Biki Endre Gábor ezúttal Máriakönnyére (Baja része) és Hercegszántóra vitte az érdeklődő zarándokokat, hogy megtekinthessék a Bácska ezen szép két kegyhelyét. A programon 36 fő vett részt. Baja Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyében fekszik, a magyarországi Bácska gazdasági és kulturális központja.
Máriakönnye vagy Vodica
A búcsújáró hely Bajától néhány kilométerre a várostól délre található. A kegyhely eredetéről szóló legendák a 18. századba nyúlnak vissza, s már kezdettől együtt említik a katolikus magyarokat és az ortodox szerbeket. Ez fejeződik ki a kettős, magyar-szerb névadásban is.
Az egyik legendaváltozat szerint egykor egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg őket. A közelben egy magas fán egy Mária-képet pillantottak meg. Máriához fohászkodva megmenekültek. A fa közelében két forrást pillantottak meg. Elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelik. Azóta az egyik forrásnál az ortodox szerbek, a másiknál a katolikus magyarok, németek, bunyevácok és szlovákok ájtatoskodnak. Egy másik legendaváltozat szerint egy vándorlegény pihent le a egy fa alatt, amelyen a Mária-kép függött. A szomorú sorsán bánkódó legény azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd, s Mária könnyeiből forrás fakadt.
A források mellé először Schmidt Sebestyén mézesbábos és felesége építtetett egy kis kápolnát. Ide is temetkeztek, a templomban megőrződött sírkövük. A domboldalban kiépített forrásokhoz lépcsőn lehet lejutni. A múlt század második felében készült el a kálvária, s a templom közelében álló Mária-szobor. A kegykápolna fenntartásáról Baja városa gondoskodott. A kápolna közelében állandó őr, sekrestyés lakott. Fő búcsúja Kisasszonykor (szeptember 8-án) van. Vodica Máriakönnye kegyképe ismeretlen festő alkotása a 18. század végéről, vagy a XIX. század elejétől. Az olajképen Mária feje fölött aranyozott korona látható. A kép nem a Segítő Szűzanyát (Mariahilf) ábrázolja, hanem a prágai Szent Vitus-székesegyház 1400 körüli kegyképével mutat rokonságot.
Hercegszántó – Mária-kert
A kegyhely története így szól: egykor a jószágot az itteni réten legeltették és a területen ásott kút vizéből itatták. Kisboldogasszony napja előtt egy alkalommal e helyütt többen füvet kaszáltak, s közben egyikük - aki mindennap délben is imádkozott - elment a kúthoz vízért. Amint kötélre kötött korsóját teljesen elmerítette, a vízfelszín hullámozni kezdett. A kútban világosság támadt, s benne a Szűzanya jelent meg, karjában a kisded Jézussal. A kép megváltozott, s utána a férfinak úgy tűnt, mintha egy asszonyt látna kezében kislánnyal. Visszament társaihoz, s elmesélte a történteket. Mindnyájan a kúthoz siettek, de a jelenésből már semmit sem láttak, csak valami nagy belső nyugalom szállta meg mindnyájukat. Otthon elmesélte a történteket: egyesek elhitték, mások nem. A megélt képek hatása éjjel nem hagyta nyugodni és aludni; másnap ismét elment a kúthoz, ahol az előző nap képe fogadta. Összesen három alkalommal ismétlődött meg a jelenés. Gondolkodóba esett, végül megvilágosodott elméjében, hogy közeleg Kisboldogasszony napja, s valójában Szent Annát láthatta a kisded Máriával. A jelenések emlékére a kút mellett fűzfát ültetett. A helyet bekerítették, utóbb kis kápolnát építettek.
A legenda másik története szerint az 1830-as években a Babina leđa elnevezésű határrészen az éppen szántó Joza Grličin kétségbeesve vette észre, hogy ökrei először hátsó lábukra állnak, majd letérdelnek és fejüket lehajtják. A földműves ekkor a közeli fűzfán fényesség közepette – karján a kis Jézussal – Mária alakját ismerte fel. Megilletődve térdelt le, s hangosan imádkozni kezdett; később felnézve már csak távolodó és halványodó fényességet látott. Ekkor ökreivel a faluba sietett, hogy mindenkinek elmondja a történteket. A helyiek azonnal a jelenés helyére siettek; remélték, hogy ők is látják a Szűzanyát a kis Jézussal, Ahogy terjedt a hír, úgy nőtt a tömeg, s estére már szinte a falu teljes lakossága összegyűlt. Sokan imádkozással és Mária-dalokat énekelve itt töltötték az éjszakát. Mindenki abban reménykedett, hogy a nem mindennapi esemény a saját bajára és gondjára is kedvező hatással lesz.
