Hideg, kellemetlenül szeles időben indultunk el 21-en a Bácsfapusztai buszmegállóból. Első állomáspontunk a Szent György képoszlop volt, melynek elődje Babarchoz közelebb, a szántóföld kellős közepén állt. 2010-ben a megépült autópálya elvágta a megközelíthetőségi lehetőséget, az erre vezető földesút megszűnt. A képkő állapota is folyamatosan romlott, így jó öt éve az áthelyezés mellett döntöttünk, s a mostani helyén építettük újjá adományokból, fél millió forintból.
Második állomáspontunk a Babarci-kilátó és a szintén újraállított feszület volt, melyet egy babarci család épített és gondoz. Szép erdei pihenőhelyet tartanak itt fenn. A Mesevers tanösvénynek itt állomáspontja is van. Aranyosi Ervin verseit olvashatjuk az ötletes ajtóval csukható tablókon, melyek Treitz Károly ötlete nyomán valósultak meg. Innen leereszkedtünk a völgybe, majd egy igen sáros úton jutottunk el az Ilja-völgy bejáratához. Itt is egy áll egy régi kőkereszt dacolva az időjárás viszontagságaival, de sajnos ennek nincs gazdája.
A völgyben hosszú szakaszon tarvágás, feljebb dióültetvény, majd fenyves következik. Egy földsáncra kiérve a gerincen folytattuk utunkat. Sajnos a völgybe nincs út, ezért kelet felé kellett kerülnünk. Meredek, bozótos sűrűben küzdöttük fel magunkat a Molnár-hegy nyugati felére.
Megkönnyebbülés volt, amikor már szép zárt erdőben folytathattuk utunkat a Szabari-erdőben. Részben a sárga sáv jelzésen, a Baranyai Sárga túra útvonalán, részben jelzetlen nagyon szép úton haladtunk, ahol a vöröstölggyel ismerkedtünk. Ez a fafaj Észak-Amerikában honos. A 19. század végén kísérleti jelleggel kezdték telepíteni, Magyarországon több helyen is, de a legnagyobb állománya itt a Baranyai-dombságban lelhető fel. A Mecsekben pl. Éger-völgyben is elegyesen megtalálható. A völgyi utunkon gyertyánokkal, tölgyekkel, sőt még bükkfákkal is találkoztunk, ami kifejezetten ritka a dombvidéken, sőt a klímaváltozás miatt a Mecsekből is kiszorulóban van.
Hosszabb pihenőnket a Szabari-erdészháznál tartottuk, ahol volt lehetőség a szendvicseink elfogyasztására is. A ház körül a közelmúltban újraépítették a tornapályát, mely már évtizedekkel ezelőtt is létezett. Néhány ismertető tabló is kikerült a Szabari-erdő növény- és állatvilágáról.
Szép erdei úton haladtunk tovább, s rövidesen kiértünk az Erdősmároki elágazáshoz. Itt szálltunk buszra, és mohácsi átszállással érkeztünk meg Pécsre. A kiírtnál többet, 15 km-t teljesítettünk utunk során.
Biki Endre Gábor, túravezető
