KÖZÉP-MECSEK KERÜLŐ TÚRA 6. - BÉTA-AKNAI ÚTTÓL KOSZONYÁN ÁT MÁNFÁIG

 

Hatodik alkalommal indultunk útra a Közép-Mecsek kerülő túrasorozattal, hogy mindig beljebb és beljebb kerüljünk a hegység rejtekébe. Sikerült is vadregényes tájon, járatlan utakon barangolni. Azért egy megjegyzés ide kívánkozik. A turistaútjelzések kiválóak mindenütt, hiszen ismert, hogy milyen nagy munka folyik a természetjárók által ezen a téren, köszönhetően a pályázati lehetőségeknek. De nincs senki, aki az utak járhatóságával törődne, egyre több a Mecsekben is a járhatatlan út. Az utak több helyen olyan szinten be vannak nőve, és annyi kidőlt fa került rájuk, hogy teljességgel járhatatlanok, és sok esetben kerülni is szinte lehetetlen. Mi most eljutottunk a Kőszegi-forráshoz is, de sorra mesélik az erdőjárók, hogy bizony, ide nem találnak el, s feladják a keresést. Sajnos az erdészet semmilyen tevékenységet nem fejt ki, hogy az elhanyagolt turistautak járhatóak legyenek. Ilyen hatalmas turistaút-hálózaton ez nem várható a természetjáróktól, hiszen sok helyen csak gépekkel lehetne rendet tenni. 

A vadregényes táj és őserdő hatását keltő erdőkben azért egy kellemes túrát tettünk, s ami ennek különlegességét adta, a hajnali (5.45-ös) indulás. A mi csapatunk igyekszik kihasználni a külterületi és kevésbé használt buszmegállókat, amik turisztikailag nagyon fontosak lennének, ilyen a pécsi 12-es helyijárat Béta-aknai úti megállója, ahonnan jól elérhető és megközelíthető a Hármas-bükk, Koszonya-tető és a belsőbb területek. Sajnos rajtunk kívül nem igen használják eme megállót. Inkább indulnak Hősök teréről és Árpádtetőről a túrázók. Pedig a 12-es járat is napi több járatpárral közlekedik, ajánlom használatát, nehogy egyszer ez is megszűnjön.

Az alábbiakban az érintett helyszínek bemutatása következik.

 

KINCSKERESŐ-FORRÁS: A forrást a Dél-Dunántúli geocacherek ("kincskeresők") nevezték el. A forrás terveit a kivitelezési munka irányítását Baumann József forrásépítő végezte a geocacherek segítségével. A forrás minden évszakban folyamatosan adja a 0,5 liter és 5 liter közötti finom ízű forrásvizet, ami a felső triász homokköves és márgás rétegekből ered. A forrás táblája a geocacherek szimbólumát tartalmazza.

VOLT HÁRSAS-KULCSOSHÁZ:

A hányatatott, szerencsétlen sorsú Hársas kulcsosház története

 

A ház Koszonya-tetőtől dél-keletre, a Vasasi-árok és a Dervendi-patak találkozásának közelében egy kis tisztáson a domb aljában állt. Régen vadászház volt, majd évekig üresen, elhagyottan állt. A ház mellett ciszterna és egy pince is volt, ezek a mai napig láthatók. A zöld sáv jelzés, amióta létezik, a ház előtt vezetett. A házzal szemben a Hársas-forrás alatt a patakon egy kis tavat létesítettek. A tó már nincs meg, de duzzasztógátja a mai napig látható.

1929. Az "angyalos" kiadású Mecsek turistatérképen már vadászkunyhóként szerepel. Ez a térkép "F" jelzéssel a közeli forrást is jelzi.

1940-es évek: a ház helyén egy sárkunyhó állt, amely a vasasi bányászok illegális szervezkedésének helyszíne volt. Később a vasasi bánya építette fel a házat, amelyet sokáig a dolgozók használtak pihenésre, szórakozásra.

1959. A Mecsek útikalauz romos vadászházként írja le a Hársas-forrás közelében.

1977. A bánya átadta a ház kezelését a turistáknak. Ettől az évtől kezdve lett kulcsosház. A PTTE természetbarát nyugdíjas szakosztályának kezelésében áll 1 szo­bával és 8 férőhellyel.

