A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csoportja ezúttal Vajszlóra látogatott. Tudtuk, hogy ez egy szegény vidék, mégis bíztunk benne, hogy nem a Dráva-menti állapotokkal találkozunk, hiszen Vajszló mégiscsak egy, több, mint 1500 lakosú nagyközség, ami majdnem egy Szederkény méret.
Hát láthattuk, hogy volna hazánknak ebben a szegletében még tennivaló, túl azon, hogy nem volt senki, aki a településről, a templomokról vagy a múzeumról akár csak egy parányi ismertetőt mondjon. Ahol, és amivel tudtam, ezt szerény készülésem anyagaiból pótoltam és itt is közzéteszem, mert bizony sok értékkel rendelkezik Vajszló, abból a korból, amikor az embereknek még fontos volt az igényesség, a művészet, a hit, a kultúra és a műveltség.
Utunk második felében a természet szépségeiben nem csalódtunk, kellemes utunk volt. A Cseri-erdőben az erdészháznál megpihentünk, majd túránkat Baranyahídvég településen fejeztük be.
Vajszló
Vajszló nevét az oklevelek 1244-ben említették először Woyzlou alakban írva, mint a kovászdi vár vajszlói földjét, amelyet abban az évben IV. Béla magyar király Németi nemzetségbeli Ambrus ispánnak adott, és határát leíratta. Az Árpád-kori várat írásos forrás még 1257-ben is említ.
IV. Béla királyunk 1267-ben keltezett oklevelében két testvér, Péter és Pál kovázdi vár jobbágyai földjüket és önmagukat felajánlották a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett nyúlszigeti apácáknak. IV. Béla leányának, Margit sürgetésére – aki maga is apáca volt – csakhamar kis templom is épült, melynek felajánlását IV. Béla fia, V. István megerősítette az apácák javára. A következő irat 1300-ból való, amelyben III. Endre király nagy kiterjedésű privilégiumot adományoz a vajszlói apácakolostornak.
1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett. 1354-ben Nagy Lajos oklevelet küld az apácáknak, melyben azt írja, hogy Margit iránti tisztelete jeléül Vajszlón vásárjogot biztosít a kolostornak. Így anyagiakban és lelkiekben is növekedett a vajszói kis hitközség.
A XVI. században a török hódoltság időszaka alatt a térségben nyomorúságos helyzet alakult ki. Idővel sok református hívő érkezett a környékre, így a katolikusok száma kevesebb lett. A török kiűzése után a korábbi templom sorsáról nincsenek forrásaink. A török hódoltság alatt is lakott a falu, de a török kiűzésekor alig néhány család maradt.
A 20. század elején a falu fejlődésnek indult, jó pár egyesület és egy bank is létesült. Valaha itt vezetett keresztül a Barcs – Sellye – Vajszló – Harkány – Siklós - Villány vasútvonal, de 2007 óta nincs vasúti közlekedése.
Nagyboldogasszony templom
A mostani katolikus templom 1776-ban épült, melyet még ebben az esztendőben augusztus 15-én Országh András püspök szentelt fel a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A főoltárképet Dorfmeister István alkotta. A harangok közül az első, a Szent Klára 1794-ben készült el, a második 1795-ben, a Szent Család tiszteletére, a harmadik 1844-ben, a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Értékes műkincsek díszítik az épület apszisát: a világhírű Róth Miksa műhelyében készült színes üvegablakok Vajszlóra kerülésének pontos története máig ismeretlen. A templom oltárához közelebb lépve tisztán látszik Róth Miksa szignója a Szent Erzsébetet és Szent Imrét megjelenítő üvegablakokon. Róth Miksa (1865-1944), a szecesszió mestere Budapesten született, emlékháza az „üvegfestészet és a mozaikművészet sztárja” címmel illeti. Az iparművészet úttörőjeként a 19-20. század fordulóján hazáján túl világszerte elismert, neves és ünnepelt alkotóvá vált. Magyarország mellett Hollandiában, Norvégiában és Mexikóban is láthatók a művei, elegáns villák, paloták ablakait tervezte nagy műgonddal, számos elismerést szerzett a világkiállításokon.
Református templom
A klasszicizáló későbarokk templom 1785-ben épült, tornya 1791-re készült el, mely 1906-ban villámcsapás miatt leégett, de még abban az évben újjáépítették. A 2014–2017 között feltárt és restaurált festett kazettás templom teljes körű „feldolgozása”, amely az elsőként épült szilárd falú, tornyos református templom a Dráva mentén és egyúttal a Kárpát-medence legrangosabb hímes templomai közé tartozik. Sajnos a beázások a templomot nem kímélték, így további felújítása időszerű volna.
Kodolányi János Emlékmúzeum
Kodolányi János író (1899-1969) tízéves korában került Vajszlóra, és az ormánsági faluban töltött évek tapasztalatai írásainak kiapadhatatlan forrásává váltak. Szellemi szülőföldjének tartotta az Ormánságot, ő emelte be az irodalomba ezt a tájegységet.
A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János édesapjának, Kodolányi Gyula erdőfőtanácsosnak az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.
Az író néhány jelentősebb alkotása, amelyekben felbukkan az Ormánság ihlete, a tatárjárás korában játszódó történelmi regénytrilógiája: Julianus barát, A vas fiai, Boldog Margit, Baranyai utazás, Vízválasztó és a Süllyedő világ.
Sajnos az épület állaga jelentős elhanyagoltságot mutat, az épület erős repedései veszélyessé válhatnak. Villany sincs vagy nem működik, így egyes termek csak félhomályban tekinthetők meg.
