A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csoportja ezúttal Szalántára látogatott. Szalánta két településrészből áll. Németiben egy nagyon szép templomot láthattunk, melynek különlegességét az adja, hogy először egy kápolna épült ezen a helyen. Később ez mellé épült fel a templom, úgy, hogy a kápolna ma a sekrestye funkcióját tölti be, de eredeti oltára a mai napig megmaradt. Így fordul elő az, hogy a templom főoltárán kívül a mellékoltár is Szent Lászlót ábrázolja. A templom gyönyörűen ápolt és felújított. A templomot igazán szívügyének tekinti Szabó Károly és felesége, akik a templomot és környékét gondozzák. Már a templom bejáratánál kaláccsal és frissítővel vártak bennünket. Károly elmesélte az itteni közösség összefogását, és eredményeiket, melyek szép példaként követendőek. Kívánjuk, hogy sokáig tudják őrizni a múlt örökségét Isten legnagyobb dicsőségére.
Szalánta és Németi
Németi első írásos emléke 1240-ből való, az az irat a települést Nemti néven említi. Szalántáról 1192-ből ismert az első irat, ott a települést Zolounta néven említették. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Ősi templomát Szent Márton tiszteletére szentelték. A törökök elpusztították. 1704-ben plébánosát a rácok megölték. A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek e vidékre. Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-es években.
A mai Szent László király-templomát a korábbi templom anyagának felhasználásával 1804-ben építették. (Ez viszont ellentmond annak, hogy már egy 1782-es térképen a mai helyén szerepel a templom, ezért vagy korábban épült, vagy csak a kápolna állt ekkor még.) A középkorban még Szalánta volt jelentősebb, a 18. század végre, azonban Németinek lett nagyobb szerepe. Templom is itt épült, majd kicsivel később a plébánia is itt létesült, sőt Németi az 1980-as évekig espereskerület is volt. Az itteni emeletes plébániaépület kolostorok belső világát idézi. A hatalmas épület közel 20 éve lakatlan. A helyiek terve, hogy a statikailag kiváló, de műszakilag leromlott, elhanyagolódott műemlék épület és a plébániaudvarban található kihasználatlanul pusztuló gazdasági épület a közösséget szolgálhassa. Mivel a helyszín a Pécs – Máriagyűd és zarándokok útvonalába esik, érdemes lenne az egyházmegyének költeni rá, hiszen a templom is gyönyörű, hívek is vannak még. A barokk plébániaház is megmentésre, újbóli használatbavételre érdemes, ha sikerül funkciót találni az elhagyott épületnek.
A 20. század második felében ismét Szalánta indult fejlődésnek és terjeszkedett, amikor is az 58-as főút mentén sorra épültek az új házak. Templom azonban itt nem épült. 1977-ben a két falu Szalánta és Németi egyesült. Pécs közelsége miatt jelenleg is fejlődő település.
Szalántai-tó
Szalántán a völgyben található, melyet turisztikai tábla jelez. A horgásztó mérete 1,5 hektár, partja füvesített, árnyékot adó fák veszik körül. A keleti oldalon ligetes környezetben tűzrakó helyek főzési, grillezési lehetőséget biztosítanak környezetbe illő asztalok, padok között. A gyerekek részére játszótér, homokozó került kiépítésre.
