HAJDANI VASBÁNYÁK NYOMÁBAN

 

A Geresdi- és Szekszárdi-dombság kerülő túrasorozat 2. túráját is teljesítettük, annak ellenére, hogy reggel és az induláskor is esett az eső. Amikor megérkeztünk indulópontunkra elállt, s szerencsére napközben már egyáltalán nem esett, a sáros szakasz sem volt hosszú, illetve többnyire kikerülhető volt. Utunk első felében szilárd burkolatú úton vezetett utunk, ez most pont ideális volt, majd megkezdődött a vadregényes erdei szakasz, szurdokvölgyekkel, patakátkelésekkel, egykori bányák felkeresésével és az itteni kőzetek elemzésével. Végül egy szép gyertyános-tölgyes erdőben fejezhettük be a túrát, ahol még néhány nagyon idős bükk példányát is láthattuk.

A területen egykor vasbányászattal és mészégetéssel foglalkoztak, ezért az alábbiakban összegyűjtöttem e két régi mesterséggel kapcsolatos ismereteket. 

 

Vasbányák

 

A vasérclelőhelyen vas-és mangánoxidból álló kiválások találhatóak. A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve. A vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7 tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz, változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a kéreg átlagos vastartalmához képest 3-4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet.

A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak. A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60% fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival (jáspis, kvarc) nő össze. A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető. A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos keletkezésűek.

Magyarország egyetlen bányászható vasérctelepe Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Rudabánya város környékén található, mely hidrotermális eredetű. Magyarországon néhány helyen még akadnak vasércek, de legtöbbjük művelésre alkalmatlan. A Bükk-fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék is vannak, az utóbbit az 1950-es években bányászták is. Az Árpád-korban Pécs és Komló környékén bányásztak ilyeneket.

 

Mészégetők

 

A mészégető a termésállapotban kifejtett kalciumtartalmú kövek kiégetésével foglalkozó szakember, aki a mészégetéshez szükséges berendezésekről, anyagokról gondoskodik, majd a kész meszet értékesíti. A mészégetéssel foglalkozók népi neve meszes. Meszes szavunkról 1150-ből származik az első írásbeli adat.

A mészégető kövekből kemencét, mészpestet épít. Ezt gyakran partoldalban készítik, így a környező talaj a kemence jelentős részét szigeteli. A kör alakú kemencében tűzteret, ennek elején boltozatos, álboltozatos tüzelőnyílást képeznek ki. A tűztér fölé boltozatosan összehajló falakkal égetőteret emelnek. A kemence teteje meglehetős szélesen nyitott marad. A megfelelő kőzetfajtákból kifejtett darabos köveket itt rakják a tűztérbe. Miután azt megtöltötték, a kemence felső nyílása felé púpozzák tovább úgy, hogy az nagyjából boglya alakúra nő. – A meszet fával égetik, ahol rendszeresebb a termelés, tűzifát használnak, másutt helyből vágták ki régen a fát. A tüzelésnek hosszú órákon át kell folynia, a tűznek át kell járnia a kemence egészét. A lángnak ki kell csapnia a kövek közül a kemence tetején. Egy-egy helyen rendszeresen több kemencét építenek, hogy folyamatosan dolgozhassanak. Mivel hosszú időn át éjjel-nappal tüzelni kell a kemencék alatt, a mészégetők ideiglenes szállásokról gondoskodnak, kunyhókat építenek.

Égetés után a kemencét hűlni hagyják, majd kirakják a kész égetett meszet, amelyet csapadéktól védett száraz helyen kell tárolni. Hazánkban csak égetett meszet szállítottak, azt a felhasználás helyén vagy közelében oltották. Ritkán fordult elő, hogy az égetetlen mészkövet, ha nagy mennyiségű mészre volt szükség távoli építkezésen, a felhasználás helyszínén égették ki. 

 

TEMPLOMLÁTOGATÁS KOZÁRMISLENY VÁROSÁBAN

 

A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör 30 fős csoportja Kozármisleny városába látogatott. Helyből már várt ránk Tarcsay Gyöngyvér, aki három évtizede a város képviselője. A mai napon ő volt a város és a templomok bemutatója. Beszámolóját nagy élvezettel hallgattuk, hiszen mindig nagy öröm ha részleteiben is megismerhetjük egy-egy szakrális érték építésének, létrejöttének mozzanatait. 

Így megtekintettük a református és a katolikus templomot is, ahol Gyöngyvértől nagyon alapos ismertetést kaptunk. A kolostortemplom melletti kápolnában Dánél Mária Francesca nővér fogadott bennünket, aki a szerzetesi életről és missziós szolgálatukról adott tájékoztatást. 

Hála és köszönet szívünkben, hogy az égiek ismét kedves emberekkel hoztak össze és így vármegyénkből újabb szép értékeket ismerhettünk meg. Az alábbiakban olvashatjuk a látottak történetét.

 

Kozármisleny

Kozármisleny kisváros Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. 1928-ban jött létre Kiskozár és Misleny települések egyesítésével. 1445 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.

