2022. június 9., csütörtök

FÜRDŐTÚRA JÁSZÁROKSZÁLLÁSRA

 

Jászárokszállás egy 7600 lakosú város a Jászságban, mely Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. A megye egyik legészakibb fekvésű síkvidéki települése, Jászberénytől 17 kilométerre észak-északkeletre fekszik. Északi határában húzódik a Gyöngyös-patak. Jászárokszállás Pécsről elérhető a hajnali (5.18-as) IC-vel Budapest (Keleti-pályaudvari) átszállással Vámosgyörkig, onnan tovább jó csatlakozási lehetőséggel, 9 perces autóbuszos úttal (10.24-es érkezéssel). A járatról le lehet szállni a központban, a városházánál is, ekkor végigjárhatjuk a belvárost, de visszafelé már célszerűbb a Halász utcai megállónál járatra szállni, mely a fürdőhöz egészen közel van, ekkor nem kell újra megtenni az 1,3 km-es gyaloglást, bár az sem sok. A késő délutáni órákban van többféle visszautazási lehetőség pl. 17.29-kor Jászárokszállásról, az utolsó Pécsre közlekedő IC-t így kényelmesen el lehet érni, mely Pécsre 22.39-re gördül be.

A településnek 3 nevezetessége van: az egyik a Jász ház, melyet Bordás András épített 1882-ben. Ma tájházként szépen berendezve láthatjuk. Csak szerdánként van nyitva, 10-12 óra között, de előzetes bejelentkezés alapján máskor is kinyitják. Én azonban pont szerdai nap utaztam ide, így épp nyitva is találtam. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját. A családi gazdálkodás a tanyán folyt, a városi házban általában vasárnap tartózkodtak, amikor a misére bejöttek a családtagok, illetve az iskolás gyermekek, s az idősek éltek ott tartósan, egész éven át.

Nagyon kedves a két hölgy, aki a múzeum gondnoka, szívesen mesélnek a régi jászok életéről, kultúrájáról. A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak. A jászok egyik csoportja Magyarországra a kunokkal, a 13. század közepén települt be, bevándorlásuk folyamata azonban csak a 14 században fejeződött be. Nyelvüket – a tudomány hazai képviselői szerint – a 16. századig felcserélték magyarra, népi szokásaikat azonban sokáig megőrizték.

A múzeumból könyveket, a településről szóló monográfiákat, színes-képes kiadványokat lehet ingyen elvinni. Egy kis dobozba adományt lehet hagyni a fenntartásra, természetesen mindig, amikor szép helyeken járok, és barátságosan fogadnak, hagyok ott adományt, ezzel is hozzájárulva a létesítmény fennmaradásához.

A város másik szép épülete a barokk kori Szentháromság tiszteletére szentelt katolikus templom, mely 1767-ben épült. Jó állapotban van, szinte minden évben újítottak fel rajta valamit az elmúlt 30 évben. Az oltárokat, szobrokat is a közelmúltban restauráltatták.

A harmadik híressége a városnak a gyógyvizű termálfürdő. A fürdő csak szezonálisan tart nyitva, május közepétől szeptember végéig, de sokan felkeresik a környékből, és még külföldiek is jönnek. Az 52 fokos termálvíz 702 m-es mélységből jön fel. A strandot az 1960-as években létesítették, de akkor még csak a 380 m mély kútból kb. 26 fokos hidegvízzel tudták feltölteni a medencét. Mivel már akkoriban nagy igény mutatkozott a fürdőzésre, a helyszínen fúrattak egy mélyebb kutat, ebből nyerik ma is a termálvizet, így napjainkra már négy medence várja a vendégeket. Egy nagy termálmedence van, aminek nagyon kellemes 34-36 fokos a vize. Van egy nagy úszómedence, és két gyermekmedence, barlangfürdővel. Továbbá játékeszközök is rendelkezésre állnak a gyerekek számára.

A fürdő 3,5 hektáros parkja csodálatos, mindenütt rózsaligetek gyönyörködtetik a szemet. A vendéglátóhelyek és éttermek szabályosan utcába rendeződnek, olyan sok van. A strandot látogatók száma is jóval magasabb, mint a környékbeli fürdőké, ez talán köszönhető a színvonalnak, a rendezettségnek és az olcsó belépőjegyeknek (felnőtt is csak 1400 ft.) A város mindent meg is tesz azért, hogy szép környezetben fogadhassák az ide érkező vendégeket.

Itt kell még szólni a város közterületeiről is. Bár sehol sem olvastam ilyen szlogent, de Jászárokszállást lehetne a rózsák városának is nevezni. Az egész várost rózsaligetek, és virágágyások díszítik. Nagyon sokat törődnek az itt élők a környezetükkel, csak gratulálni lehet nekik. Bíztatok mindenkit, keresse fel ezt a kis alföldi városkát, vigyétek a jó hírét, mert nem csalódtok benne. 












































































ILLOCSKA ÉS LAPÁNCSA A SZERB ORTODOX TEMPLOMOK SOROZATÁBAN

  A baranyai szerb ortodox templomok sorozatában újra Dél-Baranya határmenti két településére, Illocskára és Lapáncsára látogattunk 18 főv...