A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csoportja ezúttal a Dél-Zselicben elhelyezkedő Mozsgó településsel ismerkedett. A sok szép érték, és köztük talán a nemrég megújult egykori mauzóleum igen sok érdeklődött vonzott, összesen 62-en vettek részt ezen a szervezett programon. Pécsről Szigetvárig az utat többségében vonattal tettük meg, onnan pedig menetrendszerinti busszal érkeztünk Mozsgóra, melyre szűkösen, de azért felfértünk. Vissza ugyanígy.
Az egykori sírkápolnát Puskásné Horváth Éva és Zsibrita Lászlóné mutatta be nekünk. Elmesélték az épület évtizedes elhanyagoltságát, pusztulását és a néhány éve történt helyreállítását. Azóta számos koncert valósult meg falai között és szabadtérben is, de csoportok és látogatók is szívesen keresik fel, mióta megújult.
A Magyarok Nagyasszonya titulusú templomban Rosner Zsolt atya fogadott bennünket, aki Szigetvár plébánosaként 19 települést lát el. Elmesélte a templom történetét, bemutatta annak értékeit, és mesélt az itteni és egész Baranya aprófalvait jellemző, egyre fogyatkozó hitéletről. Számunkra nem ismeretlen ez a tény, hiszen vándorlásaink, országjárásaink során a kis faluk közül csak kevés helyen mondható el ennek ellenkezője, talán csak Tolna és Baranya vármegye néhány még németajkú településén kedvezőbb a helyzet. S az Istenbe vetett hit hiánya kihat sok mindenre, a helyi életre, a falu küzdelmes mindennapjaira, s ezáltal gyönyörű műemlék templomok, plébániák maradnak üresen, s egyre kevesebb lesz, melyet még érdemes vagy szükséges lesz megmenteni. Zsolt atya viszont szeretettel megy mindenhová, ahol őt szívesen látják, s szolgálatára igényt tartanak. Ezúton is köszönjük, hogy megtisztelt minket, s személyesen fogadott bennünket ebben szép és nagy múltú templomban. Isten áldja további szolgálatát. Az alábbiakban ismerjük meg Mozsgó értékeit, melyeket utunk során bejártunk.
Biki Endre Gábor
Mozsgó története
Már az őskorban is lakott hely lehetett, területén a késő bronzkorból való emlékeket találtak. Ugyancsak a régészeti leletek tanúskodnak a kelta és később a római kori, majd Árpád-kori település létezéséről. A község az írásos emlékekben 1330. évben Dombró néven fordult elő először, ekkor a Viszlai család birtoka. 1375-től használják a Mozsgó nevet először Mosgov alakban. A másfélszázadig tartó török elnyomatást Mozsgó is megsínylette. Sziget várának közelsége miatt a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. A 18. század elejére elnéptelenedett, pár család élt itt. Birtokosa Sárközy János. Az 1726-ban már a gróf Batthyány családé volt. 1726 táján magyarok és horvátok kezdték benépesíteni, később németek is érkeztek.
Biedermann kastély
A mai kastély helyén a 18. században nagyméretű úrilak állt. A terület a hatalmas vagyonú Batthyányak kezére jutott az 1700-as évek közepén. A Batthyányak mozsgói birtokrészét 1850-ben a dúsgazdag bécsi Biedermann Simon bankár vásárolta meg. A nagyvagyonú új tulajdonos kiváló gazdálkodói érzékkel mintagazdaságot teremtett. Fia, Biedermann Ottó, elnyerte a pápai lovag címet. Mivel igényeinek a régi földszintes úrilak nem felelt meg, lebontották. 1896-ban a régi épület alapjainak és pincéjének részleges felhasználásával új kastélyt építtetett. A kastély tervezője Lechner Ödön volt. 1918-ban a kastély leégett. A tűz utáni újjáépítés ismét az ő tervei alapján valósult meg. A család 1945-ig itt lakott. Az államosítás miatt a kastély különböző célokat szolgált: kultúrotthon, traktoriskola. Jelenleg fogyatékos személyek szociális otthonaként funkcionál.
Kastélypark
A 18. századi Batthyány-féle első rendezés szerint ősfáival, természetes területi domborzati kialakításával, a parkon átfolyó SOVICZA-patak megduzzasztásával készített dísztavával a Biedermann-családnak díszparkjaként került kialakításra. A tervező a tó közepére hangulatos szigetet épített, nyugati oldalán szépen ívelt Japán híddal. A parton a víz fölé - napozó, illetve fejesugráshoz alkalmas padló emelvényt és lépcsőlejáratot építettek. A napozóval szemben, a sziget partja mellett oszlopokon álló hattyúház volt a tó hattyúi számára. A tó északi partjáról a vízbe vert tölgygerendákra épült fürdőház nyúlt be öltöző- vetkőző-helyiségekkel, tornáccal és csónakkikötővel. A környező park ősfáival és az 1896-ban telepített új díszfákkal, gesztenyefasorával, díszcserjékkel, kilátókioszkjával messze környék híres szépségű parkja volt. 1974-ben természetvédelmi terület rangsorolást nyert.
