Kállai János emléktúra
Kállai Jánosnak elévülhetetlen érdemei vannak a máriakéméndi erdei létesítmények létrehozásában, felújításában, a kegyhely szépítésében, valamint a határban elhelyezett kőkeresztek megújításában. A település életében is aktív közösségépítő munkájára mindig lehetett számítani. Jani bácsi tiszteletére a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csapatával idén is emléktúrát szerveztünk, melyen azok vettek részt, akik szerették, de olyanok is eljöttek, akik ugyan nem ismerték, de munkásságát tisztelték. Az alábbiakban ismerhetjük meg a bejárt helyszíneket.
Máriakéméndi kegyhely
A legenda szerint 1740 tavaszán a romos templom környékén játszó kislányoknak megjelent itt a Szűzanya, ami elindította a zarándoklatokat, majd a jelenést követően a hely a környékbeliek búcsújáró helyévé vált. Előbb kápolnát emeltek, majd a gótikus templomot barokk stílusban bővítették. Kolostor is épült, mely korábban plébánia volt, jelenleg zarándokszállás. Kállai Jani bácsi szívügye volt a szent hely, számtalan munkaórát töltött itt a park rendbehozásával, vagy éppen az épületek felújításánál segédkezett.
Törökvári-pihenőhely
Hajdanában, még a 13. században a Máriakéménd fölé magasodó Vár-hegy csúcsán egy korábbi földvárra épített kővár állt Óvári Konrád birtokaként. A történelem viharai megtépázták az erődöt, majd a mohácsi csatavesztést követően sorsa megpecsételődött. Lakói elhagyták, rommá lett. A falu újjászületésének hajnalán a beköltöző német telepesek köveiből építették meg pincéiket, házaikat és gazdasági épületeiket. Ma már csak egy kisebb falmaradvány emlékeztet a múlt örökségére. A domb aljában létesült a Törökvári-pihenőhely. 2011 és 2023 között a Törökvári teljesítménytúrák fő állomáspontja volt. A korábbi forrás és a kút az utóbbi aszályos években nem működik. A pihenőhely fő gondozója, és többszöri megújítója Kállai János volt. Jelenleg ismét megújulásra vár, de Jakab Márta polgármester és a Mecsekerdő Zrt. közös összefogásával várhatóan hamarosan megújulhat a pihenőhely.
Ruzsek-kereszt
Az egykori malomtulajdonos családja emelte földjükön a feszületet. A sárga túra útvonala érinti.
Ruzsek-malom
A Kátolyi elágazásnál található az egykori, részben átalakított, részben pedig eredeti formáját őrző malomépület. Régebbi tulajdonosáról Petz-malomnak is nevezik, mely az 1940-es évekig üzemelt. Az épületből már egy részt elbontottak, de fő tömege ma is látható, szépen rendben tartva lakó funkciót tölt be.
Téglaégető
A téglaégetőt még az 1740-es években létesítette a Máriakéméndi Egyházközség. Az itt égetett téglából épült meg a kegytemplom, a kolostorépület, a csárda, mely ma már nem áll, és az 1 km hosszúságot elérő téglakerítés, mely a kegyhelyet körbeveszi. Miután az épületek elkészültek, az 1770-es években az egyház bérlőnek adta, majd eladta a téglaégetőt, s az magánkézben üzemelt egészen az 1940-es évek közepéig. Az égetőkemencék romjai ma is láthatóak az erdőben.
Templom-forrás
Hajdanában egy vízimalom (Lipsen-Mühle) őrölt itt gabonát. A Kátoly felől érkező, mesterségesen létrehozott malomárokból kapott vizet. A malom az 1950-es évekre elpusztult. Az itt eredő forrás Biki Endre Gábor, Kállai János és sok más segítő részvételével épült meg 2012-ben. Azóta is bőven adja a legszárazabb években is a vizet. Iható, kristálytiszta vizéért sokan felkeresik.