1985. Részlet a PTTE nyugdíjas csoport emlékkönyvéből: "Búcsú a Hársas kulcsosháztól: 1985. szeptember hónapban Karádi Károly eljött a Mozgalmi házi klubnapunkra és felajánlotta a Mecsekben lévő, eléggé romos állapotban lévő Kardos úti erdészházat. Mi nagyon boldogan - örömmel elfogadtuk, annál is inkább, mivel a Vasason lévő kulcsosházunkhoz vezető utunkat bányafúrás végett teljesen feltörték, iszapos, sáros lett. Bár nagyon sajnáltuk, mert szívünkhöz nőtt." 1985 őszén a nyug­díjasok kiköltöztek a Hársas-kulcsosházból és októberében beköltöztek a Kardos úti házba, melynek akkor megkezdődött a felújítása, átépítése.

1988. A Hársas kulcsosház kezelője a Vasasi Bányász Sportkör. A ház gondnoka ekkor Herr Zoltán. 1 szobával és 7 ággyal üzemel ekkor.

1989. november 11. Kiss Lajos az újonnan alakult Hargita szakosztálynak adta a kulcsosház kezelését.

1990-től 1992-ig a Hársas kulcsosház kezelője a "Hargita Túraegylet" volt. Ez a tu­rista egyesület az Erdélyből áttelepült fiatalokból álló Erdélyi Fiatalok Klubja keretén belül működött. Elnöke Bandi András volt. A túraszakosztály vezetője és a ház gond­noka Arató Csongor volt.

Részlet a Hársas kulcsosház eredeti naplójából, 1990-92-ből:

1990. március 25-én kelt az első bejegyzés: munkatúra, födém helyreállítás.

1990.  áprilisában meszelés. A turistaház felszerelésének egy részét a tagok adják ös­sze.

1990. május-júniusban a Hársas-forrás foglalását építettük újra.

1990. szeptember 15-én történt az első betörés, elvitték az összes konyhafelszerelést.

1990.szeptember 17-én munkatúra, zárak szerelése.

1991.január 26-án a baranyai turisták nyílt túrájának fogadása.

1991.március 26-án a második betörés, elvitték a ház felszerelését.

1991. június 7-én a harmadik betörés, kibontották az egész ablakkeretet.

1991. június 8-án munkatúra, betonozás.

1991. június 14-én baranyai turisták nyílt túrájának fogadása.

1991. szeptember 20-án a negyedik betörés, kibontották a ház sarkán a falat, mindent elvittek.

1991.  októberében munkatúrák, a fal visszaépítése.

1992.  januárjában pótoltuk a konyhafelszerelést.

1992.január 25-én a baranyai turisták nyílt túrájának fogadása (31 fő).

1992. április 8-án az ötödik betörés után ismét üres a ház.

1992.  májusában munkatúrák, a ház helyreállítása.

1992. szeptember 26. Az utolsó vendégbejegyzés a naplóban.

1992. októberében a hatodik betörés után behozzuk az összeégett naplót, a ház kulcsait leadjuk a BMTSZ-nél.

Ezzel a kulcsosház kezelését az Erdélyi Fiatalok Klubja végleg abbahagyja. A ház egy ideig nem üzemelt, majd 1994 tavaszán a Vasasi Általános Iskola tanulói és szüleik segédkeztek a ház felújításán. Ezután az iskola természetjáróinak köszönhetően ismét működni kezdett a kulcsosház. Egy rövid időre átvette a BMTSZ Ifjúsági Szak­osztá­lya (a mai PITE elődje). Át is rakták a tetőt, elkezdték felújítani a házat, de azt állan­dóan megrongálták, az anyagot, tetőcserepeket stb. ellopták, a házat feltörték, így aztán a kezelését feladták. Állítólag a ház rombolásáért és feltöréséért a Béta-aknára telepített kolónia volt a felelős. A rendőrség soha nem akadt a tettesek nyomára.

1994 szeptemberében a Mecsek Híradó azt írja, hogy a tavasszal felújított kulcsosházat a nyár folyamán ismeretlen személyek ismét teljesen tönkretették, így a ház rövid működés után továbbra sem üzemel. 1994 őszén a megyei természetjárók még tervezték a ház felújítását. Az 1994-es kiadású Mecsek térkép hátulján a kulcsosházak ismertetőjénél már nem szerepel.

1995. A háznak nincs kezelője, de a turistatérképen még kulcsosházként van feltün­tetve.

1997. Részlet a Mecsek Híradóból:"Munkatúra a Hársas kulcsosháznál:szeptember 21-én szövetségünk munkatúrát hirdetett a volt Hársas kulcsosház környékének rend­betételére. 23 fő vett részt a takarításban. Összeszedték a területen elszórt cserepeket, kitakarították a verandát és a szobát, a ház előtti tisztáson összeszedték a szemetet, lenyírták a füvet, kivágták a bozótot."

