Május 2-án, a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai Az Alföldre, Dusnokra látogattak. Egy nagyon barátságos, vendégszerető települést ismertünk meg. Egész nap Majoros Márti vezetett és kalauzolt minket, a templomtól a kegyhelyen át egészen a Vajas-folyóig. Az „idegenvezetésből” a helyiek is kivették a részüket, megismerhettük a templom és az egyházközség történetét is. Helyből is sokan csatlakoztak a túrára, majdnem annyian, mint amennyien mi voltunk. Ki hosszabb, ki rövidebb szakaszon tartott velünk. Már a kápolnánál is kedveskedtek nekünk a helyiek vízzel és harapnivalóval. Visszafelé a temetőn át jöttünk, ahol egy szép emlékmű és kopjafa, valamint a keresztút stációi láthatók. A délután fő látnivalója a Vajas-folyó és a Házaspárok útja volt, ami igazán különleges élményt nyújt annak, aki elsétál ide. A kirándulás vége felé Márti és Jocó még házuk udvarába is behívtak, és egy pompás vendéglátásban részesítettek minket. Többen is sütöttek a helyiek közül, friss itallal, kávéval kínáltak bennünket. Még a település polgármestere, Mindszenti István és felesége is eljöttek, hogy köszöntsenek minket. Nagyon jó érzés volt Dusnokon lenni, igazán kedves és vendégszerető emberek társaságában. Köszönjük mindenkinek a nagyszerű élményt. Köszönjük Márti a sok törődést, gondoskodást, amivel megszépítettétek a kirándulásunkat. Jó volt veletek lenni.
Egyik tagunk záró gondolata: „A tegnapi nap remek volt. Ez is olyan emlék, amit nem felejtünk el. A kegyhely nagyon szép. A falu csodálatos, a Vajas partját irigylem. Egy szóval nagyon köszönöm és hálás vagyok a tegnapi napért. Szűz Mária meg az összes szent velünk volt, mert most zuhog az eső és ez is nagyon kell.” Szabó Józsefné Margit
Az alábbiakban ismerjük meg Dusnok értékeit.
Dusnok nagyközség
Dusnok a Kalocsai-Sárközben fekvő település a Vajas-folyó partján. Nevét III. Béla király 1193-1196 között kiadott oklevele említi először. 1639-ben még puszta volt és ekkor Miskey János és Veres István voltak a birtokosai. A 17. század közepén települt újra, midőn a törökök zaklatásai elől a nép az itteni mocsarak és erdők között talált menedéket. A nép ajkán élő monda szerint két dusnoki lakos, Matily és Perity, a Garáb-erdőben levágták a török vezér fejét és így felszabadították a török zaklatástól a falut. Az 1690. évi összeírás szerint csak három lakosa volt s ezért nem róhatták meg adóval. Az 1715. évi adóösszeírás alkalmával már 11 háztartást találtak itt. Lakosai ekkor magyarok és sokácok voltak. A török hódoltság után a kalocsai érsek birtokába került. 1848-ig a kalocsai érsek, majd a kalocsai főkáptalan volt a helység földesura és most az utóbbi a helység legnagyobb birtokosa. 1864-ben szeptember havában, szintén nagy tűzvész pusztított, melynek a helység nagyobb része áldozatul esett. A falu környékén a középkorban több virágzó település is létezett, Garáb helyén pl. egy régi templom alapfalai vannak a földben s innen már egy harang is felszínre került. Itt volt a hajdan virágzó garábi apátság. Dusnoknak 1870-ben 2892 lakosa volt, a csúcsot 1970-ben érte el 3875 fővel. Jelenleg 2960 lakosa van.
Szent Fülöp és Jakab apostolok templom
A templomot Patachich Gábor érsek emeltette téglából 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1814-ben újra felépítették. A falu templomának freskóit Márton Lajos, oltárképét Kákonyi Asztrik festette. A török elleni felszabadító háborúk után a kalocsai érsek birtokába került, aki telepítéseivel népesítette be a mai falu területét.
Mária kegyhely
Dusnok keleti határában egy csodálatos kis Mária kegyhely található. A kápolnát 1855 vagy más források szerint 1862-ben Szűz Mária tiszteletére építettek a hívek. Az elbeszélések úgy tartják, többször jelent meg itt Mária. Területi elhelyezkedése miatt ez mind a mai napig Feketi kápolnának nevezik. Egykor a kápolnától észak-nyugatra helyezkedett el a Feket település, mely a középkorban létezett. A kegyhely körül elhelyezkedő 1 hektáros területen egy forrás táplálta tó és egy fás liget található. A tónak gyógyító erőt tulajdonítanak. Legyen bármilyen szárazság, ez a tó még sosem száradt ki. A falu lakosai körében több elbeszélés, monda ismert az itt történt csodás eseményekről. A lelket felüdítő kis kápolna egyik állomása a Máriagyűd-Esztergom Magyar Zarándokút egyik alternatív szakaszának is.
Vajas-folyó
Dusnok különös kincse a Vajas folyó, ami rendezett parkjaival, kialakított fürdőhellyel, horgászási lehetőségekkel kikapcsolódást nyújt a dusnoki lakosok számára. A Vajas Kalocsa folyója. A középkori Vajas Foktőnél szakadt ki a Dunából, és kelet felé haladva érte el Kalocsát, ahol délnek fordulva kb. 150 km hosszan nagyjából a Dunával párhuzamosan haladva, a mai szerbiai Bács és a horvátországi Valkóvár között torkollott vissza a Dunába. A Duna mederváltozásai miatt több helyen egybeesett a Duna egykori folyásával, több helyen lefűződések, úgynevezett fokok kötötték össze vele. Ma már zsilipek szabályozzák a folyását, ennek ellenére őrzi a régi magyar vízi világ jellegzetességeit, hangulatát.
Hossza Kalocsától az érsekcsanádi átemelésig (a Dunába) 52 kilométer, szélessége 10-15 méter, a víz elég mély és lassú folyású, de nagyon tiszta. Túratervezők előszeretettel nevezik „titkos folyónak”, mert nagyjából ismeretlen, földrajzórán nem hallani róla, sőt a nevét hallva sem feltétlenül folyóvízre asszociál az ember. Különösen szép a Dusnok alatti kanyargós, erdei szakasz.
Házaspárok útja
A Vajas-part mentén a Házaspárok útja Magyarországon egyedülálló, igazi turistalátványosság. Ez a 9. ilyen jellegű park a világon. Az út hosszú folyóparti szakaszon szegélyezett, kaviccsal leszórt ösvényen sétálható végig a település peremén, természetesen nem csak házaspárok részére. Az út célja: a házasság fontos eseményeit, egyes állomásait örökíti meg, egy-egy vallási igével, megszívlelendő üzenettel. Az 1,3 kilométer hosszú Házaspárok útja 15 csodálatos stációjának tűzzománc plakettje, Gulyás Éva, szekszárdi művész alkotása.
Biki
Endre Gábor,
a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör vezetője
