A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csoportjának kegyhelylátogató kirándulása ezúttal Pécs városában, a Havi-hegy térségében zajlott. A megtekintett 4+1 látnivalót az alábbiakban ismertetem, majd az oldal alján következzenek a képek.
Szent Ágoston templom
2009-ben zajlott az az ásatás, amely bizonyságot adott arról, hogy a 12. században temető volt a környéken. A jelenlegi templomtól keletre állt a középkorban a Szent Miklós templom. A templom feltehetően az 1130-as években épült, melyet a 13. században az Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg használatra. Ezt a templomot a 14. században lebontották, helyére egy gótikus stílusú templomot emeltek. Itt működött a rend főiskolája is, egy kolostorral, zárt udvarral és kerengővel.
A templomot a törökök lebontották, és köveiből kissé arrébb dzsámi vagy mecset épült, melynek szamárhátíves ablakai részben ma is láthatóak a déli falban.
A török kiűzése után, 1710-ben telepedtek le ágostonrendi szerzetesek. A rendház a mai plébánia területén épült, a templomot a dzsámi maradványaiból építették. A templom 1750-ben leégett. 1912-ben alakították át eklektikus stílusúvá.
A templom egyhajós, oltára a 18. századból származik, festményei nagyrészt az 1930-as években készültek (Gebauer Ernő, Gádor Emil, a máriakéméndi születésű Stefán Henrik által). Képek témája: Szent Ágoston és Szent Mónika, valamint Szent Ágoston gyermek-angyallal, 1936-ból.
A templom egyhajós oltára a 18. századból származik, festményei az 1900-as évekből származik. Graits Endre kapja a megbízást templom festésre és színes üveg munkálataira. Sajnos a későbbiekben a felújítási és karbantartási munkálatok során a festmények egy része megsemmisült.
A templom északi oldal kápolnájában kapott helyett a Dóm volt barokk oltára a Fájdalmas Anya oltár amely a keresztről levett Jézust ábrázolja Szűz Máriával.
A templomnak 1889-ből származó Angster orgonája van. A 28 méteres templomtoronyban 3 harang van, a nagyharang 1828-ban, a közép- és lélekharang 1929-ben készült. 2004 szeptembere óta a templom toronyórája bányászritmusra íródott zenés játékot ad.
A templom északi oldal kápolnájában kapott helyett a Dóm volt barokk oltára a Fájdalmas Anya oltár amely a keresztről levett Jézust ábrázolja Szűz Máriával.
Vele szemben a déli oldalon található Jézus szíve oltára, amely 1945-ben készült. A tabernákulum mögött színes ólomüveggel jeleníti meg Jézust. Ez este megvilágítva kintről nagyon szép élményt ad.
A templom toronyórája 2004 óta a bányászritmusra íródott torony zenét játszik, emlékezve azon időkre, amikor a bányászat központja még itt volt. Gulácsi Jánosnak és Kiricsy Lászlónak közös munkájának köszönhetjük az itt felcsendülő zeneszámot.
Az Ágoston téri templom, a város iparának születési helyén, a maga egyszerűségében is, századok során felhalmozott értékeket hordoz, amelyek felfedezése mindannyiunk számára is örömet jelent. A templom még érezhető Szent Ágoston és követői lelkületének kisugárzása, amelyet a környék forgalmas zaja ellenére is átérez a tér idős fái alatt megpihenő, s a múlton tűnődő vándor.
Mindenszentek temploma
Pécs városának egyik legrégebbi épülete és egyben legrégebbi temploma, melyet a 12. sz. során építettek az akkori városfalon kívül, attól keletre. Az eredetileg egyhajós, feltehetőleg egyenes szentélyzáródású templomot a román korban, 1157-ben szenteltek fel. A török hódoltság alatt megmaradt a város egyetlen keresztény templomának, melyet a római katolikus, a református és az unitárius egyház is használt. Ebben az időben zajlott le a pécsi disputa. A törökök kiűzését követően ideiglenesen püspöki székhely rangot kapott a székesegyház felújítása miatt. Az 1740-es években háromhajóssá építették át.
