Szeptember 22-én, az autómentes napon egész Magyarország területén ingyen lehetett utazni a közösségi közlekedéssel. Az információt nem verték nagydobra, de itt-ott egy-egy hírportálon azért lehetett olvasni róla. A MÁV oldalán szerepelt a hír, a Volánbusz oldalán viszont nem. Indulás előtti nap a biztonság kedvéért telefonáltam a buszos céghez, hogy akkor valóban lehet-e ingyen menni. Az első ügyintéző, aki felvette a telefont, nem hallott róla… Átadta másnak, ő azt mondta nem illetékes a témában. A harmadik elkiabálta magát, hogy van valaki, aki tudja (?), erre mondták neki, kérdezd meg a főnököt, itt van épp a szomszéd irodában. Átment, de közben mindent hallottam: igen, mondd az utasnak, hogy utazhat ingyen, de ne csináljatok nagy reklámot belőle… Aztán a telefonba elmondta, hogy igen, lehet ingyen utazni, és semmi nem kell hozzá, mert a vonatoknál azért egy tetszőleges hosszúságú jegyet azért kell váltani, és azzal lehet bármeddig és bármennyit utazni egész nap.
Eljött az utazás reggele: Uránvárosból a 4-es buszra szálltam fel, s nem mutattam fel semmit, nem is szólt a sofőr, bár a többiek mind mutogatták a bérleteiket. A 6 órási busszal indultam Nagykanizsára. Az előttem felszálló utasok mind kértek jegyet elég nagy összegekben, és kaptak is meg fizettek is. Én felszállva mondtam a sofőrnek, hogy az autómentes nap keretében akkor ugye mehetek ingyen. Halkan súgja, hogy a többiek ne hallják, i-g-e-n. Az utánam jövők szépen újra fizettek. Megfordult a fejembe, hogy mi lenne, ha elkiabálnám magam, hogy emberek, maguknak ma nem is kellene fizetni… Persze nem tettem meg, nehogy leszállítsanak. Ebből is látszik, hogy a mai világban az emberek nem is figyelik a híreket, vagy akik hallották, eszük ágában sem volt letenni a magas üzemanyagárak ellenére sem az autót. A másik, meg, hogy a cég dolgozói mennyire nem becsületesek az utasokkal, noha tudom utasításra cselekedtek így. Ez Magyarországon az autómentes nap a környezet megóvása jegyében. Adtunk is meg nem is, s közben ugyanannyian autóznak, de el lehet mondani, hogy megtartottuk. Undorító egy mentalitás és hozzáállás…
Nagykanizsára a járat 8.40-re érkezik, és innen 0 perces átszállási idő után 8.40-kor indul Zalakarosra a járat (a következő 9.15-kor), de bőven el lehetett érni, mert 8.36-kor már megérkeztünk. Itt azonban a felszállásnál vita lett köztem és a sofőr között. Szerinte kell venni jegyet, és kiegészítő jegyet is. Utóbbi oké, mert ezt gondoltam, hogy erre a Bp-re közlekedő a gyorsjáratra meg kell venni a kiegészítő jegyet. Végül bementünk együtt a forgalmi irodába, ahol közölték, hogy lehet ingyen menni, de kell egy jegyet váltani. Így Zalakarosig megváltottam a kiegészítő jeggyel együtt. Viszont itt egyéb bonyodalom is adódott: se engem, se több idős személyt nem engedett leülni a sofőr, mert elmondása szerint elfogytak az ülőhelyek. Kb. 20 ülésen ültek, a többire mind kis kártyák voltak helyezve a FOGLALT felirattal. Szerinte ezeket előre már az elővételes jegyvásárlók lefoglalták, olyanok, akik a későbbi megállókban fognak felszállni. Mivel még jöttek felszállók, s az állítólagos előzetese foglalók sehol sem voltak, szépen leült mindenki, így én is. 20 perc alatt meg is érkeztünk Karosra.
Itt létesült egy új termáltó és tanösvény, a gyógyfürdő szomszédságában, ez volt a mai túracélpont. A tavat a fürdőből leengedett gyógyvíz táplálja, így az kicsit langyos, élvezik a kacsák is.
A fürdőbe betérve jött a következő meglepetés: azon túl, hogy nincs már meg a szép kiállítás az előtérben, helyette méregdrága cukrászda működik itt, a belépőjegy váltásakor közölték, hogy a neten kinézett 5500 Ft-os jegy valójában 5900 Ft, mert itt a szekrényhasználatáért is fizetni kell. Jó kénytelen voltam kifizetni. Azonban közölték azt is, hogy ezért a csekély 5900 Ft-ért nem használhatom a gyógy-kert külön elkerített gyógyvizes medencéit. Erre még külön 2000 Ft-os kiegészítőjegyet kell váltani. Mivel hozzátették, hogy tulajdonképpen az alap jegyárért is kb. 10 medencét igénybe tudok venni, és abban is van gyógyvizes, maradtam a „filléres” 5900-es jegynél.
