Ezúttal a Közép-Mecsek legszebb részein barangoltunk Hősök terétől Meleg-mányon át Árpád-tetőig. Útközben felkerestük a forrásokat, ahol megemlékeztünk Baumann József munkásságáról, aki tevékenyen munkálkodott 3 évtizeden át az itteni források felújításában is. Az ő korszaka előtt Csokonay Sándor forrásépítő szintén sok évtizeden át óvta, gondozta a forrásokat. Talán nem véletlen, hogy 1898-ban éppen január 6-án, Vízkereszt napján született. Felidézésre kerültek a forrásépítések és felújítások, hiszen a ma felkeresett források közül a Bokor-forrás építésében magam is részt vettem. A túrán kihangsúlyoztam, hogy mennyire fontos a források "jókarban tartása", vagyis rendszeres tisztítása. Különösen fontos ez az utóbbi aszályos években, miután a vízhozamok évtizedek óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Nincs hótakaró, mely beszivárogna a talajba, s sokszor hetekig, hónapokig alig esik pár szem eső. Az utóbbi években a tartós, több napos áztató esők teljesen elmaradnak. Ennek eredményét láthattuk az alig csordogáló forrásokban, a gyéren folyó patakokban. A Melegmányi vízesés is már csak nevében él, jóformán csak csordogál, ami már nem igazán látványos. Szerencsére az erdő még szép üde és zöld, reméljük a nyár hoz némi esőt, hogy valahogy átvészeljék a fák az egyre forróbb nyarakat.
Biki Endre Gábor, túravezető