A barokk átépítés idejéből való jellegzetes, hagymasisakos tornya, s mai felszerelése is. A templom körül fallal kerített temető helyezkedett el, melyet 1832-ben szüntettek meg. 1935-ben a karmeliták kolostort építettek a templom északi oldalához, mellyel közös fala is van.
Hamerli park
Hamerli János (1840 – 1895) Magyarország első kesztyűgyárának alapítója, tímármester. Bőrfestő műhelyt létesített szülei Kis-Flórián utcai házában. Kis műhelyében finom kesztyűbőrré dolgozta ki a bárány- és kecskebőröket. A jó minőségű bőrökből gondos munkával kiváló kesztyűket készített. Néhány év múlva a Tettye-patak völgyében a malmok között építette fel műhelyét, majd gyárát. 1870-ben állította üzembe az akkor még ritkaságszámba menő kesztyűvarrógépet. A piaci igények figyelembevételével, szorgalmas munkával sikerült nevét ismertté tennie. A Pintér János Parkmegújítási Program keretében 2022-ben létesült a park.
Tettye és a Mésztufa-barlang
A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye-patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvízhálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György pécsi püspök 16. századi reneszánsz villapalotája. A középkorban Malomszegnek, illetve Malomsédnek hívták. A magyarul derviskolostort jelentő „tekke” török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés. A 17. század végén letelepült horvátok (katolikus bosnyákok) Tekijának nevezték.
A Mésztufa barlang édesvízi mészkőben keletkezett járatrendszer, vagyis más, mint a karsztos barlangok, hiszen itt nincsenek cseppkövek. A hegyről lerohanó Tettye-patak meszes vizéből kalcium-karbonát vált ki a patakmederben, ami bevonta a mederbe hullott faágakat, leveleket. Néhány tízezer év alatt a Tettye völgyében mintegy 30 méter vastag és egy kilométer hosszú mésztufa réteg alakult ki gátakkal és különböző méretű üregekkel.
A puha kőzetben keletkezett természetes járatokat aztán az ember tovább alakította. A jól megmunkálható mésztufa kiváló építőkő volt, ennek köszönhetően évszázadokon át tartó bányászati tevékenység folyt itt. De nemcsak dolgozni jöttek ide, a 19. század végéig számos barlanglakást is kialakítottak a tettyei mésztufában.
1906-ban Reéh Györgynek, az ismert pécsi lokálpatriótának támadt egy ötlete, hogy csináljanak a turistaattrakciót az addig lezárt tettyei barlangból. Lett itt mesterséges vízesés, fényjáték, a sötét járatokban papírmasé sárkányok, őslények és még egy kaszásnak öltözött ember is ijesztgette a vendégeket, szóval amolyan vidámparki szellemvasút-élményt kínáltak a látogatóknak. A Pokol kapuja, ahogy akkoriban emlegették a barlangot, még népszerűbbé tette a Tettyét, ami akkoriban a 19-20. század fordulóján kezdett divatba jönni, mint pihenő- és kirándulóhely a pécsi polgárok körében.
A barlang az első világháborúig üzemelt, aztán meglehetősen hosszú, nyolcvan évnyi csönd következett. 2006-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága nyitotta újra, hogy megismertesse a látogatókkal a barlang kialakulását és történetét. A Pokol kapujának őrzője, a sárkány azonban megmaradt: ha nem is az eredeti, de annak egy hű másolata az újranyitott barlangban is szerepet kapott.
Havas-Boldogasszony kegytemplom (Havihegyi-kápolna)
Pécs legszebb fekvésű temploma és igen közkedvelt búcsújáróhelye, a Mecsek-hegység déli oldalán elterülő, ma Havihegy nevet viselő városrészen magasodó Havas Boldogasszony-templom, évszázadok óta várja a látogatókat. Az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával a pécsi polgárok, megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére. Az ún. „Kakasdomb” meredek lejtőjén, hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. A templom 1697-re készült el, s azóta búcsúsok és Mária-tisztelő zarándokok tömegei keresik fel évről évre. XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak a Mária-ünnepekre.