Végül kellemesen telt a fürdés, igaz az ebédlőben ért az újabb meglepetés. Csak 4000 Ft. felett lehet ebédelni egy szerény menüt, de a jobb fogások 6000-7000 Ft. körül voltak. Eredetileg úgy terveztem, hogy a 16.36-os busszal utazom Karosról Kanizsáig, ami 17.00 órára érkezik ide, és innen 17.22-kor megy Pécsre a busz.
Mivel a fürdőben végül nem ebédeltem, csak a hozott szendvicsemet ettem meg, ezért egy fél órával előbb kijöttem, és gondoltam, mivel délután 10 percenként megy busz Kanizsára, így ha előbb odaérek, van pékség a pályaudvaron, s veszek valamit. A megállóban megnéztem: 16.36 előtt három busz is jön 16.11, 16.17 és még egy 16.17-kor. Elég sok utas volt, több fürdős dolgozó, akiket megkérdeztem, hogy ami most jön, az ugye, kb. 20 perc alatt ér Kanizsára. Azt mondják, egy kicsit több. Jó gondoltam, biztosan 25, legfeljebb 30 perc, és még akkor is előbb érek oda. Kis késéssel, de megjött a 3-ból az egyik busz a következő felirattal a digitális kijelzőn: Zalakaros – Nagykanizsa. Pompás, gondoltam…
Az olyan nagyon fel sem tűnt, hogy csak egy idős házaspár száll fel, és én, a többiek nem. Gondoltam, mivel láttam közben, hogy mögöttünk a másik busz is már jött, hogy akkor azzal mennek. Mivel jegyet nem kellett váltani, és ez a sofőr nem is szólt semmit, nyugodtan leültem. Egy idő után arra lettem figyelmes, hogy a busz nem arra megy, amerre jöttünk, vagyis lekanyarodott a főútról, és egy kis falu, Nagyrécse felé vett az irányt. Itt egy nagyon szűk fordulóba jutott, ahol sok iskolás szállt fel. Ekkor már gyanús lett valami. A mellettem ülő idős házaspárt kérdeztem, hogy-hogy bejöttünk ebbe a faluba. Ők nem tudják mondták, s kérdésemre, mikor ér be a busz Kanizsára, azt válaszolták, hogy szerintük nem sok, talán 10 perc.
Közben az okos-telefonon megnéztem ezt a járatot, s kiderült, hogy 12 faluba megy be, és csak másfél óra alatt ér be Kanizsára, 17.50-kor, nekem meg elmegy Pécsre 17.22-kor a buszom. Előre mentem a sofőrhöz, és kérdeztem, hogy valójában milyen járat ez. Megerősítette, hogy valóban ő egy falujáró iskolajárat, mellyel csak az iskolások szoktak jönni, és mondja, furcsállotta, is hogy hárman erre szálltunk fel. Azt mondja azt hitte, csak úgy az autómentes napon akarunk passzióból ingyen utazgatni. A házaspár egyébként is bőven ingyen utazott (65 felett). Megkérdeztem, hol tudok én erről a járatról leszállni, és átszállni a normális járatokra, mire a válasza, erről már sehol se… Na ba… meg. Gondoltam.
Kisebb tanakodás után azt mondja, elvisz Galambokig, ott próbáljunk átszállni arra, ami Karosról 16.36-kor indult. Nem bíztam ebben, hiszen ő 16.45-re ér oda, az meg 16.40-kor elmegy, eleve nem lehet elérni. Azt mondta a sofőr, belehúz, akkor talán odaérünk. Közben meg az idős házaspár is meghallotta, hogy ők is rossz buszon vannak, és felkeltek, hogy leszállnak, de véletlenül még jóval Galambok előtt jeleztek, így a Zalasárszegi elágazásnál is fölöslegesen megálltunk, és mégse szálltak le, és ezzel még időt is vesztettünk. Végül megérkeztünk Galambokra, de már jött szembe a járat, aminek villogott a mi sofőrünk meg dudált, mi meg leszállva, hadonászva integettünk, mert át kellett volna menni a szemközti oldalra, de akkora volt az autóforgalom, hogy egyszerűen nem tudtunk átmenni.
Hát, már majdnem feladtuk, mikor gyorsan, két autó közt megkíséreltük az átfutást, végül sikerült elérni a buszt, de úgy, hogy ő eleve és szerencsére egy kis késéssel érkezett. Sikerült időben Kanizsára érni, még jutott egy kis idő bemenni a pékségbe, aztán felszálltam a 17.22-es buszra. Szerencsére ez a hosszú út Pécsig már különösebb esemény nélkül telt, illetve egy kedves ismerősömmel találkoztam, akivel egész hazáig beszélgettünk.
Hát eltelt az autómentes nap, s hazafelé is mindenki vette a több ezer forintos menetjegyeket, úgy látszik, egy utas sem tudta, csak én, hogy nem kell fizetni…
De mit is reklamálok én, hát ezt az egész napos rém utazást én ingyen kaptam, illetve pár száz forintért.
