A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör Nagykónyiba látogatott. A település Tolna vármegyében, a Tamási járásban. Tölgyesek és mohos bükkösök határolják e jellegzetes dunántúli tájat. A Koppány folyó a község északi részét szeli át. A település közvetlen közelében található a gyulaji erdő, amely a környékbeliek közül sokaknak ad munkát, a látogatóknak pedig gyönyörű látványt nyújt. Jellegzetes növénye a kárpáti sáfrány, amely hazánkban ezen a vidéken kívül csak a soproni erdőségekben található meg.
Az egyhajós déli homlokzati tornyos templomot 1762-ben az Eszterházy család építtette. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. Belső díszítőfestése és berendezései jelentős értéket képviselnek.
Az erdő szélén álló Szent Rókus-kápolna helyén tizenkilencedik század végén csak egy forrás csörgedezett. Az ezerkilencszázas évek első évtizedében e vidéken egy lázzal összekötött fekélyes, daganatos, ragályos betegség (kolera) lépett fel, amelytől a környékbeli lakosság sokat szenvedett. A betegek csak vizet kívántak, és ezen óhajukat e kis forrásból elégítették ki. Mindenkinek a bámulatára, mindazok, akik e kis forrás vizéből ittak, e lázas betegségből gyorsan kigyógyultak, és rövid pihenés után újult erővel folytathatták munkájukat. E különös esetek a híre igen gyorsan messze vidékre elterjedt, úgyhogy azontúl a nép tömegesen kereste fel ezt a helyet, hogy otthon fekvő betegeik számára e gyógyforrás vizéből hazavigyenek. E forrás vizétől igen sokan visszanyerték egészségüket, ezért azt Szent-kútnak nevezték el. Így járt Csima Ferenc és neje Jánosi Rozália is, akik fogadalmat tettek, ha megmenekül a betegségtől, ők és családjuk kápolnát építtet erre a helyre a betegek gyámolának tiszteletére, Szent Rókusnak. A kért segítség nem maradt el, ahogy a fogadalom beváltása sem. Ezért 1907-ben megépült a Szent Rókus-kápolna a Szent-kút melletti tisztáson. A kápolnát és környékét Csima Ferenc és neje, később fiúk, Csima Ignác és neje, Sött Katalin gondozták, szépítgették.
A kápolna felépülése után körmenetben éneklő asszonyokkal, gyertyákkal, mécsesekkel rendszeresen kijártak az emberek imádkozni Szent Rókushoz, hogy védelmezze őket a betegségek ellen. Szent Rókus napja (augusztus 16.) a nagykónyiak fogadott ünnepe. Ilyenkor misét mondanak a kápolnánál.
A kápolnát 1930-ban újították először fel, ami egy szép fából készült Szűz Mária-szobornak adott otthont és egy Szent Rókus-képnek. A legenda szerint a szobrot egy nagy árvíz hozta Kocsola felől magával. 1997-re a kápolna állapota erősen leromlott. Ekkor újította fel a vadásztársaság abból a fogadalomból, hogy létrejöhettek. A Szent-kutat helyreállították és rákerült egy Norton-kút. Szent Hubertusz-mise keretében áldották meg. 2020. június 4-én Trianon 100., gyászos évfordulója alkalmából a kútfőre márvány keresztet emelt a Sütő család. Ekkor ismét felújították a kápolnát is.
Ezúton is köszönjük Fark Istvánné Editnek, hogy megnézhettük a szép templomot, az erdei kápolnát és a Szent-kutat. Köszönjük, hogy egész nap velünk tartott, kalauzolt bennünket és az isteni finom kalácsot, melyet nekünk sütött. Isten áldja jóságát.
