November 6-án, még mindig nagyon kellemes, szép őszi időben szerveztem kirándulást a Baranyai-dombságba. Monyoródon a buszfordulóban szálltunk le a menetrend szerinti járatról. Kern Mária már jött is kinyitni a templomot. Többen is megjegyeztük, a kis lélekszámú településhez képest milyen szépen rendben tartott a templom, melyet a közelmúltban kívül is renováltak. Köszönjük a lehetőséget, hogy betérhettünk a templomba, és, hogy mosdóhasználatra is nyílt lehetőség a kultúrháznál.
A falu egyik szép utcáján indultunk útnak, ahol régi, de igényesen felújított porták mellett haladtunk el. Betértünk az erdőbe. Az erdei szurdok jól járható volt. Szerencsére a helyi önkormányzat és Simon Gábor polgármester úr is szívén viseli a turistaút sorsát, így, ha kell, megtisztítják az utat a kidőlt fáktól vagy egyéb terepi akadályoktól. Felértünk a fennsíkra, ahol Monyoród és Máriakéménd határpontján áll a helyiek által csak Margarétának nevezett szobor. A múlt ködébe vesző legenda szerint hajdanában egy kislányt itt kígyó mart meg, melybe belehalt, és emlékére állították a szobrot. A népmonda másik változata pedig úgy szól, hogy egy teheneket őrző lányt ragadott itt el a sárkány. Azóta áll Szent Margit szobra ezen a helyen, aki a sárkánykígyóra lép, jelképezve, hogy eltapossa a gonoszt.
A Máriakéméndi Nagy pincesoron uzsonnaszünetet tartottunk, majd megnéztük a Mecsek vonulatait, ám a párás időben, a napsütés ellenére sem látszott a Nyugati-Mecsek, csak a Keleti-Mecsek vonulatait sejthettük. A kegytemplom és a rendház épülete viszont jól látszott. A Lankás-dűlőn ereszkedtünk a Karasica-völgyében megbúvó településre, Máriakéméndre. A Kéméndi-kereszt érintésével értünk ki a Mária kegyhelyre. Itt bemutattam a kolostor és zarándokszállás épületét, a Kegyhelytörténeti Múzeumot, a megvalósult beruházásokat, renoválásokat, fejlesztéseket, az éppen futó munkálatokat, pl. a kidőlt kerítés helyreállítását.
Az időnk viszont letelt, a busz hamarosan indult, így nem értem a felsorolás és a bemutató végére, mert lett volna még mit mesélni. Azért remélem így is sikerült egy átfogó képet adni a kegyhely életéből és az itt folyó közösségi munkákról, melyhez az elmúlt években oly sokan csatlakoztak. Köszönet ezért mindenkinek, aki részt vett értékmentő munkánkban. A kegytemplom előtt szálltunk buszra, mellyel csoportunk Pécsre utazott.
