Ezúttal csoportunk azon tagjainak hirdettünk egy rövid távú és kényelmes
sétát, akik a hosszabb túrákat már nem tudják teljesíteni. Így egy
kellemes délelőttöt tölthettünk el, ahol megismertünk egy szép kis
kegyhelyet, forrásokat, a szép tavaszi virágokat és még pár szál
medvehagymát is szedhettünk. Az alábbiakban ismerjük meg ezen városrész főbb nevezetességeit. (A képek alább görgetve láthatók.)
Szent-kút
Több száz éve ismert és foglalt forrás, melyet mindvégig folyamatosan
hasznosítottak. A harangtorony előtt található támfalból kiálló csövön át lép a
forrás vize a napfényre. Vízhozama 0-12 liter/perc érték körül mozog. Alsó
triász karbonátos üledékekből származó repedésvíz megjelenési helye, mely az
utóbbi években alacsony hozamokkal jelentkezik, de olykor az árok mélyebbi
talppontján egy zárt telek kertjében jelenik meg. Vizéből némi mésztufakiválás
is tapasztalható. Harangláb-forrásként is ismert. A pálos szerzetesek kolostora
állt itt egykoron. Valamikor zarándokhely volt, szemhéjbetegségekre találtak
itt gyógyulást. Kolostor is látható az 1778-as térképen. A forrást az 1894-ben
megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv
a városban és annak környékén” c. könyvben is említik. Íme: "A Vöröshegy
tövénél keletre fordulva, a község felső végénél találjuk a szent kutnak nevezett
forrást, melyre két óriás hársfa terebélyes koronája vet védő árnyékot, s mely
az egész községet üde friss vízzel látja el." A Mecsek részletes
kalauzának 1939-es kiadása Szentkút-forrásként írja le. A foglalt forrás
aknája/medencéje téglából falazott és kb. 2 m mély.
A medence fedését a fölé épített harangtorony biztosítja. A forrásmedencéhez
lépcsősor vezet le, innen csővezetéken jut ki a víz a korábban betonvályú
helyén kiépített támfalba elhelyezett kifolyóhoz. A terméskővel burkolt
támfalat és a kifolyócsövet 2001-ben újították fel. A kút felépítményére a
harangtornyot 1930-as években emelték, harangját kisasszony napján szentelték.
A korábbi haranglábat a jelenlegitől néhány méterre északnyugatra fából
ácsolták. A forrásról és a kápolnáról 1888-ban Dörre Tivadar rajza jelent meg
először nyomtatásban.
Rózsa-forrás
A forrás egy kb. 100 literes "kőmedence", betonlappal letakarva a
kifolyónál kötéssel erősített résszel. Az alsó triász karbonátos
képződményekből származó repedésvíz megjelenési helye. A foglalás tetején
márványtáblán látható a felirat. Az erdészet foglalta 1972-ben, a táblát
Csokonay Sándor véste. Csapadékos időszakban a foglalás körül több helyen is
megjelenik a víz. Hozamaira mérések szerint a 2–8 liter/perc érték a jellemző.
A mellette emelkedő Rózsa-hegyről, és völgyről kapta a nevét, amiben folyik. A
forrást egy erdész apósa fedezte fel és foglalta 1972-ben. Érdekes még az is,
hogy állítólag Oppe-forrásnak akarta elnevezni (Oppe Sándorról), végül
Rózsa-forrás lett a neve (Csokonay Sándor szerint). Érdekesség, hogy régen a
forrást betonlépcsőn, majd egy fa lépcsőn lehetett megközelíteni a hídról. Ma
már ezeknek csak hűlt a helyük, így a forráshoz jutás nehézkes a meredek
partoldalban.
Kancsal-forrás
Régen a foglalatán elhelyezett vörösréz táblán
volt olvasható a neve. Sajnos a fémtábla eltűnt, amit egy gránit táblával
pótoltak. A forrás jelenlegi építményét az 1970-es években a Mecseki
Ércbányászati Vállalat Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai építették, és az
eredeti táblán nevük is olvasható volt. A mészkövekből összerakott
forrásépítmény kifolyócsövéből érkező vízmennyiség kiegyenlített, 2–5
liter/perc értékek között váltakozik. A kifolyó víz a Szentkúti-völgybe
csordogál. Vize az alsó triász werfeni emeletébe tartozó mészkőből lép ki.
A forrás előtt asztal, pad és szalonnasütő várja a kirándulókat. A forrástól
néhány méterre szép mésztufa kiválást lehet felismerni. A forrás táblája 1984.
májusában készült el és Zelenik István (MÉV) készítette kollégáival. Több ilyen
tábla készült, pl. a közeli Széchenyi- és Kismélyvölgyi-forrásokra. Réz lapra
gravírozták a feliratokat és stilizált tölgyfa ág került a tábla bal szélére,
valamint a Szocialista brigád neve jobb alsó sarokba. Sajnos egyik tábla sincs
már meg. Csokonay Sándor szerint, a kerületi erdőmérnök nevezte el így, mivel
építés közben azt mondta: „kancsalul néz ez a kő”. Eredetileg Iker-forrás volt
a neve, és Csokonay Sándor jegyzékében is ilyen néven szerepel. A ’90-es
években a forráshoz egy falépcsőn lehetett lejutni, ma már egy kis ösvény vezet
hozzá.
Medvehagyma (Allium ursinum)
Nevét arról kapta, hogy a barnamedvék
előszeretettel fogyasztják a növényt, és még a föld alól is gyakran kiássák, de
hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is. Népies neve vadfokhagyma. A nedves,
árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen
fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár elejére
elszáradnak. Régebben májusban, ma már többnyire április elején, közepén virágzik.
Európában elterjedt, hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők
aljnövényzetében nő tömegesen. Tömeges előfordulási helye a Gerecse, a Bakony, a
Zselic és Mecsek, ahol legfőbb hazája Orfű környéke.
Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a
medvehagyma könnyen összetéveszthető a májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi
kikericcsel, igaz ezek később nyílnak. Mindkét esetben az eredmény súlyos,
halálos mérgezés lehet. A
medvehagyma és a másik két növény közti legfőbb különbség az, hogy a
medvehagyma levelei és virágzata is erősen fokhagyma-illatúak, míg a másik két
növényé nem.
Leveleit tavasszal, a virágzás előtt kell
szedni. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják. Szárítani is
lehet, majd összemorzsolni. Kitűnő főzelék készíthető belőle. Enyhén párolva,
majd összeturmixolva finom étel. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva
vagy salátákhoz keverve. Leveseket, burgonyás ételeket fűszerezhetünk vele,
vagy főzhetünk belőle medvehagyma-krémlevest (egy krumpli, hagyma, fokhagyma és
tejszín hozzáadásával), illetve a hűtőszekrényben tárolható pesztóként
(olajjal, parmezán sajttal, sóval és magokkal összeturmixolva), ami rizses és
tésztaételek szószaként is finom. Régi, népi étel (pl. beré) különleges
ízhatású változatát adhatja. A jellegzetesen erős illatát az ételekbe keverve
elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek. Sokoldalúságát
bizonyítja, hogy sok élelmiszeripari cég alkalmazza különböző alaptermékeik
ízesítéséhez. Például: medvehagyma pesztó, Medvehagyma olívaolajban,
medvehagyma só, medvehagymás mustár, medvehagymás torma stb.
Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre,
krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a
magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a
vizelet ürítését, tisztítja a vért. Természetes Antibiotikum.
