Nagyatád határában a városközponttól két kilométerre találjuk a Fácánosi parkerdőt, mellette helyezkedik el a város által létrehozott nemzetközi faszobrász alkotótelep és szoborpark.
A Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep megalapítását a Symposion Bizottság fogalmazta meg az 1974-es Alapító Okiratban. Ennek értemében az alkotótelep azzal a céllal kezdte meg működését, hogy hazai és külföldi szobrászok számára lehetőséget biztosítson alkotó művészetük kifejezésére, szakmai és baráti együttműködésre, eszmecserére. Az alkotótelep létrejötte elsősorban Hamvas János, Nagyatád akkori tanácselnökének, Rumi Attila művésztanárnak, Bencsik István és Bors István szobrászművészeknek volt köszönhető.
Az intézmény azt a feladatot vállalta, hogy egy közösségi alkotóműhelyt kínál az itt dolgozó művészeknek, valamint a város számára szabadtéri múzeumot hoz létre. Az első alkotóidény 1975. június 1-én indult a Művésztelepi Albizottság szakmai irányításával.
1986-tól egy új Művésztelepi Albizottság járult hozzá a szakmai munka tervezéséhez és fejlesztéséhez, Farkas Ádám és Fekete Tamás szobrászművészek, valamint Néray Katalin művészettörténész személyében. 1987-ig Varga Géza Ferenc vezette az alkotótelepet. Távozását követően a Nagyatádi Művelődési Központhoz került az intézmény irányítása.
A művelődési központ elképzelésének megfelelően, központilag támogatott szimpozium formájában folyt az alkotómunka kétévente, majd 1996-tól biennálé keretében elkezdődtek az Országos Faszobrász kiállítások ugyancsak kétévenkénti gyakorisággal. Az utolsó faszobrászati kiállításra 2010-ben került sor.
Az alkotótelep fenntartását a kezdetektől a Nagyatádi Városi Tanács látta el, majd Nagyatád Város Önkormányzata vett át és jelenleg is önkormányzati intézmény – a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ – részeként működik.
A szoborpark és alkotótelep eredeti céljához hűen, az intézmény együttműködik az ország legnagyobb képzőművészeti egyetemeivel. Az alkotóidényekben a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói, valamint az évenként visszajáró szobrászművészek veszik igénybe az alkotótelep nyújtotta lehetőségeket.
A fa múlékony állaga erőteljesen kihat az alkotások élethosszára, 2020-ban azonban sor kerülhetett a fa-szobrok kezelésére, lefestésére. Ma közel 60 szobor található a szabadtéri gyűjteményben.
Nagyatádon, a parkok és fürdők városában (egy gyógyfürdő egy városi strandfürdő és egy uszoda is működik a csupán 9000 fős lakosú városban) fúrt termálkút vizét 1906 óta használják fürdőzésre. Nagyatád szívében, a Széchenyi tér hangulatos parkjában épült Gyógyfürdő messze földről csalogatja ide a látogatókat. A fürdő- és ivókúrára egyaránt alkalmas termálvíz az ország legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik.
A fürdőparkban lévő szabadtéri medencék, csakúgy, mint a fürdő egésze, minden évszakban várja látogatóit. A gyógyvíz 51 °C-os hőmérséklettel tör a felszínre, és a nátrium-hidrogén-karbonátos ásványvizek csoportjába tartozik.
Pécsről Nagyatádra a 7.10-es nagykanizsai fürdőjárattal juthatunk el, hiszen ez a járat a Dél-Dunántúlon több fürdővárost tár fel, így eljuthatunk vele Szigetvárra, Barcsra, Csokonyavisontára és Nagyatádra is, ahol kitűnő vizű gyógyfürdők működnek. Vissza ideális a 16.30-as járat, mely azonban rövidebb úton jön le, Barcsot nem érinti, így a visszaút kb. fél órával rövidebb.
