel egy tölgyfára függesztette. Az erdőt járó emberek és a pásztorok sokat ájtatoskodtak előtte. A 20. század fordulóján egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére indult meg a búcsújárás. A falu földesura, Terstyánszky Ignác előbb egy fa, majd később egy kőkápolnát építtetett azon a helyen. Ettől kezdve beszélhetünk népesebb zarándoklatokról, a Remete Mária kegyszobrához. A mai nagyméretű templomot, neogótikus stílusban Schömer Ferenc építette 1899-ben. Máriaremete a főváros lakosságának máig kedves és látogatott búcsújáró helye. Erről tanúskodnak az oltár köré függesztett márvány hálatáblák, amely Mária élő tiszteletéről tanúskodnak. Érkeznek búcsúsok az ország más részeiből is. A máriaremetei templom jellegzetessége, hogy szentélyében, az oltár mögött megőrizték azt a fatörzset, amelyen a kegykép függött. A közelmúltban a templomban a búcsújárás jelentőségéhez méltó liturgikus teret alakítottak ki, de a régi neogótikus oltár a Szűzanya szobrával megmaradt. A kibontakozó Mária-tisztelet jele a XVIII-XIX. század fordulóján a kegykép számára készített copfstílusú, aranyozott fakeret. A kép és a hely a „remete" nevet a svájci Einsiedelnről, a kultusz eredeti helyéről nyerte. A megmaradt néhány XIX. századi fogadalmi tárgy közül különösen figyelemre méltó az 1838-as pest-budai árvíz alkalmából felajánlott fogadalmi kép, amelyen az óbudai Selyemgombolyító látható. A város zajából lelki felüdülést kereső hívek szívesen keresik fel a ligetes erdőben épült kegytemplomot. A hely hangulatát nagymértékben meghatározza a templomhoz vezető út jegenyesora. X. Piusz pápa 1907-ben teljes búcsút engedélyezett a kegyhelynek. Máriaremetei kegyhely egyik állomása a Budapestet megkerülő zarándokútnak, amelynek a neve Élő Rózsafüzér Zarándoklat. A főbúcsúja Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napján van. A kegyhely a Máriaremetei Kisboldogasszony templomból és a jelentős kiterjedésű templomkertből áll. A főúti főbejáratot két angyal szobor őrzi, Szent Mihály és Rafael arkangyal. Innen két sétány vezet be, amelyek szegélyén pihenő részeket alakítottak ki. Az egyik pihenőnél a Szent Koronára emlékeztető földhalom áll kereszttel a tetején. Mellette egy kopjafa Torockó felirattal. A másik sétány pihenő részén Krisztus feszület található. A templomhoz közel emeltek egy szabadtéri oltárt, keresztutat, Szent Imre és Szent László szobrokat. A szobrok Krasznai Lajos alkotásai. A szabadtéri oltár 1959-ben épült. Szentélyében egy Lourdesból hozott Mária szobor másolat található, melyet a francia kegyhely püspöke adományozott a lourdes-i jelenés 100. évfordulója alkalmából. Az emelvény újonnan épült, szegélyén 42 Mária-kegyhely van felírva vörös márvány foglalatban. A szobor Lourdesból hozott sziklán áll.
1928 és 1950 között szervita atyák gondozták a kegyhelyet. A templomban állt tölgyfa (amelyre Thalwieser Katalin a csodatévő képet kiakasztotta) elpusztult. Maradványait elégették, és hamuját belekeverték abba a műanyagba, amelyből a mostani fa készült. A kegykép ma ezen függ. II. János Pál pápa 1991-ben a bazilika („basilica minor”) címet adományozta a máriaremetei kegytemplomnak.
Szent-kút
Máriaremetén az Ördögárok-patak mellett látható egy kút, nem messzire a máriaremetei kegytemplomtól. Szerviták emelték Szent István felajánlásának 900. évfordulójára, 1938-ban. A Máriaremetére érkező zarándokok pihenőhelye volt, a szomszédban rendház volt, a kutat a rendház apácái gondozták. 1996-ban felújították. Az épületen látható egy dombormű. Középen Mária a gyermek Jézussal, két oldalán imádkozó angyalok vannak.
Remete-szurdok
Az Ördög-árok szurdokvölgye a Budai-hegységben, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Remeteszőlős és a Budapest II. kerületéhez tartozó Máriaremete területén. A hegy és a környék egy remetéről kapta nevét, aki a 18. században élt a Remete-barlangban. A Remete-szurdok a Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy között húzódik. Mindkét oldala nagyon meredek, sok helyen sziklás. A völgy fő iránya K–Ny-i, de sokszor kanyarodik. A völgy alkotóelemei a triász kori dolomit, ill. dachsteini mészkő. Ezekben az üledékes kőzetekben alakultak ki a szurdok barlangjai.
A szurdok barlangjaiban jégkorszak előtti állatok, például hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna maradványait tárták fel. A Remete-völgyi Felső-barlangból a mintegy ötvenezer évvel ezelőtt honos gyapjas orrszarvú, jégkori vadló és gímszarvas leletei, valamint a neandervölgyi ember három fogmaradványa kerültek elő. Ugyanitt egy kb. ötven darabos bronzkori családi kincset is feltártak. A völgyben vaskohók maradványaira is bukkantak, melyek feltehetőleg kapcsolatban álltak az egykori Nagykovácsi kovácsmesterséggel. Az egyik barlangban ezen felül egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira bukkantak, méghozzá teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel.
1. Szűz Máriát dícsérni,
hívek, jöjjetek!
Remetei kegyhelyen hálát zengjetek!
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
2. Minden egyes lépésünk csak
őt dicsérje!
Szent Fiát a Nagyasszony érettünk kérje.
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
3. Ajánljuk fel hálából
búcsújárásunk!
Mert megtörtént általa mi megváltásunk.
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
4. Az éhség és szomjúság,
melyet szenvedünk,
Legyen néki viszonzás, ő is tűrt értünk.
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
5. Még a napnak hevét is
ajánljuk néki,
Az éneklő pacsirta velünk dicséri.
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
6. Hajlékodba érkeztünk, édes
Szűzanyánk!
Térdeinkre borulunk, zengjük hő imánk.
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
7. Oly sok féle panaszunk,
ahányan vagyunk,
Esdve kérünk, Szűzanyánk, hallgasd meg szavunk.
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
8. Bizodalmunk, Szűzanyánk,
tebenned vagyon,
Esdve kérünk, mindenkor hallgasd meg szavunk
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
9. Bocsássa meg szent Fiad
minden bűnünket!
Biztosítsa jó Anyánk üdvösségünket.
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
10. Halál után az égben veled
örvendjünk,
Mennyei szép lakodban Istent dicsérjük
Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,
Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.
