Nagyatád a Belső-Somogy egy fantasztikusan szép városkája. Méltán nevezik a „parkok, szobrok és a fürdők városának”. Három fürdője is van: a gyógyfürdő, amit ma meg is látogattunk, a városi strand és az uszoda. Mindez egy 9500 lakosú kisvárosban. A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai ide látogattak el. A fürdés előtt megismerkedtünk a helyi vaddisznóállománnyal (ez meglepetés volt, nem írtam be a túra kiírásba), majd a Csónakázó-tó érintésével jutottunk el a szoborparkba. A parkerdő mentén értünk be a városba, ahol a meleg miatt igyekeztünk mielőbb a fürdőben hűsölni. A fürdőben 6 medence van, 28, 30, 34, 36, 38 és 40 fokos vízhőmérsékletekkel. Itt mindenki megtalálhatja a számára kellemes vizet, mely kiváló mozgásszervi betegségek gyógyítására. A csapatunk nagy része élt is a lehetőséggel.
A Szoborpark története:
A Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep megalapítását a Symposion Bizottság fogalmazta meg az 1974-es Alapító Okiratban. Ennek értemében az alkotótelep azzal a céllal kezdte meg működését, hogy hazai és külföldi szobrászok számára lehetőséget biztosítson alkotó művészetük kifejezésére, szakmai és baráti együttműködésre, eszmecserére. Az alkotótelep létrejötte elsősorban Hamvas János, Nagyatád akkori tanácselnökének, Rumi Attila művésztanárnak, Bencsik István és Bors István szobrászművészeknek, valamint sok segítőkész nagyatádi embernek volt köszönhető.
Az intézmény azt a feladatot vállalta, hogy egy közösségi alkotóműhelyt kínál az itt dolgozó művészeknek, valamint a város számára szabadtéri múzeumot hoz létre. Az első alkotóidény 1975. június 1-én indult a Művésztelepi Albizottság szakmai irányításával.
1986-tól egy új Művésztelepi Albizottság járult hozzá a szakmai munka tervezéséhez és fejlesztéséhez, Farkas Ádám és Fekete Tamás szobrászművészek, valamint Néray Katalin művészettörténész személyében. 1987-ig Varga Géza Ferenc vezette az alkotótelepet. Távozását követően a Nagyatádi Művelődési Központhoz került az intézmény irányítása.
A művelődési központ elképzelésének megfelelően, központilag támogatott szimpózium formájában folyt az alkotómunka kétévente, majd 1996-tól biennálé keretében elkezdődtek az Országos Faszobrász kiállítások ugyancsak kétévenkénti gyakorisággal. Az utolsó faszobrászati kiállításra 2010-ben került sor.
Az alkotótelep fenntartását a kezdetektől a Nagyatádi Városi Tanács látta el, majd Nagyatád Város Önkormányzata vett át és jelenleg is önkormányzati intézmény – a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ – részeként működik.
A szoborpark és alkotótelep eredeti céljához hűen, az intézmény együttműködik az ország legnagyobb képzőművészeti egyetemeivel. Az alkotóidényekben a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói, valamint az évenként visszajáró szobrászművészek veszik igénybe az alkotótelep nyújtotta lehetőségeket.
A fa múlékony állaga erőteljesen kihat az alkotások élethosszára, 2020-ban azonban sor kerülhetett a fa-szobrok kezelésére, lefestésére. Ma közel 60 szobor található a szabadtéri gyűjteményben.