A város történetének kezdete a régmúltba nyúlik. Az első régészeti lelet a bronzkor korai szakaszából, i. e. 1900-1800 körül a Somogyvár-Vinkovci kultúra népétől bukkant elő. A rómaiak számos emléket hagytak maguk után. A honfoglalást követő időszakból a 10-11. század korából több sírt tártak fel. A területen két jelentősebb várispánságról tudunk, középpontjukban egy-egy földvárral, élükön az ispánnal. A koaszti várispánság többször volt átvonuló hadak szálláshelye és a hagyomány szerint többször láthatta a magyar királyt fényes kíséretével. A középkor idején a Koaszt várispánság Kiskozár határában állt, amelyet II. Endre (udvardi) Farkas ispánnak adott.

Kiskozár és Misleny falvak a történelmi korokban fontos szerepet játszottak. Kozár temploma miatt jelentős helynek számított a 14. század első felében. Neve 1332 és 1335 között Kosar alakban bukkan fel a pápai tized-összeírásokban. A 15. században Kiskozár a pécsi püspöké, Misleny pedig ennek részbirtoka lett. Kiskozár és Misleny is lakott helység volt a török hódoltság alatt, magyarok és katolikus délszlávok laktak itt.

A török uralom megszűnésekor Kiskozár az üszögi uradalom tartozéka lett, és azt érdeme jutalmául Sonchez császári tábornok nyerte el. Leánya révén gróf Pálffy Lipót is birtokolta, akitől a Batthyány grófoké lett. Misleny földesurai a 18. században szintén gróf Batthyányiak voltak.

1760-ban Kiskozárba németek érkeztek, és a 19. század elejére a falu német többségűvé vált. Ugyanakkor Misleny a Rákóczi-szabadságharc után egynemzetiségűvé lett, lakói ettől kezdve magyarok, mindössze a század második felében költözött ide kevés németajkú. A Kiskozár helynév kis előtagja a szomszédos Nagykozár miatt megkülönböztető szerepű. A Kozár helynév a kabarokkal, a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet. A Misleny helynév szerb-horvát eredetű személynévből keletkezett. Az egykori Malom-árokban, a Csatornán valamikor több malom működött.

A település gyors fejlődése az 1960-as évek második felében indult meg. Az 1970-es években Pécs új kertes, családi házas peremtelepülésének tekintették. Baranya megyében egyedülálló népesség növekedés napjainkban is tart. Ennek fő oka a Pécsiek kiköltözése a lakótelepi, sűrű népességű környezetből csendesebb, családi házas, kiskertes övezetbe. 2007. július 1-jei hatállyal lett város.

 

Református templom

2006-ban épült modern stílusban, erdélyi építészeti elemekkel. A Kálvin téren a gyülekezeti házzal egybeépülve áll. Tornya a déli homlokzatból kissé előlépve az épület délnyugati sarkát foglalja el. A szakrális teret belül deszka lambéria borít. Két harangja van, a nagyharang 325 kg, a kisebb 115 kg.

 

Flüe-i Szent Miklós kolostor templom

1993-ban kezdték el építeni Kozármislenyben. Bali Katalin Kapisztrána alapító nővér, a rend akkori elöljárója, a nővérek részére szeretett volna egy kolostort és mellette egy templomot építtetni, ezért imádkozott az Úrhoz és ezért kérte az emberek segítségét. Josef Eberli svájci plébános személyén keresztül a svájci emberek adományából épült fel a templom 4 év alatt. Eberti atya életfeladatának érezte, hogy saját országa védőszentjének tiszteletét jobban elterjessze, ismertesse a világ egyházban, ezért a templom a Flüe-i Szent Miklós titulust kapta. Ünnepe március 21-én van. A templomot Viczencz Ottó pécsi tervezőmérnök tervezte, Eördögh István építészmérnök pedig kivitelezte az építését. Templom szentelés 1997-ben volt.

A templomnak három harangja van. A három harang súlya összesen 800 kg, svájci szokás szerint a harangoknak nevet is adtak; nagy harang – Flüe-i Szent Miklósról, középső harang – Szent Mihály arkangyalról, és a kis harang Assisi Szent Ferencről kapta a nevét. A nagy és a kis harangot Lengyelországban öntötték, amelyek elkészítéséhez a kozármislenyi hívek is anyagiakkal hozzájárultak. A középső harangot Svájcból ajándékozták az új templom részére.

A templomban látható R. Törley Mária szobrászművész alkotása. A szobor Flüe-i Szent Miklóst és feleségét – Dorothea asszonyt – ábrázolja legkisebb gyerekükkel együtt, megörökítve a búcsúzás pillanatát, amikor Szent Miklós – Isten hívására, felesége és püspöke engedélyével – a remeteségbe vonult vissza. A templom fennállása óta folyamatosan imádkoznak benne a ferences nővérek és a kozármislenyi hívek, kérve az Úr segítségét és áldását életükre.

 

Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei

 

A rend betegápoló karizmájával segítik a nővérek a településen élő idős embereket, így ápolják és gondozzák a rászorulókat. Közel 30 éve végzik a lelkigondozói szolgálatukat is. Az imaórákba, a közös szentségimádásokba az egyházközség hívei is bekapcsolódnak. A Dorothea Otthonban szintén betegápolói és lelkigondozói tevékenységet látnak el. Minden évben október 3-án ünneplik Szent Ferenc tranzitusát, ehhez kapcsolódóan többnapos Ferences Napokat szerveznek lelki programokkal. Erre a programra érkeznek ferences atyák, bekapcsolódnak a ferences világi harmadrend tagjai is, továbbá hívek is jönnek. Szentmisékre és előadásokra, közös zsolozsmára is sor kerül.