Gencsapáti
Isten segítségével megjártuk hosszú utunkat. Tíz óra vonatúttal sikeresen megérkeztünk Gencsapátiba és szerencsésen haza is tértünk, a vonatok viszonylag pontosak voltak, a csatlakozások is megfelelőek voltak.
Gencsapáti Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban található. A Gyöngyös-sík nyugati részén fekszik, Szombathely észak-nyugati szomszédságában, a Gyöngyös-patak partján 4 kilométer hosszan elnyúlva. Az egykori Nagygencs községből alakult mai falurész alkotja a település déli felét, míg Gyöngyösapáti településrész Gencsapáti északi részén terül el. a két település 1943-ban egyesült.
Szent Jakab plébániatemplom
A
gótikus eredetű templomot 1880-ban három hajóssá bővítették eklektikus
stílusban. A templom védőszentje Szent Jakab apostol. A főhajónál keskenyebb
szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, élein kétlépcsős, gótikus
támpillérek állnak. Tornya nyugati homlokzatból kilépő. Bejárata csigába nyíló
lizénával alátámasztott, tört szemöldökpárkánnyal és szemöldökdísszel
keretezett, felette keretezett felirat. A nyugati homlokzat oromzatos. Az
oldalhajókhoz egy-egy ajtó vezet, ezek sávozottan erezettek, szemöldökdísszel
és timpanonnal lezártak, felettük romantikus medalion dísz. A sarkokon és az
oldalhajókon falsávval tagolt a homlokzat. A szabályosan elhelyezett ablakok
félkörzáródásúak, keretük romantikus részletképzésű. A mellékhajókban lévő
oltárok (Erzsébet és Mária oltár) provinciális barokk alkotások.
A templombelső freskóit Steffek Albin festette 1937-be. A falszövet tüzetesebb vizsgálatakor a gótikus templom néhány töredéke alapján bizonyossá vált, hogy a szentély kétharmad részének falazata ősi, egy-két helyen mállott profilú gótikus kő is látható volt. Ma a külső talajszint a középkorinál lényegesen magasabb. A templomot 2001-ben restaurálták, így ma újra régi szépségében látható.
Szentkúti kegyhely
A gencsi határ nyugati részén, a domb oldalán egykor bővizű forrás fakadt.
Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé,
annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás
következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére
szentelték fel. A kápolna mellé hamarosan egy három keresztfából álló kálváriát
és egy remetelakot is építettek. A remetelakban egy Krajczár Ferenc nevű
csehországi remete lakott. A remete ellátásáról a falu gondoskodott, ő pedig
mindezért a forrást, a kápolnát, a kálváriát és környékét gondozta. Időközben a
remete meghalt és a remetelak is megsemmisült.
A romos állapotban lévő kápolnát 1730-ben Geröl István jobbágy újjáépítette. Későbbi feljegyzések tanúsítják, hogy az 1800-as években a község hivatalosan is elkötelezi magát a Szentkútnak és környékének a felügyeletére. E feladat ellátására gondnokot választanak. Ő vigyáz a rendre, tisztaságra, gondoskodik a kápolna és kálvária állagának megóvásáról, és kezeli a kápolnának a jótékony adakozásából származó bevételeit.
1906-ban a kápolna köré 14 kisebb stációs kápolna épült, Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázoló szoborcsoportokkal. Nem sokkal később a kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kap a kármelita nővérektől. Hosszú István és családja 1936-ban, 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére, egy Lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
A gencsapáti Szentkút keletkezésétől kezdve napjainkig a környék kedvelt „szent" helye. Évente kétszer: a Szent Kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.), és a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy bűneiktől megtisztuljanak és a fájdalmas Szent Szűz közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják viselni.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) is elzarándokolnak a kegyhelyhez, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését. Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi úgynevezett hálaadó mise is, melyet a szüret végeztekor szokás a Szentkútnál bemutatni. Nagyböjtben, az utóbbi években, a Szombathely és környéke fiataljai itt végzik el az Ifjúsági keresztutat.
1986 és 1987-ben Isten segítségével a hívek áldozatkészségéből megszépült a Szentkút és környezete. 2001-ben a Széchenyi-terv pályázatán jelentős összeghez jutott a Szentkút, és környezete. Ebből az összegből korszerűsítették a földutat, a kápolna, és a lourdes-i-barlang is megújult.
2015-ben zajlott a kegyhely – Gencsapáti településtörténeti, egyháztörténeti, és turisztikai szempontból is egyik legfontosabb kulturális emlékhelye – felújításának további része, akkor a 14 stáció újult meg. Esőbeállót is építették, minek során négy pad és két asztal szolgálja a betérő kényelmét az esőbeállóban. Az elnyert támogatásból felújították és parkosították a kegyhelyet. A hely szelleméhez és szakralitásához illő díszkút kialakításával láthatóvá vált a gyógyító erő, a víz. Ambrus Mária táj- és kertépítő mérnök tervei alapján 285 díszcserjét, 25 lombos fát ültettek a régi kiszáradtak helyére – a Szűzanya kertjében így tavasztól késő őszig virágoznak a növények.
A gyönyörű környezetben lévő Szentkút hármas küldetésű: megnyitja szívünket-lelkünket, hogy lássuk meg a Teremtő csodáját, a hívő ember kincs, valamint hirdeti, hogy Krisztus keresztjéből fény árad.
