Lázár János egyik kedvenc kastélyát igyekeztem felfedezni, s gondoltam, ehhez kedvenc közlekedési eszközét, a vonatot veszem igénybe (nem gondolva, hogy az persze vonatpótlót is jelent majd). Mint kiderült, én a világ végéről indultam, s, ha minden rendben is lenne, a vonat a 181 km-es utat közel 4 óra alatt teszi meg. Ennyi idő alatt máshol országokat lehet átutazni, normális közlekedési eszközzel, netán repülővel. De hát Pécs egy sorsára hagyott vármegye székhelye (remélem írásomkor még az), s innen bizony közvetlen járat nyaranta is csak napi két pár van a Balaton felé. Az egykor fürdővonatnak nevezett járat, 30 évvel ezelőtt már gyorsabban tette meg az utat, igaz nem is állt meg ennyi helyen.
Szóval a 6.27-es Fenyves Expressz vonattal terveztem kora reggeli indulásomat. Én már 6 órakor megérkeztem a Pécsi pályaudvarra. A kijelző jelezte, hogy 1-es vágány, de vonat még 6.25-kor sem volt ott. Ekkor megtudtuk a kalauzhölgytől, hogy gondok vannak. Egyre többen kérdezgették (pl., hogy akkor mikor érünk oda, stb.), ő pedig csak ennyit mondott: sebesvonatunk, ha nem is sebesen, de úgy néz ki, el fog indulni, kérem ne rohanjunk előre, az Önök által feltett kérdésekre még senki sem tudja a választ. Előbb jussunk el odáig, hogy kollégáim találnak valami használható mozdonyt, ami elhúz bennünket, mert hát az igazság, hogy a dízelmozdony, aminek közlekednie kellene, ma hajnalban lerobbant, nem lehet elindítani.
Némi várakozás után, 6.35-kor jött a hír, hogy lesz vonat. 6.38-kor beáll a vonat, azzal a hírrel, hogy csak Kaposvárig tudják közlekedtetni, ugyanis Kaposvár és Fonyód között a pálya nem villamosított, ez a mozdony nem tud azon a szakaszon közlekedni, de 3 db pótlóbuszt rendeltek, ami elviszi a vonat utasait és a kerékpárokat is (szerencsére csak 1 db volt) Fonyódig, majd onnan a Balaton déli partján vár bennünket egy másik vonat, ami folytathatja útját Tapolca felé. Így is történt. Kaposváron leszálltunk, át a buszok valamelyikére, s kb. 1 óra utazás után Fonyódon kiszálltunk. Csodával határos módon a vonat érkezésének időpontja előtt odaértünk, s vonat tulajdonképpen eredeti menetrendjében folytathatta útját 9.23-kor (na jó 3 perc késéssel, 9.26-kor indult, de ez lényegtelen), s Keszthelyre viszonylag jól, 10.12 helyett 10.20-kor (8 perc késéssel) meg is érkezett.
A visszaút ehhez képest már eseménytelenül és csak 7 perc késéssel telt. Csupán csak, annyi történt, hogy az út második felétől a WC elromlott és használhatatlanná vált, Pécsre érkezésünkkor pedig az ajtók beragadtak, senki sem tudott leszállni. Várni kellett, míg megfelelő eszközökkel a kalauz és a segítségére érkező munkatársa sorban kifeszítették az ajtókat…
Na, akkor essen valami szó a híres kastélyról, amibe a belépő 4600 Ft, s az étteremben 8000 Ft. alatt nem lehet ebédelni… Ez a legolcsóbb étel, ennél csak drágábbak léteznek. De az elmondás alapján nem is a kaja a drága, hanem a járulékos költségek (van szervízdíj, felszolgálási díj, mosogatási díj, meg még ki tudja mi…) Ja persze, ez a Balaton, a kiemelt turisztikai régió a kiemelt áraival.
A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik.
A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették (építés ideje: 1883–1887). Ezáltal az U alakú egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját. A kastély 101 helyiségből áll. A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be, hogyan éltek a főurak a 18., 19. században. A Tükör teremben minden héten tartanak operett koncerteket.
