A minap bejártam az Árpádtetői Mókus tanösvény útvonalát. Sok évvel ezelőtt mikor létesült, akkor jártam rajta, de nem emlékszem, végig mentem–e rajta. Nem volt ismerős az út. Szerintem csak a nyugati felén jártam és onnan én akkor másfelé mentem tovább. Volt egy kis anomália: a régebbi térképeken fele ekkora útvonallal, kb. 2 km hosszban ábrázolják, s újabban 4 km körüli a berajzolt hossz, ami teljesen más nyomvonal, mint a korábbi. Ezt szerettem volna leellenőrizni. Szóval végigjártam az útvonalat és az alábbiak nyertek megállapítást: az útvonal nem egyezik sem a régi, sem a mostani nyomvonal ábrázolással, valahol a kettő közé tehető. Egy biztos, a felfestett út sokkal többet kanyarog, mint a nyílegyenes térképi ábrázolások. Ami még fontos, hogy a Száraz-gödör völgyig el sem megy, annak csupán egy oldalvölgyét érint.
Egyébként, nagyon szép és változatos erdőállományú az útvonal. A jelzések kiválóak, de a számozásnak nem sok értelme van, mert a 11 állomáspont egyikén sincs semmi. Értsd: semmi erdei létesítmény, de még egy tanösvénytábla vagy pad sincs sehol. Én még ilyen tanösvényt nem láttam… Akkor ez mitől tanösvény? Azt hiszem a létesülésekor volt 1-2 tábla, melyek most a Bob pálya környékén vannak, de az nem része az útvonalnak.
A tanösvény kb. 25 évvel ezelőtti létesülése idején a következőt ajánlották: az akkori erdészettől kellett kis füzetet kérni a tanösvény bejáráshoz, abban voltak egyéb részletek a 11 állomáspontra vonatkozólag. Akkor még a mobiltelefonok nem a mai "okoskategóriába" tartoztak, és azt hiszem, még applikációk sem léteztek. Mindenesetre, aki csak úgy ide téved, és elindul bejárni segédlet nélkül az útvonalat, tanösvény élménye nem, de szép túraélménye azért lesz.
Ami viszont sokkal érdekesebb felfedezés volt számomra az egykori mészégető megtalálása. Érdekes mélyedésre bukkantam a fák között, sánccal körbevéve. Sok ilyen van a Mecsekben, már kb. 20 db-ot azonosítottam. Vörös, kiégett mészdarabok találhatók itt mindenütt a föld felszínén. Ez a Szárazgödör-völgy mellékvölgyének oldalában található.
A másik érdekesség Árpádtető lakott helyének legmagasabb pontja, vagyis a 426 m-es magaslat, melyet a turistatérkép is jelez, de név nélkül. Érdemes lenne ide kötőjellel felvinni az Árpád-tető elnevezést. A tanösvény nyugati részéhez közel található az a hely, mely teljesen elüt a környezetétől. Rendkívül szabdalt, köves, sziklás felszín, ugyanolyan kőzetekkel (mészkővel), mint amik a Lapist alkotják. Itt nincs is rendes erdő, csak csenevész fák nőnek. Először nem tudtam elképzelni, mitől vannak, hatalmas bemélyedések, bevágások, és furcsa domborulatok egy kb. 100 x 100 m-es helyen. Később világossá vált: egy hajdani kőbánya udvarában vagyok. Mindez Árpádtető legmagasabb pontján. Ezek szerint itt követ fejtettek egykoron. Nagyon érdekes, és különleges ez a helyszín, ide még érdemes lesz visszatérni. Semmi sem jelzi ezt a térképen. Nos, ezekről lenne érdemes táblát készíteni és kihelyezni, hogy hajdan itt mészégető működött, s ha meszet égettek, akkor a közelben kőbánya is üzemelt.
