FÜRDŐTÚRA NAGYATÁDRA 2.

 

Nagyatád határában a városközponttól két kilométerre találjuk a Fácánosi parkerdőt, mellette helyezkedik el a város által létrehozott nemzetközi faszobrász alkotótelep és szoborpark.

 

A Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep megalapítását a Symposion Bizottság fogalmazta meg az 1974-es Alapító Okiratban. Ennek értemében az alkotótelep azzal a céllal kezdte meg működését, hogy hazai és külföldi szobrászok számára lehetőséget biztosítson alkotó művészetük kifejezésére, szakmai és baráti együttműködésre, eszmecserére. Az alkotótelep létrejötte elsősorban Hamvas János, Nagyatád akkori tanácselnökének, Rumi Attila művésztanárnak, Bencsik István és Bors István szobrászművészeknek volt köszönhető.

Az intézmény azt a feladatot vállalta, hogy egy közösségi alkotóműhelyt kínál az itt dolgozó művészeknek, valamint a város számára szabadtéri múzeumot hoz létre. Az első alkotóidény 1975. június 1-én indult a Művésztelepi Albizottság szakmai irányításával.

1986-tól egy új Művésztelepi Albizottság járult hozzá a szakmai munka tervezéséhez és fejlesztéséhez, Farkas Ádám és Fekete Tamás szobrászművészek, valamint Néray Katalin művészettörténész személyében. 1987-ig Varga Géza Ferenc vezette az alkotótelepet. Távozását követően a Nagyatádi Művelődési Központhoz került az intézmény irányítása.

A művelődési központ elképzelésének megfelelően, központilag támogatott szimpozium formájában folyt az alkotómunka kétévente, majd 1996-tól biennálé keretében elkezdődtek az Országos Faszobrász kiállítások ugyancsak kétévenkénti gyakorisággal. Az utolsó faszobrászati kiállításra 2010-ben került sor.

Az alkotótelep fenntartását a kezdetektől a Nagyatádi Városi Tanács látta el, majd Nagyatád Város Önkormányzata vett át és jelenleg is önkormányzati intézmény – a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ – részeként működik.

A szoborpark és alkotótelep eredeti céljához hűen, az intézmény együttműködik az ország legnagyobb képzőművészeti egyetemeivel. Az alkotóidényekben a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói, valamint az évenként visszajáró szobrászművészek veszik igénybe az alkotótelep nyújtotta lehetőségeket.

A fa múlékony állaga erőteljesen kihat az alkotások élethosszára, 2020-ban azonban sor kerülhetett a fa-szobrok kezelésére, lefestésére. Ma közel 60 szobor található a szabadtéri gyűjteményben.

 

Nagyatádon, a parkok és fürdők városában (egy gyógyfürdő egy városi strandfürdő és egy uszoda is működik a csupán 9000 fős lakosú városban) fúrt termálkút vizét 1906 óta használják fürdőzésre. Nagyatád szívében, a Széchenyi tér hangulatos parkjában épült Gyógyfürdő messze földről csalogatja ide a látogatókat. A fürdő- és ivókúrára egyaránt alkalmas termálvíz az ország legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik.

A fürdőparkban lévő szabadtéri medencék, csakúgy, mint a fürdő egésze, minden évszakban várja látogatóit. A gyógyvíz 51 °C-os hőmérséklettel tör a felszínre, és a nátrium-hidrogén-karbonátos ásványvizek csoportjába tartozik.

 

Pécsről Nagyatádra a 7.10-es nagykanizsai fürdőjárattal juthatunk el, hiszen ez a járat a Dél-Dunántúlon több fürdővárost tár fel, így eljuthatunk vele Szigetvárra, Barcsra, Csokonyavisontára és Nagyatádra is, ahol kitűnő vizű gyógyfürdők működnek. Vissza ideális a 16.30-as járat, mely azonban rövidebb úton jön le, Barcsot nem érinti, így a visszaút kb. fél órával rövidebb.

