FÜRDŐTÚRA DÁVODRA

 

A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai ezúttal a Dávodra szervezett kiránduláson vehettek részt. Sajnos sokan az utolsó pillanatban mondták le az utat, mert, hogy meleg van vagy pedig egyéb elfoglaltságuk adódott. Eddig is lehetett tudni, hogy meleg van, már nem most kezdődött a forró nyár... Ez sajnos nagyban megnehezíti a szervezést, talán erre sokan nem is gondolnak, hogy a lemondásokat utolsó pillanatban mennyire nehéz kezelni egy több oldalról szervezett programnál. 

Azért 9 bátor vállalkozó túratárs mégiscsak úgy gondolta, hogy útra kel, s bátran kijelenthetjük, nem akadt gondunk a hőséggel. A hajnali indulás kellemes volt, a buszok klímásak voltak és Dávodon a szél is szépen lengedezett. Első állomásunk a keresztút volt, ami még a 19. században épült, feltehetően a helyiek adakozásából, és nemrég felújították őket. 

A második helyszín a  műemléki védelem alatt álló, Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom volt, ahol Kamen Ferenc plébános fogadott bennünket és ismertette a templom történetét, melyet késő barokk stílusban építettek 1746-64 között (más források szerint 1779-ben). Az első harangját egy év múlva, a következő kettőt pedig 1801-ben húzták fel a toronyba. A templom búcsúja előbb Mindenszentekkor volt, de 1825-ben (más források szerint 1910-ben) a templomot átépítették és újraszentelték, azóta Magyarok Nagyasszonya napján tartják a búcsút. A dávodi templom berendezésének nagy része - a két mellékoltár, a szószék, a padok - barokk stílusú, a klasszicista főoltár a XIX. század első felében készült.

A templomlátogatás után végigsétáltunk a falun, ahol szép kőkereszteket és szentek szobrait láthattuk. A Ferenc-tápcsatorna hídján átkelve értünk Püspökpusztára. 1876-ban a Sziget a pécsi püspökség igazgatása alá került. Az 1880-as években Dulánszki Nándor, pécsi püspök megkezdte a gazdasági modernizációt. Erdőirtást végeztek, szántóföldeket vetettek be, magtár és közigazgatási épületek épültek, valamint elkészült a kendergyár is. Ekkoriban nevezték el a szigeti részt Püspökpusztának, melynek 1911-12-ben templomot (Jézus Szent Szíve templom) is építenek. Püspökpuszta egészen 1951-ig Mohácshoz tartozott (mint püspöki birtok), csak ezután csatolták Dávodhoz, mely azóta már a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez tartozik. Plébános Úr a püspökpusztai templomot is alaposan bemutatta. Köszönjük, hogy fogadott bennünket és idejét ránk szánta. Isten áldja további szolgálatát.

Innen már csak karnyújtásnyira volt a fürdő, ahol kellemesen tölthettük az időt, a vízben nem volt melegünk, de tényleg nem. 

A dávodi gyógyvíz története:

Az első kutat 1914-ben fúrták ivóvíz biztosítása céljából, melyből hévíz tört a felszínre. Elsőként Dr. Bruszt Pál bajai fogorvos figyelt fel arra, hogy Püspökpusztán szinte nincs rossz fogú ember. Ezt a hatást a jó ivóvíznek tulajdonította. Az 1930-as években tudományos cikkeket írt a víz jótékonyhatásáról és javaslatot tett arra, hogy építsenek gyógyfürdőt a területen. A mai fürdő ősét az ötvenes években kezdték el kialakítani. A víz vizsgálatát 1957-ben végezték el, és az összetétel igazolta, hogy tényleges gyógyhatással rendelkezik.

A dávodi gyógyvíz 38 °C-osan tör fel, mely hidrogén-karbonátos, fluoridos hévíz, amely összetételénél fogva fürdőkúraként nőgyógyászati és mozgásszervi megbetegedések (reumás fájdalmak, gerincbántalmak) gyógyítására, sérülések utókezelésére alkalmas.Ivókúraként fogszuvasodás meggátolására és emésztőrendszeri betegségek kezelésére ajánlott.

A gyógyfürdő 2009-ben nagy átalakításon ment át. A medencéket teljes mértékben felújították és ekkor került kialakításra az élményfürdő, mely a strandfürdő legkedveltebb helyszíne lett. Az élményfürdő részleg a több csúszdával rendelkezik.

A hazautazásunk is kellemesen telt a megfelelően hűtött buszokban. Köszönöm mindenkinek, aki eljött.

Túravezető