KEGYHELYLÁTOGATÓ FÜRDŐTÚRA MÁRIABESNYŐRE ÉS HATVANBA

 

Július hónapban Máriabesnyőre szerveztem kegyhelylátogató túrát. S bár nem ment minden tökéletesen, a vonat ugyanis odafelé elég sokat késett, a visszaúton meg többféle műszaki probléma adódott, sőt helyhiány miatt néhányan egy darabig csak állva tudtunk utazni. A kegyhelyen a templomot pedig zárva találtuk, s bejelentkezésünk ellenére is csak 40 perc késéssel érkezett valaki, aki a templomot kinyitotta, így az erre szánt időnk jelentősen lerövidült. Ha kissé sietve is, de azért megismerhettük a besnyői bazilikát, majd a közeli Hatvanba utazva fakultatívan a termálvizű fürdőben töltöttük a délutánt. Az alábbiakban közreadom a máriabesnyői kegyhely történetét.

 

Gróf Grassalkovich Antal háromszor nősült. Első felesége 7 év házasság után meghalt. Második felesége szintén 7 év házasság után meghalt. Harmadik felesége Klobusitzky Terézia szintén 7 évi házasság után halálosan megbetegedett. Ekkor a gróf megfogadta, hogyha szeretett neje felépül, akkor kápolnát építtet Szűz Mária tiszteletére. Az asszony meggyógyult, de ő nem építette meg a kápolnát. Kérdezték ezután a grófot, hogy miért nem teljesíti fogadalmát. Ő így felelt: nem tudom, hogy az Isten hová akarja ezt a templomot. Egy alkalommal 1758-ban a hatvani birtokuk felől jöttek négylovas hintójukkal, amikor a lovak megbokrosodtak és „elragadták” a kocsit. Akkoriban a besnyői kanyar nagyon éles volt, és az életveszélyes helyzetben Istenhez fohászkodtak, majd a lovak hirtelen megálltak. Az életveszély elmúltával boldogan szálltak ki a hintóból, és akkor pillantották meg a fákkal benőtt templomromot. Ekkor határozta el a gróf, hogy itt építteti fel a kápolnát.

 

Következő évben, 1759-ben a máriabesnyői, régi premontrei templommaradványok helyén hozzákezdtek a kápolna felépítéséhez a loretói kegyhely mintájára. Ekkor történt az első csoda, ugyanis a fő építőmester, Fidler János, álmában különös üzenetet kapott: „a régi templom romjai között, ahol egykoron a főoltár állt, valamilyen szép tárgyat talál, ha ásni kezd”. Fidler másnap ásás közben rá is akadt egy 11 cm magas, elefántcsontból készült Mária-szoborra, amely a szívét nyújtja bal kezével gyermekének. A kis műremek a középkorból származhatott és valószínűen az egykoron itt állt templomhoz tartozhatott, de az tényleg csodaszámba ment, hogy a templom pusztulása után is megmaradt épen a föld mélyén, és nem találták meg a haszonlesők.

 

A gróf ezt a szobrot égi jelnek vette, ezért készíttetett egy ezüstházikót neki, metszett üveggel, amely máig megtekinthető a máriabesnyői kegytemplom oltárán. A kápolnát 1761. augusztus 15-én szentelték fel. A gróf 1763-ban telepítette le a kapucinus szerzeteseket, hogy gondját viseljék a kegyhelynek. Mivel sok zarándok érkezett a kegyhelyre, a gróf úgy döntött, hogy a kápolna elé egy nagy kegytemplomot emeltet. Ennek munkálatait egy altemplom építésével kezdték meg, majd a felső templomot erre ráépítették. Az elsőként épült kápolnát egy nyaktaggal (kisebb templomhajó) kötötték össze az új templommal. Ettől építészetileg igen különös és egyedülálló templom- és kápolna-együttes született.

 

A kis kegyszobor az évszázadok alatt több csodát is tett, így az egyház is elismerte, mint különleges szent tárgyat. Még írásban is feljegyezték például egy gödöllői mészáros csodával határos gyógyulását, aki a legenda szerint taglójával olyan szerencsétlenül vágott a karjára, hogy fél kezére megbénult. A mészáros Besnyőre zarándokolt és ott könyörgött Máriának a gyógyulásért, amit meg is kapott még a templomban. A szobornak és a hozzá fűződő legendáknak köszönhető, hogy az elmúlt századokban Máriabesnyő népszerű zarándokhely lett, ahol egykor ezrek fordultak meg Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) alkalmával. Ma évente négy búcsút tartanak, jellemzően a kolostor udvarán, a szabadtéri oltárnál.

 

2008-ban bazilika minor rangot kapott a kegyhely, és bár hatalmas belső értékekkel rendelkezik, az szemmel láthatóan nincs túl jó állapotban. Az utolsó teljes körű felújítás 1942-ben történt, azóta, csak kisebb állagmegóvások, illetve a templom és a kolostorépület külső festése történt meg. Gödöllő és a hozzátartozó Máriabesnyő lakossága 31.000 fő sok fiatallal, ennek ellenére az egyházközség elöregszik, az idős sekrestyés szerint nehezen találnak gondos kezeket a renoválásokhoz, s az anyagi fedezet előteremtése is sokszor gondot okoz. Látogató, hívő vagy zarándok sincs már annyi, mint „azelőtt”. Mindezek ellenére Máriabesnyő kegyhelye és az itt álló bazilika olyan értékekkel rendelkezik, amit mindenkinek érdemes megtekinteni.

