A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai ezúttal Gödrére látogattak. Ezen a településen kiemelten fontos és szép látnivalók adták napunk programját. Látszik, hogy az egykor svábok lakta településen régen és ma is igényes emberek éltek. A települést Gelencsér Gábor, Appart János és Hortobágyi Csaba mutatták be részünkre. Köszönet érte.
Gödre
Nevét minden bizonnyal természeti adottságaiból, földrajzi helyzetéből kapta, ugyanis, ha Kaposvár felől érkezve megállunk a dombtetőn, festői szépségű völgy látványa fogad bennünket. A bronzkori, római leletekben gazdag település a török hódoltság idején elnéptelenedett. Neve Gödri alakban 1472-ben olvasható először, a gödör főnév „i”-képzős származéka. A falu területén 1745-ben holicsi németek telepedtek meg. Ekkor szőlőt, majd gabonát termesztettek, boraik Bécsbe és Itáliába is eljutottak. A rendkívül nehéz és mostoha körülmények ellenére pár év alatt élhetővé tették a vidéket. A folyamatos fejlődés eredményeként Gödre 1807-ben mezővárosi rangot kapott, bár ezidőtájt a lakosságszám nem haladta meg az 1000 főt. Évente négy országos vásárt és kéthetente hetivásárt tarthatott, ennek is köszönhetően a község jelentős fejlődésnek indult. A népesség a csúcsot az 1940-es évekre éri el 2077 fővel. Azóta sokat csökkent a lakosságszám, ma kb. 800 fő lakja a települést.
A külterületei Vidákpuszta és Szénáspuszta a Siskovics család, valamint a Jeszenszky család birtoka volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt. Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral, majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.
Múltház
A gödrei Múltház a falu egyik ékessége, a múltunk, történelmünk kézzel fogható bizonyítéka. Megálmodója, szülőatyja, gondozója Gelencsér Gábor, iskolánk egykori igazgatója, közösségünk ma is aktív, megbecsült tagja. A Gödrei Német Nemzetiségi Önkormányzat fő célja az értékteremtés mellett értékeink, hagyományaink ápolása.
Nagyboldogasszony templom
1766–1773. között épült, melyet az ország egyik legjelentősebb
egyházszervezője, Winkler Mihály plébános saját költségén építtetett. 1773.
augusztus 15.-én Nagyboldogasszony ünnepén szentelték. Az építtetőt az azóta
műemlékké nyilvánított szent helyen temették el. A 800 fős településen manapság
10-12 hívő lélek maradt még, aki a templomot vasárnaponként látogatja.
Siskovics-Kápolna
A templom feletti domboldalon található a község temetője, valamint a temető neogót stílusú kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére.
Almási és Gödrei Siskovics báró
Baranya vármegyei birtokos nemesi család. Siskovics néven találjuk 1760-ban ontopai Siskovics Antalt, a tiszántúli kerületi tábla ülnökét és debreczeni kerületi főtartományi-biztost. Kinek – úgy látszik – leánya volt Siskovics Anna, az 1798-ban meghalt Vay József tiszántúli kerületi ülnök özvegye.
Ugyan ez időben élt Siskovics József, (szül. Szegeden 1719.) ki a katonai pályán a legmagasabb fokig, hadszertármester-ig emelkedett, 1760-ban bárósággal adományoztatott, és 1762-től a 37. számú magyar gyalog-ezred tulajdonosa volt. 1765-ben gróffá lett.
Ennek bárói címere következő: a négy felé osztott pajzs 1. és 3. kék udvarában zöld téren fehér, magas csonka vártorony áll, tetején arany kereszt ragyog, alul kapujának fele nyitva áll, és ott vörös mezű kar könyökben meghajolva, kivont kardot tart; a 2-ik udvart vízirányosan fűrészvágat osztja kétfelé, az alsó kisebb rész fehér, mely mögül a felső vörös udvarrészbe arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot tartva; a 4-ik ezüst udvarban három piros rózsa fej látható háromszög alakba helyezve, kettő fölül, egyik alul. A pajzsot bárói korona fedi, azon két koronás sisak áll, a jobb oldalin két kiterjesztett fekete sasszárny lebeg; a baloldaliból páncélos, sisakos vitéz nyúlik ki, jobb kezével kivont pallóst tartva.
Baranya megyében a Siskovics család bírja Gödre mező-várost egészen, és Almásnak egy részét, és ezekről írja előnevét is.
Kálvária
A kápolnával szemben lévő domboldalon látható a község kálváriája, tetején egy
kis kápolnával. 1890-ben létesült. A 66-os útról is szép látványt nyújt, különösen este,
kivilágítva. A kápolnában két, homokkőből faragott szobor látható. A
kálváriadombról szép kilátás nyílik a falura, a Zselic vonulataira és a
Mecsekre.
