Kocsola a Dunántúli-dombvidéken, Tolna megye délnyugati szegletében helyezkedik el. Az 1783-ban épült, Szent Anna tiszteletére felszentelt temploma mellett gazdag a szakrális jellegű műemlékekben, így több, szenteket ábrázoló szobor, út menti feszület található a faluban. Az idelátogatók az önkormányzat mellett található tájházban a kiállított mezőgazdasági eszközök, használati tárgyak, hímzések, kézimunkák segítségével megismerhetik a település múltját és néprajzi értékeit.
A falu határában az erdő mélyén kis kápolna rejtőzik Szűz Mária tiszteletére szentelve, mellette a Szent-kúttal, melyben a szárazság következtében most nincs víz. (Még sok eső kell, hogy újraéledjenek a föld alatti vízadó erek.) A kápolna búcsúnapja október 8-a, Magyarok Nagyasszonya, melyen minden évben körmenettel vonulnak ki a hívek és a szomszédos településekről érkező zarándokok a kápolnához, ahol szabadtéri szentmise is van. A kocsolai az egyetlen magyarországi Mária-kápolna, melynek történetét nem sikerült fellelnünk. (Ha valaki tud bármit a történetéről, írja meg a bienga38@gmail.com e-mail címre). Feltehetően itt is egy csodás Mária jelenés történhetett, mely a Szent-kúttal lehet kapcsolatos, de sajnos ennek legendája a múlt homályába vész. Ami még érdekesség, hogy a kegyhely és a kápolna 1753-ban létesült, s egyidős a máriakéméndi kegytemplommal.
Köszönjük szépen Braun Zoltánnénak, aki Kocsolán fogadott bennünket, bemutatta a szépen kifestett és megújult templomot, amit nagy gondossággal óvnak, majd eljött ki az erdei kápolnához, hogy azt is megtekinthessük. Köszönjük szépen a kedvességét, és azt, hogy itt lehettünk. Legközelebb szeretettel várjuk a kocsolai híveket a máriakéméndi kegyhelyünkön. Következő kegyhelylátogató kirándulásunk szeptember 25-én, szerdán szintén Tolna vármegyébe, Nagykónyiba lesz, mely Kocsolával szomszédos település. Itt is van egy szép kis erdei kápolna és Szent-kút.
Várunk mindenkit szeretettel: Biki Endre Gábor