A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csoportja ezúttal Bajára látogatott, ahol az alföldi város kisebb, de jelentős műemléki értékű látnivalóival ismerkedtünk. Baja egy sokszínű pezsgő turisztikai életű város, mely jelentősen kapcsolódik a Duna folyóhoz és a Sugovicához. A városlátogató túrán 40 fő vett részt, köztünk jelentős számban bajai túratársaink is, akik utunk során kalauzoltak bennünket, sok értékes információt megosztva városukról. Ezt megkoronázva nagyon finom meleg teával, pogácsával és sós süteménnyel kedveskedtek nekünk a kissé borongós, néha csepegős időben. Ezúton is köszönjük kedvességüket.
Köszönjük mindenkinek, aki bennünket fogadott, akik a templomot, és kápolnákat kinyitották és bemutatták nekünk. Baján annyi további látnivaló van, hogy még két további napot lehet erre szánni.
Az alábbiakban ismerjük meg röviden Baja városának azon értékeit, melyeket felkerestünk és meglátogattunk.
Szent Miklós szerb ortodox templom
A bajai szerb templomok közül kettő maradt fent. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai barokk formája 1779-ben megtörtént átalakítás nyomait tartalmazza. A 41 méter magas tornyán copf füzérdísz és színes pilléreket láthatunk. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez.
Ártézi kút
Az ártézi kút a vízhálózat kiépítése előtt jelentős szerepet játszott a városlakók vízellátásában. Magas ásványi anyag tartalma miatt sokan fogyasztják a kutak vizét, kiválóan alkalmas gyomorbántalmakban szenvedőknek. A kút úgynevezett „borvizet” szolgáltat. Ez az elnevezés erdélyi eredetű, különféle szénsavas, savanykás ízű forrásvizeket jelent.
Szent János-kápolna
Nepomuki Szent János-kápolna Baja legkisebb kerületében, Szentjánoson áll. Eredetileg a vízimolnárok, hajóácsok kápolnája volt. A kápolna 1876-ban téglából épült. Latinovits Gábor címzetes püspök, bajai prépost szentelte fel 1877-ben, a védőszent, Nepomuki Szent János búcsújának másnapján, május 17-én. Az 5,65 méter széles és 12,6 méter hosszú egyszerű építmény kis tornyocskája, bejárati ajtaja nyugatra néz. Főhomlokzatán három üres szoborfülke látható, ereszvonala fölött oromzat húzódik. A falon két egymás fölé helyezett kis márványtábla mutatja, hogy 1876. március 12-én, 1883 januárjában és 1897. augusztus 17-én meddig ért a kiöntött Duna vize. Faszerkezetű tornyát bádog héjazatú toronysisak zárja le. Tornyában egy kis harang lakik. A kápolna déli oldalához sekrestye csatlakozik. A kápolna előtt a védőszent szobra áll.
Sugovica
A Duna egyik mellékága Bajánál. Bajának, a halászlé fővárosának, meghatározó, és látványos eleme. Homokos partja, árnyas fűzfái nyaranta a helyieket és turistákat is vonzza. Kellemes sétaútjai és az ingyenes szabad strandja, mind a kikapcsolódásra csábítanak. Baja lakossága kötődik a vízhez, a bajai folyó nyaranta benépesül, különböző események színtere.
A Sugovica a Duna egyik mellékága Bajánál. A keleti partján van a város központja, a nyugati partján pedig a Petőfi-sziget. Többen azt feltételezik, hogy a folyó egykor a Duna főága lehetett.
Nevének eredetére két magyarázat létezik. Az első – természetesen – egy legenda, mely szerint egy gazdag vízimolnár lánya, Súgó Vica és egy szegény molnárlegény szerelmesek lettek, de a lány apja nem adta lánya kezét a legénynek, akik így együtt vetették magukat a folyóba.
A Sugovica névre van egy másik – talán valószínűbb – magyarázat. A szláv „sugava voda” – vagyis piszkos víz – kifejezésből származhat. Régen ugyanis a dunai bejárata alacsony vízállás idején iszapossá vált, árvíz idején pedig a hordalék átvonult rajta.
A Duna és a Sugovica torkolatánál áll a város híres szülöttéről elnevezett Türr-kilátó. Türr István olyan jelentős vízügyi vállalkozások kezdeményezője volt, mint a Korinthoszi- és a Panama-csatorna megépítése, vagy éppen a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás.
Szent Rókus kápolna
Az 1739-es pestis járványt követően határozták el a város lakói, hogy megmenekülésük emlékére egy kápolnát emelnek Szent Rókus tiszteletére. A kápolna állapota a 18. század végére leromlott, ezért Harlikovics András javaslatára új kápolna építését határozták el. Az építésről szóló szerződés szerint hosszát 9, szélességét 4,5 ölben határozták meg. 1795-ben Szent Rókus napjára, fejeződött be az elődök fogadalmát teljesítő második impozáns kápolna építése. Ott áll ma is a temető régi kápolnájának helyén a Batthyány utca (egykoron találóan Gyász utca) tengelyében, Szent Rókus tiszteletére. Főoltárképét Hanisch Mátyás (Mathias Hanisch) festette, 1802-ben.
A kápolna külső falain emléktáblák, sírkövek láthatók. Valószínű, hogy ezek nemcsak epitáfiumok, hanem legtöbbjének sírkamrája is a kápolna külső fala mellett, vagy kriptájában van. Hajdanában ebbe a temetőbe temetkezett a nemesség és a gazdagabb polgárság, itt nyugszanak pl. az Auer, Császár, Harlikovics, Pilaszánovics családok tagjai is. Itt kapott márványtáblával jelzett végső nyughelyet a város neves szülötte, az első független magyar kormány hadügyminisztere, Mészáros Lázár is 1991-ben.
Hétfájdalmú Szűz kálváriakápolna
Az 1795-ben épült kápolna helyén épült 1836-ban. A kápolna egy domb tetején, szabadon áll. Az építése 7300 forintba került, amiből 1000 forintot Keresztesi Deák János özvegye adományozott. Egyhajós, homlokzata északnyugatra néz, és itt található a torony is. Sekrestyéje a délnyugati falhoz kapcsolódik. Homlokzata előtt négyoszlopos, timpanonos portikusz áll. A szentély falában 1841-ből származó sírkő található. A kápolna berendezése 18-19. századi; mellékoltárképét 1837-ben festette Schöfft József Károly. A Hanisch Mátyás 1804 körül festette főoltárkép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. A kápolna előtt Kálvária-szoborcsoport áll; Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna színezett kőszobrai 1795-ből valók. A stációfülkék és domborműveik 1766-ból származnak.
Déri-kert
Déri Frigyes 1916-ban megvásárolta és
Bajának adományozta a kertet.
A ferencesektől vásárolt parkban szerette volna felépíttetni Baja város
múzeumát, amely otthont adott volna a városnak szánt magángyűjteményének. Mindezt
az első világháború és a trianoni események meggátolták. A Déri-kertben több
művészeti alkotás, emlékmű is felállításra került: Déri Frigyes büsztje,
Miskolczy Ferenc, Miskolczy László és Padányi Gulyás Jenő I. világháborús
emlékműve és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve.