1997 után már nem találunk adatot a házról. Ettől az időtől kezdve a turistatérképeken már csak romként szerepel, az épület évről-évre egyre romosabbá vált. Ma már romjai is alig láthatók.

HÁRSAS-FORRÁS: A forrást eredetileg Csokonay Sándor foglalta és helyezte el a márványtáblát egy nagyobb homokkőben. Később a forrás teljesen tönkrement. 2008-ban új formában került felújításra. A felújítás munkáit Biki Endre Gábor végezte. A homokkőből épített forráson a kifolyócső felett látható az eredeti márványból készült névtábla. A forrás időszakos kifolyású,  így leginkább csak szivárgást mutat. Az utóbbi száraz években már nincs is vízkifolyása. Korábbi hozamai jelentősebbek voltak, az utóbbi években egyre gyérebb kifolyásúvá vált. A forrás 0-1 liter/perces értéket mutató vize egykor a felső triász homokköves és márgás rétegekből érkezett.

 

HÁRMASBÜKK-FORRÁS:  A Dervendi-völgyben patak medre mellett a völgytalp felett fakad a forrás. A völgy a nevét az egykori szőlőkről kapta németes megnevezéssel: "Der Wein". Homokkőből épített forrás, a kifolyócső felett egy nagy kőtömbe építve látható márványtáblán a felirata. Az eredeti merítős forrást még Csokonay Sándor foglalta. A Hármasbükk elnevezés onnan ered, hogy a közeli hegyen egy öreg bükkfa állt, amely három falu (Vasas, Somogy és Budafa) határát jelezte.  Vízadó képződmény a felső triász homokköves agyagos, márgás rétegek, amelyből állandó jelleggel, de igen alacsony hozamokkal (0,5-1,5 liter/perc) lép ki a rés- és hasadékvíz. A forrást 2008-ban Biki Endre Gábor felújította és kifolyócsővel látta el. Régen Hármas-forrásnak, Hármas-bükfai-kútnak, Örvényes-kútnak és Keleti-kútnak is nevezték. 

KŐSZEGI-FORRÁS: Budafa felé tartó Rákos-völgy déli oldalában lép a felszínre. Megközelíthető a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen. A miocén kárpáti emeletében kifejlődött konglomerátum pados, kavicsos homokkőből jelentkezik a víz, amely viszonylag nagy hozamokkal mutatkozik. Foglalását a helyi kavicsok és görgetegek felhasználásával Csokonay Sándor végezte. Felirata az építmény homokkövébe vésve olvasható. A foglalástól kb. 5 m-re némi forrásmészkő lerakódás található a patakmederben, amely két kisebb méretű mésztufagátat jelent. Vízhozama egész éven át stabil, 5-15 liter/perc értékek között változhat. Régen Kőszegi-kút volt a neve. A forrást 2007-ben Biki Endre Gábor újította fel.

BUGYOGÓ-FORRÁS: a Rákos-völgy felső részén található a merítős, kifolyóvályús forrás. A mederszintnél magasabban fakadó forrást 1942-ben Csokonay Sándor foglalta. Felirata egy nagyobb kőbe van vésve. A forrásvíz a miocén kárpáti emeletében kialakult konglomerátum pados kavicsos homokból lép ki, a nevének megfelelően kissé bugyogva. Ezen jelenség feltehetőleg egy erősebben kötött és kibillentett helyzetű konglomerátumos pad jelenlétéből eredeztethető. A pad visszaduzzasztó hatásaként magyarázható a gyengén iszapot is kavargató, néha pipáló bugyogásra emlékeztető jelenség. A három helyen is feltörő de csak egyiknél bugyogó vízmegjelenések közül a legnagyobbat kőrakattal jelölték. A forrásvízből a lejtőn elindulva erős mésztufakiválás figyelhető meg. Néhány ellenállóbb mészkőpad is kialakult, 5-6 mésztufalépcső is felismerhető. A lépcsők magassága 0,3-1,0 m között változik. A patakocska medrébe hulló elhalt növényi maradványok gyors bekéregződése is jellemző. Vízhozama stabil, értéke 15-25 liter/perc. A forrást 2008-ban Biki Endre Gábor felújította. A forrás régebbi neve Radincsai-forrás. Sajnos a forrás nagyon el van iszaposodva, medrének jelentős mélyítése szükséges lenne, mert egyre jobban feltelik iszappal, ágakkal, levelekkel, mely a kifolyást veszélyezteti. Ideiglenes kitisztítását ma elvégeztük, de alaposabb munkára lenne szükség.