A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csoportja ezúttal Szászvárra látogatott, ahol az alábbi nevezetességeket tekintettük meg.
Nagyboldogasszony templom
A vár területén 1779-re Klimó György püspök felépíttette az új Nagyboldogasszony templomot, amihez 1822-ben egy tornyot is építettek a várfalak felhasználásával. Ám, a torony 1890-ben olyan állapotba került, hogy le kellett bontani, helyére a ma is látható tornyot építették. A templomban Szigeti István igeliturgia tartó, plébániai gondnok, közösségszervező-testületi tag, sekrestyés és akolitus jelölt fogadta csoportunkat, aki bevezetett minket az egyházközség történetébe és mesélt a templom értékeiről, a felújítási munkákról és arról a kiemelkedően példaértékű közösségi munkáról, amit Vida Zsolt atya végez ezen a településen. Szerencsére a hívek is aktívan bekapcsolódnak a templomi életbe.
Szászvári várkastély
A szászvári vár egy püspöki uradalmi udvarházként jött létre a 14. század második felében. A pécsi püspök eredetileg egy kápolnát és egy udvarházat emeltetett a község szélén. Ekkor az udvarház egy igényesen kialakított kőépület volt, melynek bejárata egy lépcsőtoronyban volt elhelyezve. A szászvári vár az egyik legrégebbi fennmaradt olyan udvarháztípus, ami a 15-17. században igen széles körben elterjedt Európában. Egy Zsigmond-kori okmány szerint, aki meglátogatja a pécsi egyházmegyei kápolnát, annak egy évi és 40 napi búcsút engedélyez.
A szászvári várat 1439-ben említik először várként. 1540-ben Izabella királyné parancsára Athinai Simon elfoglalta a községet, ami így rövid időre a királyné tulajdonába került. A tizenöt éves háború viharai Szászvárat sem kímélték, 1603-ban keresztény seregek, majd 1662-ben kis-komáromi gyalogosok gyújtották fel a várat. Két évre rá, 1664-ben Zrínyi Miklós magyar katonái egy része elfoglalta a települést és ismét felgyújtották a várat. 1680 környékén a keresztény csapatok teljes egészében felrobbantották az erődítményt, de a törökök még ekkor sem hagyták el azt. Végül 1686-ban felszabadult a török megszállás alól, majd a település és a vár is császári csapatok tulajdonába került.
A várkastély régészeti kutatása 1980-ban vette kezdetét, 2015-2016 között műemléki helyreállítása megtörtént. Az itt található kiállításoknak köszönhetően megismerhetik a várkastély formálódását a 14. század óta. A termekben található információs táblák és makettek segítségével megismerhető a vár története is. A látogatást a kihelyezett kellékek teszik különlegessé, amiket a látogatók magukra vehetnek. Ilyen például a szerzetescsuha, a lovagi páncéling és sisak vagy a teljes püspöki reverenda. A kiállításhoz tartozik a középkori eretnekséget, boszorkányságot bemutató két terem is.
Bányászati Múzeum
A mecseki feketeszén bányászat történetének egyik legszebb gyűjteménye. A Trianon utáni Magyarország egyetlen feketeszén lelőhelye a Mecsekben található. Ennek a lelőhelynek az Északi -pikkelyén található az 1995-ben bezárt Szászvári Bányaüzem. A helyi bányászkodás gazdag eszköz és technológiai, valamint fotó gyűjteménye látható a múzeumban. Működő makettek mutatják be a folyamatokat, több évszázados szerszámok, térképek, zászlók gazdagítják a látványt. 2025-ben készült el a múzeum udvarán a Jószerencsét táró, mely immár belülről is megtekinthető.
