A túra során ezúttal nem a tavat jártam körbe, hanem inkább a parkerdő belső erdei útjait fedeztem fel, olykor letérve a tóhoz és a völgyet is szemügyre véve. Nagyon szép a táj, minden évszakban érdemes felkeresni.
A Malomvölgyi-tavakat és a parkerdőt 1981 tavaszán avatták fel. Egy forrás is épült a tó északi oldalán. Három kilátó van (Somos-kilátó más néven Zsírosdombi, az István-kilátó és a mára már életveszélyessé vált Bagolyvár-kilátó). Egy 1760-as évekbeli (más források szerint 1820 körüli) körkápolna is áll az erdőben, sajnos a többszöri felújítás ellenére is szétverve.
Bagolyvár felett régi hatalmas pincerendszerek húzódnak. Ma már minden romos. Állítólag papi pincék és uradalmi birtokok voltak itt. Azt nem sikerült kiderítenem, milyen uradalom volt az ide tartozó Kökény faluban, hiszen itt korábban sem templom, sem plébánia nem volt. Talán a közeli és jóval nagyobb Keszü egykori papjainak birtoka lehetett (?). Szóval a régi, ma már senkinek sem fontos dolgokat leszámítva a parkerdei létesítmények szépek és gondozottak.
Pár napja egy tűzeset is volt a parkerdő területén, szerencsére sikerült eloltani, de nyomát, és az elégett fákat még látni lehet.
A túra végén felkerestem még a középkori, 12. századi Málom falu kis templomocskáját. Annyira szép, annyira bájos. A kis falut már bekebelezte a város, a templom egyik felén még családi házak, a másik részen már panelrengeteg veszi körbe.
