A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti kör 72 fős csoportja vágott neki a Keleti-Mecsek szép útjainak Óbányától a Farkas-árok völgyén át Óbányára. Most még a források és patakok is csörgedeznek, bár az évszakhoz képest szerény vízhozammal. Ezúttal dusnoki barátaink is csatlakoztak hozzánk, akiket örömmel és szeretettel köszöntöttünk. Becsülendő, hogy ilyen messziről, sőt Nemesnádudvarról és Tolnáról, de több más településről is eljöttek tagjaink. Csodálatos tavaszi időnk volt, csak Óbányára visszatérve a vendéglátás során tornyosultak ránk borús fellegek.
Azért a kellemetlenségért, ami ott történt, én kérek tőletek elnézést. Tudjátok, a stílus maga az ember. Ha bármilyen problémám adódik, azt kulturált módon igyekszem megbeszélni. És előbb talán köszöntöm, üdvözlöm a hozzám érkezőt. Még annak a kérésnek is megfeleltünk, hogy, ha lehet érkezzünk előbb a megadott időpontnál, mert a szokottnál előbb szeretnénk a munkát befejezni. Ott voltunk fél órával előbb, lett volna idő, hogy kulturált módon megbeszéljük, mi lesz a kiszolgálás menete, de még csak meg sem szólalhattam, sőt a fejemhez vágták, hogy képzeljük, hogy ennyivel előbb jövünk, mert ők nem tudnak ilyen hamar kiszolgálni. (Hm. Így beszélni a vendéggel…) Mi nem voltunk türelmetlenek, mi nyugodtan vártunk. Ennek az ellenkezője rágalom. Itt mások is voltak, talán nekik volt valami problémájuk, ám más rendeléséért sem én, sem a csoport egyéb tagjai nem felelősek, csak a mi csoportunkért (mely csupán 4 fős rendelés volt a másik a 30 fős csoport mellé). Mindenki más egyéni fogyasztó volt vagy lett volna, velük foglalkozni nekem nem kell, ez a vevő és a vásárló dolga, ebben nincs harmadik fél.
Magam a csoportjaimmal kb. 15 éve rendszeresen jártunk ide, s évente több alkalommal hoztam ide vendéget. Sajnos ez a hely már nem az a hely, ami volt, kinőtte magát, s nyilván nehéz ezt kezelni. De ezért ne a vendég legyen a hibás!
Köszönjük azonban, hogy nem mindenki tanúsított ilyen hozzáállást. Akik a konyhában serénykedtek, le a kalappal, mert jól kezelték a megnövekedett vendégforgalmat. De felejtsük is el, inkább gondoljunk a túra szép emlékeire, s arra, hogy a Keleti-Mecsek mindig szép, s keresztény értékrendünkhöz méltóan ezt a napot a természet templomában tölthettük.
Óbánya
Község Baranya vármegye Pécsváradi járásában, a Kelet-Mecsekben, egy szurdokvölgyben, Mecseknádasd közelében. A természeti és épített környezet szépsége miatt Óbányát néha „magyar Svájc” néven is említik. Lakossága évszázadokon át német nemzetiségű volt, s nagyrészt ma is az, bár ma már csak kevesen lakják a települést. Lakóinak száma kb. 120 fő, bár a tényleges létszám ennél kevesebb. Óbánya (németül Altglashütte, azaz régi üveghuta) történetét a 18. században betelepülő németek alapozták meg az üveggyártással, melyet a bükkfaerdők közelsége tett lehetővé. A helyi üveghuta 1809-ig működött, később a lakosság állattartásra és fafeldolgozásra váltott. A 19. század eleji leállás után a falu lakói faklumpák és más faeszközök készítésével foglalkoztak, de sok fazekas is tevékenykedett is. A kis templom 1850-ben épült és Szűz Mária anyasága tiszteletére szentelték fel.
Farkas-árok (Váraljai-árok)
A Dögkút-tetőtől Váralja felé vezető romantikus völgy, a K+ jelzés vezet benne végig. A patakot több helyen zúgók és kisebb vízesések sorozata teszi látványossá.
Jágerok-kútja
A Farkas-árok déli oldalában, a K+ jelzés közelében, a KO jelzésen, a patakmeder felett, 1 m-rel magasabban fakadó, 2005-ben foglalt forrás, gránittáblával, kifolyócsővel és Észak-jellel ellátva. A tábla már korábban, 2004-ben készült. A forrást Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás építette. A vízkilépés helyétől 2 m-re egy szép mésztufa dombocskát figyelhetünk meg, melyen három irányban csorog le a víz. A lerakódott mésztufa vastagsága folyamatosan növekszik. Felszínét összefüggően borítja az intenzíven rátelepült mohaszőnyeg, mely elősegíti a további forrásmészkő gyorsabb képződését is. A forrástól balra kb. 20 m-re egy bővizű foglalatlan forrás is van. Vízhozama 4-12 liter/perc értékű. Régi neve Marika-Béla-forrás volt.
Kalán Miska-kútja
A Farkas-árok északi oldalában a kőzetek repedésrendszeréből kilépő, egy nagy bükkfa tövéből fakadó gyér kifolyású vízkilépés. Felirata 2019-ben készült. A forrás előtti földúton átfolyó vízből a patakmeder oldalán gyenge mésztufakiválás figyelhető meg. A forrás vízhozama 0-2 liter/perc érték között mozog, hiszen a felső liász márga vízadóképessége nem túl nagy. A hagyomány szerint a forrás a nevét egy pásztorról kapta, aki itt itatta a nyáját, mások szerint favágó volt. A forrást 2006-ban Biki Endre Gábor újította fel és kifolyócsővel látta el, évekkel később egy viharkár során a falazat meggyengült és a cső eltűnt, így jelenleg ismét csak „merítős” forrás.
Vadvirág-forrás
A Farkas-árokba északról becsatlakozó völgy aljában, annak nyugati oldalán, közvetlenül a völgytalpon, a Lapát-vár nevezetű területrész alatt helyezkedik el. A K+ turistaúttól 50 m-re található, ide a KO jelzés vezet be. A forrás egy mésztufadomb aljában jelentkezik. A forrástól délre mintegy 3-6 m-re szintén mésztufán át kiszivárgó, alacsony hozamú forrást lehet felismerni, mely korábban sokkal bővizűbb lehetett, ha ilyen nagy mésztufadombot hagyott maga után. Jelenleg már csak az aljában történik vízmegjelenés. A forrást 2002-ben Tasnádi János újította fel. A forrást bányászjelképpel ellátott feliratos kőtömb jelöli. Két kifolyócsövén folyik a víz. A forrás hozama 2-20 liter/perc értékek között változik.
Harács-mező
Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve. Valamikor vadászház állt itt. A Dél-dunántúli Pirostúra és zöld kereszt jelzések keresztezik itt egymást. Neve a török időkből származó itteni adószedésre, a harácsra utal.
Pisztrángos-tavak
Óbánya közelében találhatóak, melyekbe sebes pisztrángot telepítettek. A két tó még jobban erősíti a környékre jellemző alpesi hangulatot.