 

KISDOBSZA - PETTEND

 

Egy kis felfedező túrára indultam az Ormánság felé (bár ez inkább még a szigetvári térség.) Pécsről a 7.24-es "almás-ládikába" beszállva utaztam, mely Kisdobszára 8.16-ra döcögött be, tulajdonképpen pontosan, menetrend szerint. Nem volt ilyen szerencséjük aznap a 7.19-kor induló Pécs-Bp IC utasainak, akik csak 7.52-kor indulhattak útnak, majd 70 perc késéssel érkezhettek meg a fővárosba, mivel a vonatot meghibásodás miatt nem tudták időben elindítani. (Már megint nem...)

A túra csak egy kis "magam mögött hagyom a világot" bolyongás volt, valamit kerestem az erdőben, de nem találtam, sőt a nagy keresgélésben elvesztettem az Ormánság térképemet. Valahol kieshetett a kezemből, s már nem leltem meg. De ennél nagyobb baj ne legyen. Van belőle otthon még egy tartalék (mert ez egy régi kiadású, és már régóta nem kapható.) 

Szép részeken jártam a túrán, s bár siralmas látni július közepén a csupán 10 cm magas, fonnyadt kukoricákat, amikből nyilvánvalóan nem lesz most már semmi. Másutt azért már 90-110 cm közötti, ami szintén alacsonynak számít, és ott is szárad, sárgul. Mindenütt a por, homok. Lassan sivataggá válik a térség.

Istvándi és  Pettend határában évek óta kőolajkutató fúrások zajlanak. A neten számtalan cikket lehet olvasni róla. A lényeg: 1. 30 éve nem találtak olyan nagy mennyiségű olajat Magyarországon, mint itt pár éve. 2. A kitermelést külföldi szálak mozgatják, csekély magyar tulajdonnal. 3. A magyaroknak ebből hasznuk még nem származott. 4. A falusiak mindebből semmit sem érzékelnek, az ő és településük helyzetén ez semmit sem javított. Sőt nyelik a kamionok, teherszállító járművek után a port... 

Mindeközben lassan 40 éve, mióta a termálfürdő megszűnt, elfolyik a semmibe percenként 80-100 liter 39-40 fokos gyógyvíz. Pettendre érve valóban tapasztalhattam, hogy itt tényleg semmi sem változott. A faluban ugyanaz a mélyszegénység, mint pár éve, bár az áramot még meg tudják fizetni, ezt abból gondolom, hogy hangosan bömböl déltájban is a zene a házakban. A lakosság az udvarokban munka nélkül heverészik, láthatóan nem aggódnak a holnapon... A használaton kívüli református templom állapota lényegében változatlan, de már nem kettő, hanem legalább 12 ablaktáblája van kiverve, s talán a falon futó repedések, is nőttek egy keveset... 

Pettendről 13.07-kor indult a járat Szigetvárra, majd onnan 14.10-kor a busz Pécsre. Ami különös, hogy a szigetvári piacon a büfében nagyon finom, nagy méretű mindennel (húspogácsa, zöldségek, hagyma, sajt, szalonna, stb.) hamburgert lehet kapni 520 és 620 Ft. közötti áron, mivel, másutt már 2000 Ft. környékén jár ehhez hasonlóan tartalmas hamburger. Érdemes kipróbálni, bár lehet, hogy holnap már nem ennyi lesz...

BORÚS FELHŐK JÖNNEK... DE ESŐ NEM.

 

Bár borús, fekete felhők tornyosultak ismét a máriakéméndi kegytemplom fölé, azok egy csepp esőt sem hoztak. 2022. évben egyetlen egyszer volt a máriakéméndi kegyhelyen elfogadható csapadék, május 28-29-én, de akkor is 2 nap alatt csak 20 mm. Eltelt az év fele, és itt szinte egyáltalán nem esett eső, s mint tudjuk, országszerte már két éve súlyos aszály van, de azért sok helyen ennél azért jóval több csapadék volt. Még Szederkényben, Máriakéménden a faluban is esett néhányszor, itt a templomnál semmi, ami csökkentette volna szárazságot. 

Békés és Csongrád megye küzd még hasonló problémával. A máriakéméndi kegytemplom parkjának fáit és növényeit eddig is csak az öntözés mentette meg, de vizünk is egyre fogytán. A kútból egyre gyakrabban fogy ki a víz, és egyre hosszabb ideig kell várni, míg újra megtelik. 

Azt mondják sokan: eljött a 7 szűk esztendő, ami úgy tűnik, 2020-ban kezdődött (koronavírussal, áremelkedéssel, aszállyal). Ez a 3. év, s még vissza lenne 4,5??? Vagy így marad a helyzet, s szép lassan elkárhozunk... Ki tudja. Nem tudjuk mi felé megyünk, de a klímaváltozás, az ivóvíz vészes fogyása, a háború, a gazdasági válság, a pénzügyi problémák mind a nyakunkon.  S Máriakéméndre megint csak komor, fekete fellegek érkeztek...