A II. világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély épülete, bútorzatának egy része és könyvtára épen maradt. A könyvtár megmenekülése annak is köszönhető, hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. A könyvtár állományából utóbb az értékesebb példányokat Budapestre szállították és beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe, majd más kötetekkel pótolták őket. A kastély berendezésének jelentős része a háborúval és utána mégis szétszóródott, elvándorolt. Kisebb berendezési és dísztárgyak máig tisztázatlan körülmények között a háborús idők zűrzavarában vagy utána kallódtak el a kastélyból. A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott bútorokat később Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra. Más, veszélyeztetettnek tartott, kiemelkedő kvalitású bútorokat a háború után, a kastélyból is szállítottak Budapestre, az akkori szóhasználattal "elhagyott javakként" kezelve őket. Így a kastély berendezésének legjelentősebb, főleg XVIII. századi francia rokokó és klasszicista bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban, raktárban vagy a Múzeum nagytétényi kastélybeli kiállítóhelyén találhatóak meg. 2013. április 16-i keszthelyi látogatásán Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szóbeli nyilatkozatban fejezte ki a kormány elkötelezettségét és fejlesztési szándékát abban a vonatkozásban is, hogy a Festetics-kastélyból származó berendezési tárgyakat az Iparművészeti Múzeumból visszaszállítják a kastélyba, ezzel is gazdagítva és hitelesebbé téve az ország leglátogatottabb kastélymúzeumát. Ezen műtárgyak fokozatos átadása 2014-ben meg is kezdődött és 2015-ben majd 2016-ban is folytatódott. Az Iparművészeti Múzeum raktárából és Nagytétényi Kastélymúzeum-beli bútorkiállításáról is több, egyértelműen Festetics-eredetű (és feltehetően Hamilton-eredetű) szalonbútor visszakerült a kastélyba, ahol azokat a fokozatosan megújuló főúri életforma enteriőrkiállításba integrálták.
Más ritka és fokozottan kényes műbútorok átadása még várat magára, de a jövőbeli fejlesztésekkel remény lehet további kiállításbővítésre és az enteriőrök gazdagodására, hitelességének fokozására is. Ezek érdekében a kastélymúzeum továbbra is kiemelt figyelemmel kezeli és köszönettel fogadja a lakosság és műgyűjtők segítő információit és felajánlásait is a tudomásukra jutott vagy birtokukban lévő, feltehetően Festetics-eredetű műtárgyak felbukkanásáról, kiállításra kölcsönzéséről vagy a kastélymúzeum részére eladásáról.
2015-ben átadásra került a Festetics-kastély egykori női nagy szalonjának részleges rekonstrukciója, amely az enteriőrkiállítás közel 40 éves fennállása alatt az addigi leglátványosabb fejlesztés volt. A tiszta XVI. Lajos stílusú terem addigi, stílusában oda nem illő és addig esetlegesen elrendezett biedermeier bútorait ekkor sikerült pályázati forrásokból és magángyűjtői közreműködéssel kicserélni egy franciaországi árverésen felbukkant, korhű és a szalon stílusához tökéletesen illő francia, XVI. Lajos stílusú, 11 darabos, szövött textillel kárpitozott aranyozott szalongarnitúrára, melyhez az addigra az Iparművészeti Múzeumtól visszakapott és egyéb, frissen restaurált Festetics-eredetű bútorok is társultak. A rekonstrukciót később egy francia Aubusson technikájú, III. Napóleon stílusú szövött szőnyeg, valamint aranyozott bronz dísztárgyak: órák, kandeláberek, tűzbakok és egyéb szalonbútorok is kiegészítették. Az egykori hercegnői szalon berendezése mindezekkel az eredeti állapotát sokkal jobban megközelítő módon gazdagodott olyan egységes színvonalon és korhű hangulatot teremtve, hogy az magyarországi kastélymúzeumokban jelenleg egyedülálló, csak nyugati mintákhoz mérhető. A távlati tervek között szerepel még a szalon textil tapétájának rekonstrukciója és a bútorok elrendezésének módosítása olyan módon, hogy a látogatói útvonal megváltoztatásával a szalongarnitúra a szalont teljes szélességében kitöltő szőnyeggel együtt szimmetrikusan, a szoba közepére kerülhetne, a jelenlegi féloldalas elhelyezés helyett. A szalon teljes történetéről és átalakulásairól az idők folyamán a kastélymúzeum honlapjának archív képekkel is illusztrált tematikus cikksorozata számolt be 2016 folyamán.
2015-ben átadásra került a Festetics–kastély parkjának történeti rekonstrukciója. A beruházás keretein belül a parkot viktoriánus stílusban visszaállították az eredeti 19. századi Milneri terveknek megfelelően. A park rekonstrukció több mint 243 millió forintból valósult meg és megújult többek között a hercegnői kamarakert, a tó és a híd, a szökőkutak, és a parter.
Szintén 2015-ben adták át a kétmilliárd forintból megújult, a kastélytól különálló Amazon Házat, benne főúri utazások tematikájú kiállítással, a pálmaházat.
