Május 4-én a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör túracsapata Iharosba utazott. Iharos Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén helyezkedik el, a Kelet-Zalai-dombság és a Belső-Somogy homokvidéke határán terül el. Az Iharos név eredeti jelentése juharfával benőtt terület, és a falut körülvevő táj jellegére utal. Az ihar a juhar népnyelvi alakja. Más magyarázat szerint a helynév közvetlen előzménye az Iharos személynév volt, melynek végső eredete ugyanaz.
1860-ban báró Inkey Lajos háromszintes kastélyt építtetett szecessziós stílusban. Eredetileg egy kb. 7 hektáros park tartozott a kastélyhoz, ez francia park elrendezésű sövényeket, gruppokat és nagyon sok fakülönlegességet tartalmazott.
Az iharosi temetőben nyugszik Eötvös Józsefné, a nagy író és kultuszminiszter özvegye, aki lánya házassága révén került Iharosba. Eötvös Jolánta 1866-ban kötött házasságot báró Inkey Istvánnal, ebből adódóan többször is jártak szülei Iharosban. 1871-ben meghalt Eötvös József. Felesége ekkor költözött vidékre a lányához és itt is élt egészen haláláig, 1913-ig. Utolsó kívánsága ez volt: „Férjem a nemzet halottja én a nép halottja akarok lenni. Engem ne temessetek kegyúri templom kriptájába, én a falusi temetőben akarok nyugodni.” E kérését azzal magyarázták, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolt a köznéppel.
Inkey Pál (aki a térség országgyűlési képviselője is volt) ideje alatt érte el a teljességét a család gazdasága. Nyersolajjal hajtatott malma volt, fűrésztelepe, országosan is jelentős szarvasmarha állománya. Az erdő és vadgazdasága szintén országos eredményeket mutatott fel. Ő alakította ki a kastélyparkot, illetve létrehozta az ágneslaki arborétumot, amely közel 40-fajta fenyőt tartalmaz.
A II. világháború vége felé Inkey István báró a kényszerűségből a kiskastélyba költözött, majd 1943-ban Kanadába emigrált és ott halt meg. A családtól elvették mindenüket, a kastélyt végül 1978-ban felrobbantották. Ma csak a kiskastély látható részlegesen megváltozott külsővel. A nagy kastélyt körülvevő 7,5 hektáros gyönyörű park maradványa még ma is lenyűgöző az öreg fákkal. Ha az Inkey-ek a sírból feltámadnának, sem a falujukra, sem egykori rezidenciájuk helyére nem ismernének rá. Szomorú, de tipikus példa ez hazánkban. Iharos ma egy fogyatkozóban és pusztulóban lévő, a mai Magyarországot jellemző, minden nehézséggel küzdő település. Fénykorában 1890-ben 1183 lakosa volt, ma csupán 470.
A falu régi temploma a II. József korabeli első katonai felmérés (1782-1785) szerint erős, masszív épület volt, amelynek állaga a későbbiekben folyamatosan romlani kezdett, ezért 1815-ben veszélyesnek minősítették és lebontották a tornyát, majd hamarosan az egész épületet. Néhány éve régészeti kutatások megtalálták a középkori templom alapjait a temetőben. Ma itt láthatók „romjai”, elég szakszerűtlenül létrehozott és imitált formában. A mai katolikus templom 1823 és 1825 között épült, klasszicista stílusban. Hegyes sisakú tornya, félköríves szentélye és két boltszakaszos hajója van, a templom alatt található az Inkey család kriptája.
Ágneslaki Arborétum
Az Ágneslaki-völgyben a Máriás-patak felduzzasztásával létrehozott halastavak
közötti félszigeten, Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb fafajgyűjteménye
található. Ez az erdőterület a török pusztítások után a Kisfaludy, majd az
Inkey család birtokába került. Az arborétumot 1920 és 1925 között létesítette
Metzl Kamill erdőgondnok, 8 hektáros területet, a munkát később Pogány Károly
folytatta. A védett völgyben érvényesülő szubmediterrán hatás és a tavak
éghajlat-kiegyenlítő hatása miatt, valamint a jó talajadottságoknak
köszönhetően a fák napjainkra párját ritkítóan nagyra fejlődtek. Ma 26 lombos-
és 52 tűlevelű faj, valamint ezek változatai vannak képviselve, fenyők,
ciprusok, borókák, és főleg tuják meg hamisciprusok a legnagyobb egyedszámú
fajok a Dél-Dunántúl leggazdagabb örökzöld állományú arborétumában.
Tavasszal virágoznak itt a liliomfák (Magnóliák), a tulipánfák és a
rododendronok. Jelentősebb fajták: oregoni hamisciprus 12 fajváltozata, nyugati
és óriás tuják termetes példányai, gyönyörű simafenyő, jegenyefenyők, borókák
és kínai szúrós fenyő. A fenyőgyűjteményben mintegy 100 fajt, ill.
fajtaváltozatot tartanak nyilván. A lombos fajok közül legértékesebb a japán
juhar és az amerikai ámbrafa.
Az arborétum területén található az Ágneslaki-vadászházat 1934-ben építtette Inkey báró, melyet a Sefag Rt. részvénytársaság 2002-ben újított fel. Nevét Inkey Pál feleségéről Sztankovszky Ágnesről kapta.
