A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör 41 fővel a Dombóvári járásban két településsel, Kaposszekcsővel és Vásárosdombóval ismerkedett. Szekcsőn két templom is van. Az Árpádházi Szent Erzsébet katolikus templomot Farkasné Klára mutatta be nekünk és mesélte el az egyházközség történetét. Az evangélikus templomot és Dr. Havasi János munkásságát Pfeiffer Jánosné Katalin a település nyugalmazott, de még ma is aktív, és a helyi iskolában tanító pedagógusa ismertette igen lelkesen.
Dr. Havasi János (1952–2024) jogász, író, újságíró életpályája
Jogi és újságírói tanulmányainak befejezése után 1976-ban Pécsett, az Universitas szerkesztőségében kezdte, 1978-tól a Dunántúli Napló kulturális rovatában folytatta hivatásos újságírói pályáját.
1983–1985 között a Baranyai Alkotótelepek (villányi és siklósi nemzetközi szimpozionok) igazgatója, majd a Jelenkor c. irodalmi folyóirat olvasószerkesztője, 1987-től ismét a Dunántúli Napló újságírója. Több fővárosi lap (HVG, Új Tükör, Táncművészet, Ötlet stb.) baranyai tudósítója.
1989-ben kollégáival megalapította A Helyzet c. független hetilapot, amelynek 1991-ig főszerkesztője. Ezt követően másfél évig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtófőnöke volt.
1992–1994-ben a Párizsi Magyar Intézet sajtókapcsolatokkal megbízott igazgatóhelyettese, az Új Magyarország és a Duna Televízió párizsi tudósítója.
1995–1996-ban szabadúszó videó-újságíróként a Duna Televízió dél-dunántúli, horvátországi és boszniai tudósítója, majd 1997-től a Duna Televízió PR-igazgatója.
1999-től 2010-ig a Magyar Televízió munkatársa, különböző beosztásokban (szerkesztőségvezető, regionális majd közéleti főszerkesztő).
2011-től 2015-ig az MTVA kabinetvezető-helyettese.
2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, a magyar nagykövetség kulturális tanácsosa.
2019 július 16-tól a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatója.
Több, mint tíz évig foglalkozott hadisírkutatással. E témában többször járt riport- és kutatóúton a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban, Galíciában, Erdélyben, Lengyelországban, stb.
Írásai
Több tucat riportfilm és tíz riportkönyv szerzője.
Könyvei
- Miért nem dalol a kalapács? (Zeneműkiadó, 1985)
- Kele, a léleklátó (Magánkiadás, 1985; Tettye Média Könyvek, 2013)
- Fényképeskönyv (B. Horváth Csillával; a Mecseki Fotóklub kiadása, 1987)
- IzotÓpFALU (Kossuth Kiadó, 1989)
- Az IFOR éve (Alexandra, 1997)
- Az egyszemélyes stáb (Dialóg Campus, 2008)
- Egy hangszer voltam az Isten kezében – (Pécsi Géza pályaképe – Kulcs a muzsikához, 2011)
- Lánykák, az idő eljárt – (Édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján. A könyv alapján készült az Örök tél című történelmi filmdráma forgatókönyve. – Tettye Média Könyvek, 2013).
- Helyzet volt (Tettye Média Könyvek, 2015)
- Hadiösvényen (Tettye Média Könyvek, 2019)
- Ha azt mondom, Párizs… – Kirándulásaim a diplomáciába (Tettye Média Könyvek, 2021)
- A szokás hatalma – Barangolás íratlan szabályaink világában (Tettye Média Könyvek, 2022)
- Kinek két hazát adott… – Beszélgetések második világháborús lengyel menekültekkel (Tettye Média Könyvek, 2022)
Televíziós műsorok szerkesztése (MTV)
- Aranyfüst (1999–2006)
- Átjáró (2006–2011)
- Sírjaik hol domborulnak? (2007–2011)
Díjai, elismerései
- A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának Sándorov Péter-díja (2009)
- A Magyar Hadisírgondozásért Kitüntető Cím I. osztálya (2010)
- Párizs Város Nagyérmének Ezüst fokozata (2019)
- A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat (2020)
- Herczeg Ferenc-díj (2021)
- Kaposszekcső díszpolgára (2021)
A helyi értékek megismerése után vonattal egy megállót utaztunk és Vásárosdombón folytattuk utunkat. Itt a település múltjával és a Szent Márton templommal ismerkedtünk, ahol Arnold László fogadott bennünket.
Nagyon szép és értékes temploma az egyházmegyének, de sajnos az öregség jelei mutatkoznak itt is az épületen. A repedő falak és az oltárok helyreállítása a jövőben komoly feladat elé állítja majd a kis egyházközséget. A település első említése 1313-ból való. A falu ura a 15. sz.-ban a Dombó család volt, és vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. A török időkben lakói szétszéledtek, majd újra települt a község. A plébániát 1713-ban alapították újra, a mostani templom 1789-ben épült a középkori templom helyén. Szentélyében elképzelhető, hogy az ősi falakból is van némi maradvány, de ez csak falkutatással lenne igazolható. Bár, támpillérek nincsenek, de az ötszög záródású szentély középkori vonásokat mutat. A templom kertjében szépen felújított kálvária látható, mely 1865-ben készült.
Köszönjük mindenkinek, akik a településen fogadtak bennünket, és a kedves köszöntő szavakat, mellyel megtisztelték csoportunkat. Isten áldja munkásságukat.
