Kőről, kőre, műútról patakmederbe, patakmederből sziklák és barlangi hasadékok nyomába, majd völgyből a hegyre. Ez a változatosság jellemezte mai túránkat, melynek során a régi már feledésbe merülő aranybánya tárót is sikerült felfedeznünk. A nehéz terepen vezető túrán a baráti körünk 37 tagja vett részt, és mindenki sikeresen teljesítette a kitűzött távot. Lássuk, hogy miket is láttunk.
Kis-kút-forrás: az Egregyi-völgy nyugati oldalában, a közlekedési út autóspihenőjének területén található, több évtizede foglalt vízkilépés. A
merítős forrás egy érdekes formában felépített kútszerű építmény,
melynek aljában gyűlik össze a forrásvíz. Az akna belsejében van egy
kifolyócső is, de azon már évtizedek óta nem folyik a víz. Az aknában
összegyűlt vizet egy nagy méretű műanyag cső vezeti tovább az út alatti
átereszig. A forrás a völgy nyugati oldalát felépítő kőzetek
hasadékaiból származó vizet lépteti napfényre a völgykitöltő anyagok
közvetítésével. A forrás hozamai 1-5 liter/perces értéket mutatnak. Nevét a közeli Kis-hegyről kapta, névtáblája a forrás falazatában megtalálható.
A közeli hegytetőt Kis-kút ormának nevezik. A forrás névtábláját még Csokonay Sándor véste. Eredetileg a forrás
szárazon rakott kövekből kialakított kis merítős forrás volt. Később az
erdészet átalakította, és nagyobb méretű támfallal vette körbe. Akkor
kifolyósra tervezték, de a kifolyó nem sokáig működött, a víz továbbra
is a merítős aknában tört fel.
Barna-kő: a Sín-gödör bejáratával szemben, a Zobák - magyaregregyi műút nyugati felén hatalmas sziklatömb áll. Régi neve Sátor-kő.
A monda szerint a 18. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva
kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat. Azért nevezték
Sátor-kőnek, mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében,
amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott. Gárdonyi Géza Egri
csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és
Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását.
Egy másik néphit szerint ez a szellemek tanyája volt, akik a barlang
mélyén aranyat kalapáltak. Éjszaka dolgoztak és a faluba is
belehallatszott a félelmetes csattogás. A szellemeket betyárok váltották
fel, akik a közelben dolgozó vagy arra tévedt leányokat elrabolták,
összeházasodtak velük. Ivadékaikból népesedett be Magyaregregy.
Kő-kút: az Egregyi-völgyben, a Mézes-rét melletti autóspihenőtől északra 200 m-re, a völgyoldalban futó földút mentén található forrás, turistaútvonal nem érinti. 1972-ben foglalták Csokonay Sándor közreműködésével. Három oldalról andezitből falazott támfalas építménnyel rendelkezik, melynek közepén az alumíniumcső felett megtalálható a márványból készült névtábla. A laza üledékekkel fedett szilárd kőzetek repedésvize jelenik meg igen kicsiny vízgyűjtőterületről származva. Vízhozama 0,3–3 liter/perc.
Szöge-hegy: Komlón, ott ahol egy kimagasló hegy büszkélkedik a völgyek felett, ott ahol a felkelő nap először sugározza be a fákat, bokrokat, virágokat, élt egyszer réges-régen egy Szöge nevű várúr, aki nagyon gazdag volt. A vár belső fala kőből épült, aminek szegletében állt a lakótorony. A várat kívül földsánc védte hegyes cölöpökkel magasítva a rablók és az ellenség ellen. A várhegy északnyugati oldalán, az erdő alatti völgyben feküdt Gadány, ahol a réteken szarvasmarhák legeltek, a dombokon meg juhnyáj volt. Ez a sok állat is mind Szöge úré volt. A völgy felett büszkélkedő hegyet pedig egykori uráról Szöge-hegynek nevezték el. Szöge úr vára azóta nyomtalanul eltűnt.
Kígyós-kút: Komlón, a Gesztenyési buszmegállónál, a patak túloldalán található
forrás. A Bányász emlékút jelzései a forrás mellett haladnak el. A
kút oldala betonból-, míg a homlokfal téglából falazott,
tetejét egy 10 cm vastagságú betonlap zárja le. A kifolyócső felett
(jelenleg hiányzik) a homlokfalon trapéz formájú gránit táblán látható a
megnevezése.
Időszakos vízmegjelenésű forrás, hozamai korábban is csak 0-2 liter/perc
értéket mutattak. Egy gyertyán és egy kocsányos tölgy közvetlen közelében helyezkedik el. 2009-ben Biki Endre Gábor újította fel, és falazta fel a nyitott részt, melyen korábban egy vasajtó volt. Ekkor került a falba beépítésre a névtáblája.
Fotók: Bauer Anikó, BEG, Ropoliné Dr. Senoha Zsuzsanna, Skinyár Györgyi
