Útvonal: Deseda, parkerdő, autóbuszmegálló - Deseda-tó - Deseda-forrás - Szúnyog-híd - arborétum, Vasaskerti-dűlő - Magyaregres, ref. templom - Nagy Szent Teréz templom - egresi műút - Gombási-parkerdő - Kalanderdei tanösvények - Deseda-tó keleti oldala - halőrház - Répási-öböl - Desedai üdülőtelep - Deseda-híd - Vidra-tanya - Fekete István látogatóközpont - Nepomuki Szent János szobor - Toponár, Szentháromság templom - Toponár, posta, autóbuszmegálló.
Táv: 20 km. Szintemelkedés: 280 m.
Közlekedés:
6.07 Pécs, Uránváros
7.15 Kaposvár, aut. áll.
7.45 Kaposvár, aut. áll.
8.03 Kaposvár, Deseda, parkerdő
14.20 Kaposvár, aut. áll.
14.50 Kaposvár, aut. áll.
15.58 Pécs, Uránváros
Kaposvártól északra található Magyarország egyik leghosszabb mesterséges tava a Deseda. A tavat a hasonló nevű patak (és a Varga-bonyi- vagy Varga-bónyi-árok) völgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 8 km hosszúságban, 1975-ben, azzal a céllal, hogy árvíztározót létesítsenek. A Gombás-desedai parkerdő együttes kiterjedése 432 hektár. Vegyes korú és fajú gyertyános-tölgyes, cseres fenyves erdő alkotja a faállományt. Három autós pihenő is kialakításra került a területen. Egyetlen kiépített forrása, a Deseda-forrás található a parkerdőben, mely nem természetes forrás, egy mesterséges fúrás során tör felszínre az erősen vasas ízű víz, mely iható, gyakran be is vizsgálják.
A tó a kaposváriak kedvelt pihenő- és üdülőhelye, nyáron strand és elektromos kirándulóhajó, télen korcsolyapálya is üzemel itt. Erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek is egyaránt kellemes időtöltést nyújt. A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakaszok a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelyei.
A Deseda név eredete: a középkorban Somogyaszaló mellett Dershida (Déshida középkori írásmóddal: Deushyda, Deshyda) néven falu létezett. Személynévi (Ders, illetve Dés) eredetű, mely úgy alakulhatott ki, hogy a Dés vagy Ders nevű birtokos a tulajdonába tartozó hídon vámot szedett.
A Desedai Arborétum kialakítása 1978-ban kezdődött meg a tóba nyúló félszigeten. A parkerdő magában foglalja a 28,6 hektáros arborétumot is, mely igazi különlegesség. Félszigetként nyúlik be északi irányból a tóba. A terület - melyen eredetileg egy tájidegen akácos volt - nagyon változatos természeti adottságokkal rendelkezik: vannak benne száraz dombhátak, enyhe nyugati és keleti irányú lejtők, mocsaras részek is. A növények telepítése a Sefag Rt. jóvoltából valósult meg.
A számos őshonos és egzotikus növényfajnak otthont adó arborétum napjainkban 73 lombhullató és 38 tűlevelű fa- és cserjefaj otthona.
A botanikai gyűjteményben szinte minden hazai fafaj megtalálható, 73 lombos fafaj és 38 tűlevelű fajta. Az impozáns látványt nyújtó tűlevelűeket, hamis ciprusokat, tujákat és jegenyefenyőket sorokban és csoportosan ültették. Az arborétumban a külhoni fajok mellett olyan hazai őshonos fajok is megtalálhatóak, mint az ezüsthárs, a bükk, a nyír.
Az itt elhelyezkedő Kalanderdőben természetes anyagokból készült játszóteret is kialakítottak. A hagyományos csúszda, mászóka és mérleghinta mellett a nagyobbakat erőt és ügyességet kívánó mászó, függeszkedő és egyensúlyozó játékok várják.
A Deseda-tó partján található a Fekete István Látogatóközpontot, amely kiállításoknak és egy élményparknak is otthont ad, illetve csónak-, hajó- és kerékpártúrák bázisaként szolgál. Mivel a Deseda-tó és környéke helyi jelentőségű védett természeti terület, amely változatos élővilággal büszkélkedhet, így ennek képviselői megcsodálhatók a látogatóközpont „Békalencse, vízipásztor, fakopács – a Deseda élővilága” című kiállításán. A környék jellegzetes állat-, növény- és gombafajai vitrinekben figyelhetők meg, míg a hatalmas akváriumban a Deseda-tó tipikus halfajai láthatóak.
Egy régi cikk a tó építéséről: https://74nullanulla.hu/cikkek/2018/05/21/keszul-a-deseda-to.html