Mauzóleum
A nagybirtokos család a kastély mellé természetes
rangemelésül családi temetkezési kápolna építését vette tervbe. A kápolna tervezésére
Lechner Ödönt kérték fel. Az 1891-ben felszentelt székesegyház építészeti
szépségeinek hatására és Troll József nagyprépost hatására a
család Kirstein Ágostont bízza meg a családi temetkezési kápolna
újabb tervének az elkészítésére. A régi román kori templomok hangulatát
idéző kápolna Kirstein Ágoston tervei szerint 1906-ban készül el. Az 1950-es
évektől pusztulásnak indult az épület. Teteje beomlott, festményei letöredeztek, oszlopai
ledőltek, ólomkeretes ablakait kitörték. Vadszőlő, borostyán nőtte be falait. A kápolna carrarai
márvány oltára 1969-ben a mozsgói templomba került. A sírkápolnában lévő sírokat 1982-ben áttelepítették a községi temetőbe. A
harangja 1998 óta a temetőben áll.
2015-ben a kápolna Mozsgó Község
Önkormányzatának tulajdonába került. 2020-ban megkezdődött a helyreállítás. A
beruházás összértéke 50 millió forint volt. A kupola tér és előtere
összenyitásával, kamarai koncertek, kiállítások, házasságkötések és egyéb ide
illő rendezvények céljára alkalmas belső teret alakítottak ki.
Magtár
A kastélytól észak-nyugatra áll a település legrégebbi gazdasági épülete, a hatalmas két emeletes barokk magtár. Az épületet az uradalmi mérnök tervei szerint építették a 18. században. Az építtető Batthyány Theodor volt. Padlásán több szint szolgált a termény tárolására. Az épület alatt hatalmas pince húzódott, hozzá csatlakozó préselő helyiséggel.
Templom és az egykori plébánia
A plébániát 1756-ban alapították. Anyakönyveit 1757-től vezetik. A római katolikus templom építését 1737-ben kezdték meg és 1746-ra készült el. Barokk stílusban épült, Paolai Szent Ferenc volt a védőszentje, a templom oltárán az ő képe látható. A főoltárt két barokk faszobor díszíti. 1876-ban neoromán stílusban átalakították, és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Battyhány Ádámné gróf Strattmann Eleonóra, Batthyány Károly édesanyja látta el gazdagon felszerelésekkel. Orgonája 1820-as években készült, melyet 1896-ban Lesnyik József, majd 1949-ben az Angster gyár átépített.
A templom az elmúlt időkben megsüllyedt, az északi fal hosszirányban megnyílt, a statikai megerősítés elengedhetetlenné vált. A Pécsi Egyházmegye 2017-ben sikeresen pályázott a templom külső felújítására. A legszükségesebb a torony és az épület statikai megerősítése volt. A homlokzat kívül teljesen, belül csak a szükséges helyeken lett újra festve. A műemlék nyílászárókat kicserélték, a törött ólomüveg ablakokat eltávolították. Sajnos a költséges felújítás miatt az ablakokat még nem tudták visszahelyezni, ahhoz újabb forrás kellene.
Érdekesség, hogy sokáig egy régi festmény volt látható a mozsgói plébánia irodájában. Az arcképeken két kerek lyuk található. A két lyuk golyótól ered. A nép pedig azt is tudja, hogy nem is akármilyen golyók, hanem Patkó Bandi betyár pisztolyának golyói lyukasztották át a festményt.
Ezüsthárs tanösvény
A Mecsekerdő Zrt. gyönyörű helyszínen kiépített tanösvényének névadója a Zselici vidék jellegzetes és meghatározó fafaja, az ezüsthárs. A körülbelül 6 kilométeres, kényelmes sétával bejárható tanösvény tábláinak segítségével megismerkedhetnek az odalátogatók az erdőgazdaság, és az erdészek mindennapi munkájával, a Dél-Zselic geológiájával, természeti értékeivel, a tanösvény kezdő és végpontján pedig szomjukat olthatják a források vizével.
Szent-kút
Mozsgón a Petőfi utcával szembenéző völgy a Pringli-völgy, manapság Tinódi-völgyként nevezik. A forrás fölé a 19. sz. közepén kis falazatot emeltek. A forrást kimélyítették majd körül téglázták, így az üdítő, mindig hideg víz 60 cm átmérőjű s 80 cm-re mélyített kerek medencében gyűlt össze, s fölöslege vékony érként csordult ki a rétre. Aki inni akart belőle merítenie kellett. A medence fölött boltíves fülke készült, kisebb szobornak való mélyedéssel. Ebben a mélyedésben annak idején kis Mária-szobrot helyeztek el. A fülkét két oldalról fal keretezi, és fölötte középen vaskereszt volt. Mivel a kis szobor idővel eltűnt a fülkéből, a forrás fölött álló öreg gyertyánfára az uradalom Mária-képet helyezett. Valamikor a forrás előtt vezetett el a Turbéki búcsújáró helyre vezető út, és a zarándokok itt a völgy bejáratánál levő kútnál pihentek meg. A forrást 2001-ben az erdészet újította meg. A kifolyó víz fölé Vanyúr István Szigetvári szobrász Szűz Mária a kis Jézussal szobra került.