A MÓKUS TANÖSVÉNY NYOMÁBAN

 

A minap bejártam az Árpádtetői Mókus tanösvény útvonalát. Sok évvel ezelőtt mikor létesült, akkor jártam rajta, de nem emlékszem, végig mentem–e rajta. Nem volt ismerős az út. Szerintem csak a nyugati felén jártam és onnan én akkor másfelé mentem tovább. Volt egy kis anomália: a régebbi térképeken fele ekkora útvonallal, kb. 2 km hosszban ábrázolják, s újabban 4 km körüli a berajzolt hossz, ami teljesen más nyomvonal, mint a korábbi. Ezt szerettem volna leellenőrizni. Szóval végigjártam az útvonalat és az alábbiak nyertek megállapítást: az útvonal nem egyezik sem a régi, sem a mostani nyomvonal ábrázolással, valahol a kettő közé tehető. Egy biztos, a felfestett út sokkal többet kanyarog, mint a nyílegyenes térképi ábrázolások. Ami még fontos, hogy a Száraz-gödör völgyig el sem megy, annak csupán egy oldalvölgyét érint.

Egyébként, nagyon szép és változatos erdőállományú az útvonal. A jelzések kiválóak, de a számozásnak nem sok értelme van, mert a 11 állomáspont egyikén sincs semmi. Értsd: semmi erdei létesítmény, de még egy tanösvénytábla vagy pad sincs sehol. Én még ilyen tanösvényt nem láttam… Akkor ez mitől tanösvény? Azt hiszem a létesülésekor volt 1-2 tábla, melyek most a Bob pálya környékén vannak, de az nem része az útvonalnak. 

A tanösvény kb. 25 évvel ezelőtti létesülése idején a következőt ajánlották: az akkori erdészettől kellett kis füzetet kérni a tanösvény bejáráshoz, abban voltak egyéb részletek a 11 állomáspontra vonatkozólag. Akkor még a mobiltelefonok nem a mai "okoskategóriába" tartoztak, és azt hiszem, még applikációk sem léteztek. Mindenesetre, aki csak úgy ide téved, és elindul bejárni segédlet nélkül az útvonalat, tanösvény élménye nem, de szép túraélménye azért lesz.

Ami viszont sokkal érdekesebb felfedezés volt számomra az egykori mészégető megtalálása. Érdekes mélyedésre bukkantam a fák között, sánccal körbevéve. Sok ilyen van a Mecsekben, már kb. 20 db-ot azonosítottam. Vörös, kiégett mészdarabok találhatók itt mindenütt a föld felszínén. Ez a Szárazgödör-völgy mellékvölgyének oldalában található.

A másik érdekesség Árpádtető lakott helyének legmagasabb pontja, vagyis a 426 m-es magaslat, melyet a turistatérkép is jelez, de név nélkül. Érdemes lenne ide kötőjellel felvinni az Árpád-tető elnevezést. A tanösvény nyugati részéhez közel található az a hely, mely teljesen elüt a környezetétől. Rendkívül szabdalt, köves, sziklás felszín, ugyanolyan kőzetekkel (mészkővel), mint amik a Lapist alkotják. Itt nincs is rendes erdő, csak csenevész fák nőnek. Először nem tudtam elképzelni, mitől vannak, hatalmas bemélyedések, bevágások, és furcsa domborulatok egy kb. 100 x 100 m-es helyen. Később világossá vált: egy hajdani kőbánya udvarában vagyok. Mindez Árpádtető legmagasabb pontján. Ezek szerint itt követ fejtettek egykoron. Nagyon érdekes, és különleges ez a helyszín, ide még érdemes lesz visszatérni. Semmi sem jelzi ezt a térképen. Nos, ezekről lenne érdemes táblát készíteni és kihelyezni, hogy hajdan itt mészégető működött, s ha meszet égettek, akkor a közelben kőbánya is üzemelt.