2024. február 1., csütörtök

ÉGER-TETŐ ÉS KÖRNYÉKE

 

Útvonal: Ürög, felső - Égertetői focipálya, erdei-pihenő - Éger-tető, pihenőhely és lezárt kilátó - Égertetői-tó - Szörnye-völgy - Farkas-forrás - Négybarát-forrás - Fenyves-forrás - Jancsi-forrás - Egészség-forrás - Éger-tető - Égervölgy, am. Táv: 12 km. Forrástisztításokkal 6 és fél óra.

A mai túrám célja az Éger-tető alatti focipálya és az ott található erdei pihenőhely felkeresése volt. "Száz" éve járom a Mecseket, de egészen mostanáig nem tudtam, hogy az Éger-tetői pihenőhelytől kb. 400 m-re dél-keletre van egy a fentinél kisebb, de nagyon szép tisztás erdei pihenőhellyel. Itt is van egy focipálya is, melyet annyira körbevesz az erdő, hogy semelyik oldalról nem látható, bár két irányból is vezet hozzá ösvény. Pár hete 25 m-re voltam, a pihenőhelyet is megnéztem, de a focipályát nem vettem észre. A papír turistatérkép sem jelöli, csak a műholdasról szúrtam ki a neten.

A következő az Éger-tetői kis tó, mely különleges természeti "jelenség". Úgy tartják, hogy a kis tónak sem befolyása sem kifolyása nincs, de ennek ellenére a legnagyobb szárazságban is van benne víz. Hát most folyik belőle ki a víz!!! A zöld sáv jelzésű turistautat némileg el is árasztotta. Kb. 6 liter/perces vízhozammal van kifolyása a kis tónak. Nyilvánvaló, hogy a tavacskát fenékforrások táplálják, változó, de állandó vízhozammal. Az észak-keleti felén lehet a vízfeltörés, mert ott nem fagy be. A tó kialakulását részben mesterségesnek gondolom. Helyén a forrásmezők, - melyek a magasabb Jakab-hegy kőzetrétegeiből táplálkozhatnak -, korábban is létezhettek, s talán valamerre csordogáltak is itt a fennsíkon. A terület a 20. század első feléig legelő és legelőerdő volt, erre több helyen a hagyásfák és a zárt erdőben lévő egykor szabadon álló fák emlékeztetnek jellegzetes szétterpeszkedő növekedésükből. Ha pedig legelő volt itt fenn a hegyen, akkor az állatoknak víz is kellett. A környék egyetlen forrása a meredek völgyi oldalban eredő Mohosi-kis-kút. A szűk völgyhajlatban nehéz lett volna állatokat itt tömegesen itatni. Feltételezhető, hogy a régiek, akár már több száz éve, kihasználták az Éger-tetői forrásmezőt, s nagy területen kör alakban kivájták eredetének helyét, ahol kis tavacska képződött. A kis tóból könnyedén ihattak az állatok, akár körbeállva is.

Feljebb a ZO jelzésről érdekes módon kelet felé régi zöld sáv jelzések maradványai láthatók. Végigmentem a jól járható erdészeti úton, de több jelzést nem találtam. Valószínű ez csak valamiféle téves festés lehetett, mert semmilyen térkép szerint nem erre vezetett a korábbi zöld sáv jelzés sem.

A Négybarát-forrásnál akadt több tisztítanivaló, de sajnos a csőből nem folyik a víz. A falazat alsó repedéseiből 2,5 liter/perc vízhozammal erecske tör elő. Kár, hogy elszökik a vize a legutóbbi nagy aszály óta, mert nagyon szép lett a legújabb foglalata. 

Több kisebb forrás után az Egészség-forrás volt a következő érdekesség, melyhez most a Jancsi-forrástól északra vezető jelzetlen úton jutottam el. Már többször próbálkoztam, hogy a régi kőbe süllyesztett, vésett márványtáblát felleljem, ezért újból végigjártam a közeli forrásmezőket, hogy ellenőrizzem, biztosan nem ott található-e. Van több forrás is a 250 m-es körzetben, de jelentéktelenek, ott nem lehetett a forrás, csakis ez a bővizű, mely most is ki van építve. S a térképek régen is ide jelölték. Ami még érdekes, hogy valamilyen piros felfestés van a közeli fákon, kb. 10 db. Vagy 40 évesek is lehetnek, de, hogy köze van-e a forráshoz nem tudom, de oda vezetnek. Nem szabványos körjelzés. 

Most is felforgattam az összes hasonló méretű homokkövet, de sajnos a régi táblára nem leltem. Talán a nagy kidőlt fa alatt lehet a patak medrébe süllyedve. De ezt a hatalmas fát, bár erősen bomlik, még nem lehet kézi erővel elmozdítani. Talán pár éven belül szétrohad teljesen, s majd akkor... Sajnos vannak furcsaságok, hogy több mecseki forrástól, hogyan tűnhettek el 50-100 kg-os kövek a forrástáblákkal együtt. (Pl. Egészség-forrás, Lobogós-kút, Iharos-kút, bár utóbbi összetört.) A forrás kitisztítása is hosszabb időt vett igénybe, a falazat meglazult részét, hogy a vízgyűjtő medence ne látsszon ki, újra lezártam szárazon beékelt kövekkel. 

A visszautam az Egészség-forrástól ismét Éger-tetőn át már csak egy és negyed óra volt, igaz nem általam meg, hiszen nagyon eltelt az idő. Lefelé igencsak siettem, de szerencsém volt, egyszerre értünk a busszal az Égervölgyi megállóba. 























































 

A KÖZÉP-MECSEK KERÜLŐ TÚRA 4. RÉSZÉN VEHETTEK RÉSZT AZ ÉRDEKLŐDŐK

  Ezúttal a Közép-Mecsek legszebb részein barangoltunk Hősök terétől Meleg-mányon át Árpád-tetőig. Útközben felkerestük a forrásokat, ahol m...