Tavaly már jártunk Baján, most újabb értékek megismerését tűztük célul. Nagy öröm volt, hogy csatlakoztak hozzánk a pécsieken túl a bajai, dusnoki, komlói, szentlőrinci, mohácsi és mecseknádasdi túratársaink is. Ezúton is köszönjük bajai túratársainknak a szervezésben nyújtott segítséget és az útközbeni műemléki értékek ismertetését. Az alábbiakban olvasható, mit is láttunk ebben a szép városban.
Szent Péter és Szent Pál-templom
Baja történelmi belvárosában, a Szent Imre téren áll. A török kiűzése után Baja első plébániája ferences plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült. 1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén – csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve – 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka mennyezettel.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1938-ban készültek az Eucharisztikus világkongresszus és a Szent István-év emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható. Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének párja, hiszen ugyanaz a festőjük: Hanisch Mátyás. Az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). Egy másik Hanisch festmény a középső mellékoltárkép Skapulárés Szűz Mária oltárkép. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készíttetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.
Ferences Páduai Szent Antal templom és kolostor
A 18. században épült barokk stílusban. A ferences rendi szerzetesek a török hódoltságot követően érkeztek a városba. Először a középkori eredetű és mecsetté alakított templomot megjavították és paticsfalú rezidenciát, majd rendházat építettek, amelyet a Rákóczi-szabadságharcban felégettek. A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a késő barokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mater Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja, mely ma a Türr István Múzeumban látható. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. A mára leromlott hatalmas kolostor épületének felújítása milliárdokba kerülne.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A főhomlokzaton három szobor található: Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, középen Immaculata-szobor.
A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A Páduai Szent Antalt ábrázoló főoltárképet Wagner József festette 1844-ben. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
Türr István Múzeum
Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket, melyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet.
Sajnos – az első világháború kitörése miatt – tervének megvalósítását a „béke helyreállta utáni” időkre halasztották. A háború után 1919-ben azonban Baja szerb megszállás alá került, s Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, gyűjteményét pedig Debrecennek ajándékozta.
A bajai Türr István Múzeum megszületése a két világháború között történt, Észak-Bácska és Baja város régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti múltjának kutatásával, a források, szellemi és tárgyi kulturális örökség gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és bemutatásával igyekszik az észak-bácskai régiót, annak fővárosát, Baját, sajátos kulturális értékeinek felmutatásával, kiállítások, kiadványok, kulturális rendezvények, múzeumpedagógiai programok segítségével az európai tudományos, kulturális, művészeti vérkeringésbe kapcsolni. A múzeumban jelenleg több állandó kiállítás áll az érdeklődők számára; Élet a Dunán, Néprajzi csoportok Baja környékén, Kincses Bácska fővárosa.
Gyümölcsoltó Boldogasszony Görögkeleti Plébániatemplom
1754. november 10-én szentelték fel. Megközelítőleg azon a helyen állt, ahol ma is, csak kicsit délebbre, egy nagyobb dombon. A kis szerb templom is lángba borult az 1840-es évi nagy tűzvész idejében, leégett a parókiája is, ami a mai Batthyány utcában, a templomtól a második házban volt. A bajai régi irattárban található alapítóleveléből tudjuk, hogy a múlt század elején egy helyi, szerb gazdálkodó házaspár alapítványt létesített a templomépítésre. Mintegy 10 ezer forintot érő szőlőjét ajánlotta fel erre a célra. Ebből és későbbi adományokból épült fel 1843-ban, nagyjából a régi leégett kis templom helyén lévő dombon. 1973-ban felújították, de liturgiát nem tartottak itt. 2005-től újra a görögkatolikusok szakrális funkciót ellátó temploma.