A jelenések kivizsgálása után Klobusiczky Péter kalocsai és bécsi érsek 1838-ban szentelte fel és nyilvánította zarándokhellyé Vodica-Máriakertet.
A kegyhely kicsiny kápolnáját 1877 körül építették. Ekkoriban egy fűzfára akasztottak rá egy Mária képet és ott tisztelték a Boldogságos Szűz Máriát. A fára és annak odvába mind több képecskét és apróbb porcelán szobrocskát dugdostak.
A Sznet-kút csurgónál 1948-1949 között végzett munkálatok közben felmerült a kápolna bővítésének gondolata, majd helyette inkább a dombtetőn a régi vármegyei út mellett építendő templom építésének szándéka körvonalazódott.
Az elkészült rajzok szerint a kéttornyú templom épült volna. A meginduló lelkes szervezési munkák, a tervezett országos felhívás és adománygyűjtés lendületét a korabeli viszonyok előbb lefékezték, majd leállították.
Vodica-Máriakert vizéhez több csodás gyógyulás is kötődik, ezek egyikének emlékét őrzi a kápolnától délre a pavilon alatt elhelyezett és hálából állított Mária szobor. Egy majdnem teljesen vak kisfiú mosta szemeit imádság után Vodica vizével, s a tizedik alkalmat követően megjavult a gyerek látása. A forrásvízben történő fürdés után egy, a közeli Kollutról származó, gyermekparalízisben szenvedő kislány gyógyult meg. Az I. világháború harctereire vezényelt katonák indulásuk előtt itt imádkoztak szerencsés visszatérésüket kérve védőszentjükhöz, a szántói Szűzanyához.
A 19. század végén nagy számú római katolikus sokác hívő nyelvi-liturgikus okokból áttért a görög keleti hitre. Ők 1897-1899 között a falu temploma helyett Vodica-Máriakert kápolnáját látogatták. Az első pravoszláv, fából készült keresztet 1897 körül állították, az elkorhadások miatt a másodikat 1930-as években, a harmadikat az 1960-as években és negyedikként 2004-ben a ma láthatót.
A kegyhelyen 2008. szeptember 19-én került felállításra a világ egyik legnagyobb méretű Szűz Mária szobra, Vöő Sándor Amerikában lakó, Hercegszántón 1932-ben született, de 1956-ban az országot elhagyni kényszerülő úr felajánlásából. Sándor bácsi gyermek és ifjú korában lelkes tagja volt annak a bizottságnak, mely a kegyhely folyamatos gondozásáért és az ott épülő kéttornyú templom munkálataiért volt felelős. A tervezett templom építéséhez szükséges engedélyek, tervrajzok és építőanyag rendelkezésre állt már a 40-es években. Megvalósulását azonban a II. világháború, majd a Rákosi rendszer lehetetlenné tette.
Sanyi bácsi álmában egy gyönyörű templomban imádkozott, ahová csodálatos fényesség áradt be a színes ablakokon keresztül. Egy hang szólította őt: „Építsd meg a házamat, és világosság lészen benne!” Sanyi bácsi az égiek felkéréseként értelmezte ezt az álmot és elhatározta, hogy a 70 évvel ezelőtti templomépítéssel kapcsolatos szándékát valóra váltja. Ezután szembesült azzal a valósággal, hogy a szándékának megvalósítására sem szervezetek, sem magánszemélyek nem társulnak, így önerőből a templomot felépíteni nem tudja. Chicagoban látott a mi szobrunkhoz hasonló 9 méteres Szűz Mária alkotást, melyet egy ottani család 3 éves rákos gyermekük meggyógyulásáért ajánlottak fel az Isten Anyának. Eme alkotás mélyen megérintette lelkét és úgy érezte, hogy a látott szoborhoz hasonló méretű alkotás elkészítéséhez önerőből is van lehetősége.
2006 tavaszán Magyarországon járva felkereste a pécsi Rigó István szobrászművészt. Felkérte őt a chicagoi szoborhoz hasonló mű megalkotására. Az amerikai szobor 9 méteres, a Hercegszántón felállított 10 méter 53 centiméteres.
Miután a templom helyett a szobor készült el, az önzetlen adakozó visszatérve álmához ezt mondta: „Ha az Istennek terve, szándéka van a hercegszántói kegyhellyel és ennek része a szobor és eszközként ő maga, akkor gondoskodni fog maga az Isten megfelelő számú látogatóról és az ő nagylelkűségük által templomról, aszfalt útról, valamint mindarról, amire ott szükség van.”
A Boldogságos Szűz Mária Fatimai megjelenéseinek napjain májustól októberig, minden hónap 13-án 15 órától engesztelő szentségimádásra, valamint 17 órakor szabadtéri szentmisére kerül sor. Alkalmanként 300-1500 hívő vesz részt a szertartásokon.
